„Nádasdy Ferenc (érsek)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Robot: Automatikus szövegcsere (-megyéspüspök +megyés püspök) |
személy infobox |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{egyért2|az érsekről|Nádasdy Ferenc (egyértelműsítő lap)}} |
{{egyért2|az érsekről|Nádasdy Ferenc (egyértelműsítő lap)}} |
||
{{személy infobox}} |
|||
'''Nádasdy (Paulai) Ferenc''' ([[Bécs]], [[1785]]. [[március 3.]] – [[Kalocsa]], [[1851]]. [[július 22.]]) nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura, kalocsai érsek. |
'''Nádasdy (Paulai) Ferenc''' ([[Bécs]], [[1785]]. [[március 3.]] – [[Kalocsa]], [[1851]]. [[július 22.]]) nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura, kalocsai érsek. |
||
A lap 2015. január 17., 21:46-kori változata
| Nádasdy Ferenc | |
| Született | 1785. március 3.[1] Bécs |
| Elhunyt | 1851. július 22. (66 évesen)[1] Kalocsa |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Theresa, Gräfin von Colloredo-Waldsee Nádasdy Mihály |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége |
|
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nádasdy (Paulai) Ferenc (Bécs, 1785. március 3. – Kalocsa, 1851. július 22.) nádasdi gróf, Fogarasföld örökös ura, kalocsai érsek.
Élete
Nádasdy Mihály gróf főajtónálló és gróf Colloredo M. Teréz fia. Tanulmányait Tatán, Komáromban és Bécsben végezte; a teológiát 1802-től Nagyszombatban hallgatta. 1807. március 7-én fölszenteltetett; 1807. április 16-án drégelypalánki plébános, majd kerületi alesperes, 1816. október 4-én esztergomi kanonok, 1817-ben szekszárdi címzetes apát, 1819-ben pesti központi papnevelő-intézeti kormányzó, 1820. október 6-án barsi főesperes és a királyi tábla főpapja, 1823. február 28-án váci megyés püspök, (1824. február 12-én történt a beiktatása), 1845 májusában kalocsai érsek lett. Már előbb, 1827-ben kineveztetett belső titkos tanácsosnak és 1837-ben a hétszemélyes ítélőtáblához közbírónak. A Leopold-rend nagy keresztjét kapta. A Magyar Tudományos Akadémia 1838. szeptember 5-én sorozta igazgató tagjai közé. 1848-ban mint már három év óta kalocsai érsek, egyszersmind az ország legidősebb püspöke, főpap társainak tanácsából augusztus 1-re nemzeti zsinatot hirdetett ki. Emiatt 1849 elején bujdosnia kellett. A Szent István-rend középkeresztes vitéze volt. Alapítványai és ájtatos hagyományai 223 050 forintot tesznek ki.
Munkái
- Dicsőséges szent István Magyarország első királyának és apostolának tiszteletére intézett beszéd, melyet a nemes Magyar nemzetnek nemzeti jeles inneplése alkalmatosságával Bécsben a tiszt. p. kapuczinusok templomában Kis Asszony havának 23. napján 1812. eszt. mondott. Bécs, 1812.
- Sermo inauguralis. Theresiopoli, 1846.
- Gróf Nádasdy Ferencz Kalocsai érsek körlevele, melyet beiktatása alkalmával a hívekhez intézett. Szabadka, 1846.
- Epistolae pastorales… ad clerum regularem et saecularem. Szabadka, 1849.
Forrás
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.