„Haraszty Árpád” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Középső lánya, Haraszty Judit pontosításai/bővítései.
8. sor: 8. sor:
== Élete ==
== Élete ==


Édesapja, dr. Haraszty Sándor a békési Református Főgimnázium tanára volt. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte.
Középiskolai tanulmányai után középiskolai tanári oklevelet szerzett [[1931]]-ben, majd a budapesti tudományegyetem tanársegédjeként dolgozott.


Az Eötvös Kollégium tagjaként a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]]en természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett [[1929]]-ben. Anatómiai és élettani vizsgálatok a Phragmitesen címmel írta doktori értekezését, amely [[1931]]-ben jelent meg nyomtatásban.
Tanári pályafutása során először [[1933]] és [[1947]] között a budapesti [[I. László magyar király|Szent László]] és a [[Madách Imre]] gimnázium tanára volt, majd [[1955]]-ig a budapesti Pedagógiai Főiskola tanára volt.


[[1944]]-ben megnősült. Felesége, Péteri Nikola ([[Budapest]], [[1923]]. [[január 12]].–[[Debrecen]], [[2003]]. [[május 10]].) a Színháztörténeti Múzeum tudományos munkatársa, majd a debreceni Csokonai Színház művészeti főtitkára, a színház örökös tagja volt. Házasságukból három gyermekük született: Éva, Judit, Klára.
Az Állattani Tanszéknek (Állattani Intézet) [[1960]] és [[1961]] között ideiglenes vezetője volt.
A Növénytani Tanszéket [[1957]] és [[1972]] között vezette. Vezetése alatt a tanszék egyik legeredményesebb korszakát zárta, újra indította a biológusképzést. Tanszéke tudatosan vállalta a növénytani oktatás korszerűsítését, új tankönyveket jelentettek meg, jegyzeteket írtak. [[1953]]-ban jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, a „Növénytan”.
Ebben az időszakban az “Acta Biologica Debrecina" kiadványban is sokat publikált.
⚫
Kísérleteket, kutatásokat is végzett, főként a barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a [[szeged]]i és [[keszthely]]i agrár-kutatóhelyek kísérleteiben is a kender rosthozam fokozására irányuló műtrágya-parcella kísérletekben.


== Munkássága ==
[[1962]] és [[1965]] között a Természettudományi Kar dékánja volt.


Tanári pályafutását [[1929]]-ben kezdte a [[Pázmány Péter Tudományegyetem]] Növényélettani, illetve Növényrendszertani Intézetében, tanársegédként. [[1933]] és [[1947]] között a budapesti [[I. László magyar király|Szent László]] és a [[Madách Imre Gimnázium (Budapest)|Madách Imre Gimnázium]]ban, a Budapesti Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló Gimnáziumában, majd [[1955]]-ig a budapesti Pedagógiai Főiskolán tanított. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Élet- és Földtudományi Kar Alkalmazott Növénytani Tanszék docense ([[1955]]–[[1957]]), a debreceni [[Kossuth Lajos Tudományegyetem]] Természettudományi Kar Növénytani Tanszék egyetemi tanára ([[1957]]–[[1977]]), közben a tanszék vezetője ([[1957]]–[[1972]]), a kar dékánja ([[1962]]–[[1965]]) volt. [[1978]]-ban nyugállományba vonult, de továbbra is bejárt az egyetemre, és rendszeresen publikált.
[[1957]] és [[1963]] között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Biológiai Szakosztályának elnöke volt.


Igazi hivatásának a tanári munkát tekintette. Vezetésével a tanszék egyik legeredményesebb korszakát élte, újraindította [[Debrecen]]ben a biológustanár-képzést. Munkatársaival együtt vállalta a növénytan oktatásának korszerűsítését, új tankönyvek megjelentetését, jegyzetek írását.
A debreceni egyetem Haraszty Árpád professzor tiszteletére, egyetemi szolgálatának 20. évfordulója alkalmából érmet adott ki.

[[1953]]-ban jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, az általa szerkesztett és részben írt „Növénytan”. Tankönyveinek értékét minősíti azok többszöri kiadása. A „Növényszervezettan és növényélettan” című felsőoktatási tankönyvet legutóbb [[2004]]-ben adta ki a Nemzeti Tankönyvkiadó.

⚫
Tudományos kutatásokat végzett a hazai barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a [[szeged]]i és a [[keszthely]]i agrár-kutatóhelyek munkájában, a kender rosthozamának fokozására irányuló kísérletekben.

Az [[Élet és Tudomány]] című tudományos ismeretterjesztő folyóiratnak kezdettől ([[1948]]-tól) haláláig szerkesztőbizottsági tagja, [[1957]] és [[1963]] között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Biológiai Szakosztályának elnöke volt. Ismeretterjesztő cikkeivel, előadásaival a biológiai tudományok népszerűsítését szolgálta. A [[Kossuth Lajos Tudományegyetem]] Növénytani Tanszékének tudományos kiadványát (Acta Biologica Debrecina) [[1962]]-től [[1975]]-ig szerkesztette, a folyóiratban több publikációja is megjelent.

Tiszteletére – egyetemi szolgálatának 20. évfordulója alkalmából ([[1977]]-ben) – a [[debreceni egyetem]] emlékérmet adott ki, születésének centenáriumára ([[2007]]-ben) emléktáblát avatott az Egyetem Élettudományi Épületében; a Békési Öregdiákok Egyesülete pedig Békésen, a Szegedi Kis István Református Gimnáziumban állított emléktáblát [[2011]]-ben.

