„Condorcet-módszer” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 10 interwiki link migrálva a Wikidata d:q868720 adatába
A hiányzó forrás
3. sor: 3. sor:
Egy Condorcet-módszerű szavazás összeszámlálásakor a szavazók rangsorolják az összes alternatívát, majd az összeszámolás során az alternatívákból az összes lehetséges módon párokat kell képezni, és megnézni, hogy az ilyen egyéni mérkőzéseknek a pár melyik tagja a győztese (melyik szerepel többször elöl az egyes szavazók által adott rangsorokban).
Egy Condorcet-módszerű szavazás összeszámlálásakor a szavazók rangsorolják az összes alternatívát, majd az összeszámolás során az alternatívákból az összes lehetséges módon párokat kell képezni, és megnézni, hogy az ilyen egyéni mérkőzéseknek a pár melyik tagja a győztese (melyik szerepel többször elöl az egyes szavazók által adott rangsorokban).


A Condorcet-módszerek a [[18. század]]i [[matematika|matematikus]] és [[filozófia|filozófus]], [[Nicolas de Condorcet]] nevét viselik, {{forr|habár a Condorcet-kritériumot már [[Ramon Llull]] is kidolgozta [[1299]]-ben.}}
A Condorcet-módszerek a [[18. század]]i [[matematika|matematikus]] és [[filozófia|filozófus]], [[Nicolas de Condorcet]] nevét viselik, habár a Condorcet-kritériumot már [[Ramon Llull]] is kidolgozta [[1299]]-ben.<ref>{{aut|Hägele, G., Pukelsheim, F.}} (2001) {{cite journal | author= | title=Llull's writings on electoral systems | journal=Studia Lulliana | volume=41 | pages=3–38 | url=http://www.math.uni-augsburg.de/stochastik/pukelsheim/2001a.html }}</ref>


== Példa ==
== Példa ==
14. sor: 14. sor:
== Lásd még ==
== Lásd még ==
* [[Arrow-tétel]]
* [[Arrow-tétel]]

== Jegyzetek ==
{{források}}


== Forrás ==
== Forrás ==

A lap 2013. szeptember 15., 12:53-kori változata

A Condorcet-módszer azoknak a választási rendszereknek a gyűjtőneve, amelyek eleget tesznek a Condorcet-kritériumnak: ha az egyik alternatíva egy-az-egyben bármelyik másikat megverné (ún. Condorcet-nyertes), az lesz a választás győztese. Előfordulhat, hogy nincs ilyen alternatíva (ez a Condorcet-paradoxon), ezt a különféle Condorcet-módszerek más-más módon oldják fel. Néhány ismertebb Condorcet-módszer a Kemény–Young-módszer, a rendezett párok módszere és a Schulze-módszer.

Egy Condorcet-módszerű szavazás összeszámlálásakor a szavazók rangsorolják az összes alternatívát, majd az összeszámolás során az alternatívákból az összes lehetséges módon párokat kell képezni, és megnézni, hogy az ilyen egyéni mérkőzéseknek a pár melyik tagja a győztese (melyik szerepel többször elöl az egyes szavazók által adott rangsorokban).

A Condorcet-módszerek a 18. századi matematikus és filozófus, Nicolas de Condorcet nevét viselik, habár a Condorcet-kritériumot már Ramon Llull is kidolgozta 1299-ben.[1]

Példa

Aladár, Béla és Cecil szavaznak, hogy a biciklitároló színe zöld, kék vagy sárga legyen. A következő szavazatokat adják le:

  • A: zsk (inkább legyen zöld, mint kék, és inkább sárga, mint kék)
  • B: ksz
  • C: s (inkább legyen sárga, mint bármi más; a másik két alternatíva között Cecil nem tesz különbséget)

A három alternatívának három lehetséges párosítása van: z-s, z-k, s-k. A zöld egyszer előzi a sárgát (Aladárnál), a sárga kétszer a zöldet, így a z-s mérkőzés kimenetele 1-2. Hasonlóan a z-k párosítás eredménye 1-1, a s-k párosításé 2-1, így a sárga minden párosításból győztesen kerül ki, tehát a szavazás eredménye a sárga szín.

Lásd még

Jegyzetek

  1. Hägele, G., Pukelsheim, F. (2001) Llull's writings on electoral systems”. Studia Lulliana 41, 3–38. o.  

Forrás

  • Mészáros József – Szakadát István: Választási eljárások, választási rendszerek. Budapest: BME. 1993. 14–24. o. = BME Szociológia Tanszék kiadványai, 2.