„Hűtőgép” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
MerlIwBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő eltávolítása: tl:Palamigan (strong connection between (2) hu:Hűtőgép and tl:Repridyeretor)
Addbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 76 interwiki link migrálva a Wikidata d:q37828 adatába
62. sor: 62. sor:
[[Kategória:Háztartási eszközök]]
[[Kategória:Háztartási eszközök]]
[[Kategória:Hőszivattyúk]]
[[Kategória:Hőszivattyúk]]

[[en:Refrigerator]]
[[am:ማቀዝቀዣ]]
[[ar:ثلاجة]]
[[az:Soyuducu]]
[[bg:Хладилник]]
[[ca:Frigorífic]]
[[ce:Шелйириг]]
[[chy:Tono'sëö'o]]
[[ckb:ساردکەرەوە]]
[[cs:Lednička]]
[[da:Køleskab]]
[[de:Kühlschrank]]
[[el:Ψυγείο]]
[[eo:Frostujo]]
[[es:Refrigerador]]
[[et:Külmutuskapp]]
[[eu:Hozkailu]]
[[fa:یخچال]]
[[fi:Jääkaappi]]
[[fr:Réfrigérateur]]
[[fy:Kuolkast]]
[[ga:Cuisneoir]]
[[gan:冰櫃]]
[[gl:Frigorífico]]
[[ha:Firinji]]
[[he:מקרר]]
[[hr:Hladnjak]]
[[id:Kulkas]]
[[is:Ísskápur]]
[[it:Frigorifero]]
[[ja:冷蔵庫]]
[[jv:Kulkas]]
[[ka:მაცივარი]]
[[kk:Мұздатқыш]]
[[ko:냉장고]]
[[ku:Sarinc (alav)]]
[[la:Armarium frigidarium]]
[[lad:Buzyéra]]
[[ln:Filigó]]
[[lv:Ledusskapis]]
[[mdf:Эйботмар]]
[[mk:Ладилник]]
[[ml:റഫ്രിജറേറ്റർ]]
[[ms:Peti sejuk]]
[[nds-nl:Koelkaste]]
[[nl:Koelkast]]
[[nn:Kjøleskap]]
[[no:Kjøleskap]]
[[pl:Chłodziarka]]
[[pt:Frigorífico]]
[[ro:Frigider]]
[[ru:Холодильник]]
[[sa:शीतकम्]]
[[sco:Refrigerator]]
[[sh:Hladnjak]]
[[simple:Refrigerator]]
[[sk:Chladnička]]
[[sn:Firiji]]
[[sq:Frigoriferi]]
[[sr:Хладњак]]
[[stq:Keelskap]]
[[su:Kulkas]]
[[sv:Kylskåp]]
[[ta:குளிர்சாதனப் பெட்டி]]
[[th:ตู้เย็น]]
[[tr:Buzdolabı]]
[[uk:Холодильник]]
[[ur:سرد خانہ]]
[[uz:Muzlatgich]]
[[vi:Tủ lạnh]]
[[wa:Frigo]]
[[war:Refrigerador]]
[[wuu:电冰箱]]
[[yi:פרידזשידער]]
[[zh:冰箱]]
[[zh-yue:雪櫃]]

A lap 2013. március 9., 12:20-kori változata

Háztartási hűtőszekrények egy áruházban

A hűtőgép olyan szerkezet, mellyel mesterségesen a környezetnél alacsonyabb hőmérsékletet lehet előállítani és tartósan fenntartani.

Hűtést természetes vagy mesterséges eljárással lehet végezni. Természetes mód az, ha valamilyen hideg tárgyat hozunk kapcsolatba a hűtendő hellyel. Évszázadok óta használatos a vízjéggel való hűtés. Télen képződött jeget (folyóból vagy tóból kivágva) jól szigetelt árnyékos tárolókba, jégvermekbe rakták, itt még a forró nyári napokra is megmaradt annyi jég, hogy fel lehetett használni frissítők készítéséhez.

Mesterséges hűtésre a hűtőgépek (hűtőberendezések) szolgálnak.

