„Labarum” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
| 23. sor: | 23. sor: | ||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
{{ |
{{jegyzetek}} |
||
== Források == |
== Források == |
||
* Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004. |
* Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004. |
||
A lap 2014. június 8., 10:00-kori változata
Labarum (Csíksomlyói Kegytemplom és kolostor) [1]
A Csíksomlyói Kegytemplom értékes tárgyai közé tartozik a főoltár bal oldalán található labarum. A pünkösdi búcsú egyik fő szimbóluma, amelyet a nép labóriumnak nevez, az ókorban a rómaiak idején hadi zászló, a győzelem jelképe volt. A díszes kelmével bevont méhkas alakú jelvényt a pünkösdi búcsú alkalmával a főpapi kordon előtt viszi a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákja.
Jelentése, eredete
Labarus-labarum (hadi zászló) latain eredetű szó, a római császárok bíborból készült, arany szegélyű zászlója. Nagy Konstantin (I. Constantinus római császár) hadizászlója, melyet Krisztus nevének monogramja díszített. Az idegen szavak szótára szerint a labarum Jézus Krisztus monogramja.
Története
A labarum a rómaiak hadi jelvénye, egy dárdanyelet keresztező rúdon függő, négyzet alakú kis lobogó volt. Euszébiosz följegyzései szerint Nagy Konstantin a milvius hídi-csata [2] előtt 312. október 27-én, a napkorong fölött egy fénylő kereszt jelét látta, görög nyelvű "ἐν τούτῳ νίκα" (latinul "In hoc signo vincis", magyarul "E jelben győzz!") felirattal. A császár a keresztény Isten jelképével indult a csatába és a megjelenő vízió jóslata valóra is vált, hiszen a császár diadalmaskodott háromszoros túlerőben lévő riválisa, Maxentius felett. A látomás hatására pedig véget vetett a keresztények üldözésének, megtért, és maga is elősegítette az új keresztény vallás térhódítását a Római Birodalomban.
A római hadizászlóról korabeli érmék tanúskodnak. A labarum csúcsára, a római sas helyére aranykoszorúba foglalt, drágaköves krisztus-monogramot helyeztek, a bíborszínű bársony lobogóra a császár és két fia mellképe, valamint a látomás felirata került. A hadizászló a birodalom Nyugati részének császári, 324-től az egész Római Birodalom birodalmi zászlója lett, melyet 50 katonából álló díszőrség kísért.
A labarumot a konstantinápolyi császári palotában őrizték. 314-től a konstantini pénzeken, szarkofágokon is megjelent. Változatait a bíborszövet felirata szerint különböztették meg: in hoc vinces, „e jelben győzzél”, valamint in nomine Christi vincas semper, „Krisztus nevében győzzél mindig”.
A pünkösdi búcsú jelképe
A csíksomlyói kegytemplom egyik kultikus tárgya, a labarum, a pünkösdi búcsú fő szimbóluma 30 kg súlyú, díszes kelmével bevont, méhkas alakú jelvény. A nép nyelvén ismert labóriumot a körmenetet vezető papság előtt viszi a csíkszeredai Római Katolikus Gimnázium legjobb végzős diákja. A korabeli dokumentumokban följegyezték azon zászlóvivő (laborifer) nevét, aki a többórás körmeneten minden segítség nélkül vitte az egykori hadizászlót.
A Csíksomlyón található labarumot a ferences hagyomány szerint az 1567-es hargitai csata győzelmének emlékére készítették. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium 1730-ban alakult Mária Társulatának diákjai ezen zászló alatt vonultak az oratoriumból a templomig. A társulat, amely az idők folyamán nemcsak a hagyományos Mária-tiszteletet mélyítette el a csíki diákság lelkében, hanem intézményeket is létesített önmagában, nagy lendületet adott a csíksomlyói szellem kibontakozására a tanuló ifjú körében.
Jegyzetek
Források
- Miklós József: Csíki lexikon. Csíkszereda, 2004.
- Tolcsvai Nagy Gábor: Idegen szavak szótára, Budapest, 2007.
- Vofkori György: Csíkszereda és Csíksomlyó képes története. Békéscsaba, 2007.
- Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda, s.a.
- Csíksomlyó, a kegyhely. A pünkösdi búcsú. Csíkszereda, s. a.