„Zobor (hegy)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Taz (vitalap | szerkesztései) →Források: forr |
Link korrigálása |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra (település)|Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra (település)|Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
||
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szláv népek|szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[ |
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szláv népek|szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zoborhegyi apátság]] [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik. |
||
A monda szerint a Zobor hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobor vezért, akit 3 napos ütközetben ejtettek foglyul.<ref>[[Kaán Károly]] 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 19; Tótlipcsei [[Fabricius Ede]] 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái. Pesti Hirlap 1907/6.</ref> |
A monda szerint a Zobor hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobor vezért, akit 3 napos ütközetben ejtettek foglyul.<ref>[[Kaán Károly]] 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 19; Tótlipcsei [[Fabricius Ede]] 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái. Pesti Hirlap 1907/6.</ref> |
||
A lap 2014. szeptember 13., 18:41-kori változata
Koordináták: é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″
A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zoborhegyi apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.
A monda szerint a Zobor hegyen álló öreg tölgyfára akasztották fel a honfoglalók Zobor vezért, akit 3 napos ütközetben ejtettek foglyul.[1]
Források
- Marián Samuel 2010: Najnovšie výsledky archeologických výskumov Zoborského kláštora v Nitre. Ochrana pamiatok - Monumentorum Tutela 22, 276-287.
- Ladislav Belás 2013: Benediktínske opátstvo Sv. Hypolita na Zobore. In: Zoborské listiny 1111 a 1113 a ich význam pre Slovensko. Nitra, 106-116.
- Ladislav Belás 2008: Benediktínske opátstvo sv. Hypolita na Zobore. In: Almanach Nitra, 248-257.
- Vladimír Řehořek (ed.) 2007: Lišajníky, machorasty a cievnaté rastliny Zoborských vrchov. Nitra.
- Helena Rosinová et al. 2005: Náučný chodník Zoborské vrchy. Nitra.
- Marián Samuel 2005: Archeologický výskum Zoborského kláštora v rokoch 2001-2003. In: Dávne dejiny Nitry a okolia, 109-114.
- 2005 Zoborské vrchy. Štátna ochrana prírody SR. Banská Bystrica.
- Motesíky Árpád 1992: A Zobor-hegy egykori emlékoszlopa. Honismeret XX/1, 25.
- Alojz Habovštiak 1964: Záchranný výskum pri bývalom kláštore v Nitre na Zobore. Študijné zvesti Archeologického ústavu SAV 14, 227-234.
- Ľudmila Kraskovská 1943: Archeologický výskum na Zobore pri Nitre. Sborník slovenského národného múzea XXXVI-XXXVII, 217-227.
- Follajtár Ernő 1934: A zobori bencés apátság története. Nemzeti Kultúra.
- ↑ Kaán Károly 1909: A természeti emlékek fentartása. Budapest, 19; Tótlipcsei Fabricius Ede 1907: Magyarország faóriásai és legöregebb fái. Pesti Hirlap 1907/6.