A hűtőgépek története

  • 1748 – a Glasgow-i Egyetemen William Cullen az első mesterséges hűtést alkalmazza (etil-éter).
  • 1805 – Az első gőzzel működő hűtőgépet Oliver Evans készíti el.
  • 1835 – Perkins: szabadalmaztatta dimetil-éteres hűtőgépét.
  • 1842 – Levegő hűtőközeges hűtőgépet készít John Gorrie.
  • 1856 – A hűtés ipari alkalmazása: Alexander C. Twinning
  • 1856 – James Harrison gőzkompressziós hűtést használ.
  • 1859 – Ferdinand Carré ammóniás abszorpciós hűtőgépet szerkeszt.
  • 1867 – J. B. Sutherland elkészíti az első hűtött vasúti kocsit.
  • 1876 – Carl von Linde kifejleszti az első ammóniás kompresszoros hűtőgépet.
  • 1895 – Levegő cseppfolyósítása nagyüzemi szinten Linde találmánya alapján.
  • 1901 – Linde a folyékony levegő frakcionális desztillációjával tiszta folyékony oxigént és nitrogént állít elő.
  • 1913 – DOMELRE: az első háztartási hűtőgép piacra dobása. Amerikai Egyesült Államok, Chicago
  • 1928 – A freon feltalálása (Thomas Midgley Charles Franklin).
  • 1939 – Az Elektrolux első fagyasztó kamrás háztartási hűtőgépei.
  • 1974 – A freon ózonkárosító hatásának felfedezése.[1]

A hűtőgépek működési elve

Hűtőgépeket többféle működési elv szerint lehet készíteni. Termodinamikai elven működő hűtőgépek:

Nem termodinamikai elven működő hűtőgépek:

  • Termoelektromos hűtőgép. A Peltier-effektust haszálja fel. Kempingberendezésekben, műszerek, űreszközök hűtésére használják.[2]
  • Termoakusztikus hűtőgép. Még többnyire kísérleti fázisban lévő berendezés.[3]
Ideális hűtőgép vázlata

Ideális termodinamikai hűtőgép

A Carnot-hőerőgép működésének megfordítása az ideális hűtőgép. A körfolyamatot ideális gáz hűtőközeggel lehet szemléltetni, mely zárt rendszerben áramlik a nyíl irányában. A hűtendő helyiség jele E, itt hőt ad le a hűtendő objektum, a hűtőközeg felmelegszik. A K kompresszor végzi a gáz áramoltatását, összenyomja a hűtőközeget, mely izentropikus kompressziót szenved. A felmelegedett gáz a C hőcserélőn át hőt ad le, majd az Exp jelű expanziós gépben (gázturbinában) izentropikus expanzió megy végbe, a gázturbina közben hasznos munkát termel. A hűtés munkaszükséglete a kompresszor által felvett és az expanziós gép által leadott munka különbsége.

Jegyzetek

Irodalom

  • Pattantyús. Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 4. kötet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1962.
  • Pattantyús Á. Géza: A gépek üzemtana. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1983. ISBN 963-10-4808-X
  • Tom Shachtman: Az abszolút zérus és a hideg meghódítása, Magyar Könyvklub, 2002.
  • Dr. Komondy Zoltán: Hűtőgépek, Tankönyvkiadó, 1960.
  • Dr. Komondy Zoltán - Dr. Halász László: Hűtőgépek, Tankönyvkiadó, 1967.
  • Dr. Láng Lajos - Dr. Jakab Zoltán: Hűtéstechnika, Műszaki Könyvkiadó, 1984.
  • Dr. Jakab Zoltán - Dr. Láng Lajos: Kompresszoros hűtés, Magyar Mediprint Szakkiadó, 2000.
  • Beke György: Hűtőipari kézikönyv I.-II. Mezőgazdasági Kiadó, 2002.
  • Dr. Jakab Zoltán: Kompresszoros hűtés, I.-II. HKVSZ, 2007.
  • Pohlmann - Taschenbuch der Kältetechnik: Grundlagen, Anwendungen, Arbeitstabellen und Vorschriften, VDE Verlag, 2010. (németül)

Külső hivatkozások

Commons:Category:Refrigeration
A Wikimédia Commons tartalmaz Hűtőgép témájú médiaállományokat.