Kiváló pedagógusi tevékenységéért számos kitüntetésben részesült. Megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Szocialista Kultúráért, a Magyar Népköztársasági Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem elismeréseket, az Apáczai Csere János-díjat, a Gorka Sándor-díjat és a Pro Universitate-t.


== Fő művei ==
== Fő művei ==
­
*Természetismeret
* Természetismeret. Az általános biológia, növénytan és állattan vázlata. /Móczár László társszerzővel./ Budapest, 1948. Egyetemi Nyomda.
*Növényrendszertan és növényélettan
* ­Növénytan a középiskolák számára. /Hortobágyi Tibor, Tétényi Péter társszerzőkkel./ Budapest, 1950. Tankönyvkiadó.
*Növényszervezettan és növényélettan
* ­Növénytan a pedagógiai főiskolák számára /Soó Rezső, Hortobágyi Tibor, Kiss István, Uherkovich Gábor társszerzőkkel./ Budapest, 1953. Tankönyvkiadó.
*Növénytan
* ­Növényszervezettan. Egyetemi egységes jegyzet. /Sárkány Sándor társszerzővel./ Budapest, 1973. Tankönyvkiadó.
*Mikroszkópos növényanatómia
* ­Növényszervezettan és növényélettan. Egyetemi és főiskolai tankönyv. /Hortobágyi Tibor, Fridvalszky Loránd, Kiss István, Pólya László társszerzőkkel./ Budapest, 1979. Tankönyvkiadó.
* ­Mikroszkópos növényanatómia. /Fridvalszky Loránd, Gracza Péter társszerzőkkel./ Budapest, 1982. Tankönyvkiadó.



== Források ==
== Források ==
* {{MÉL|4||ABC05727/05977.htm}}
* {{MÉL|4||ABC05727/05977.htm}}
* ­Természettudományos és műszaki ki kicsoda? II. Budapest, 1988. OMIKK
* ­http://portal.debrecen.hu/varosunk/kikicsoda/harasztyarpad_kikicsoda.html
* ­Halmy Márta: Haraszty Árpád. Bibliográfia. Debrecen, 1984. KLTE Könyvtára
* ­Családi magánarchívum



[[Kategória:Magyar botanikusok]]
[[Kategória:Magyar botanikusok]]

A lap 2012. október 8., 00:02-kori változata

Nem található szabad kép.(?)
Doktoravatás 1958. április 2-én. Balról jobbra: Haraszty Árpád, Kádár László, Bognár Rezső
A Darwin-kiállítás megnyitóján

Haraszty Árpád (Békés, 1907. március 15. – Debrecen, 1987. szeptember 1.) botanikus, egyetemi tanár, a biológiai tudományok kandidátusa

Élete

Édesapja, dr. Haraszty Sándor a békési Református Főgimnázium tanára volt. Elemi és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte.

Az Eötvös Kollégium tagjaként a Pázmány Péter Tudományegyetemen természetrajz-földrajz szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett 1929-ben. Anatómiai és élettani vizsgálatok a Phragmitesen címmel írta doktori értekezését, amely 1931-ben jelent meg nyomtatásban.

1944-ben megnősült. Felesége, Péteri Nikola (Budapest, 1923. január 12.–Debrecen, 2003. május 10.) a Színháztörténeti Múzeum tudományos munkatársa, majd a debreceni Csokonai Színház művészeti főtitkára, a színház örökös tagja volt. Házasságukból három gyermekük született: Éva, Judit, Klára.

Munkássága

Tanári pályafutását 1929-ben kezdte a Pázmány Péter Tudományegyetem Növényélettani, illetve Növényrendszertani Intézetében, tanársegédként. 1933 és 1947 között a budapesti Szent László és a Madách Imre Gimnáziumban, a Budapesti Középiskolai Tanárképző-Intézet Gyakorló Gimnáziumában, majd 1955-ig a budapesti Pedagógiai Főiskolán tanított. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Élet- és Földtudományi Kar Alkalmazott Növénytani Tanszék docense (1955–1957), a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszék egyetemi tanára (1957–1977), közben a tanszék vezetője (1957–1972), a kar dékánja (1962–1965) volt. 1978-ban nyugállományba vonult, de továbbra is bejárt az egyetemre, és rendszeresen publikált.

Igazi hivatásának a tanári munkát tekintette. Vezetésével a tanszék egyik legeredményesebb korszakát élte, újraindította Debrecenben a biológustanár-képzést. Munkatársaival együtt vállalta a növénytan oktatásának korszerűsítését, új tankönyvek megjelentetését, jegyzetek írását.

1953-ban jelent meg a háború után az első egységes, magyar nyelvű főiskolai tankönyv, az általa szerkesztett és részben írt „Növénytan”. Tankönyveinek értékét minősíti azok többszöri kiadása. A „Növényszervezettan és növényélettan” című felsőoktatási tankönyvet legutóbb 2004-ben adta ki a Nemzeti Tankönyvkiadó.

Tudományos kutatásokat végzett a hazai barnaszén xylotomiai feldolgozásával kapcsolatban. Közreműködött a szegedi és a keszthelyi agrár-kutatóhelyek munkájában, a kender rosthozamának fokozására irányuló kísérletekben.

Az Élet és Tudomány című tudományos ismeretterjesztő folyóiratnak kezdettől (1948-tól) haláláig szerkesztőbizottsági tagja, 1957 és 1963 között a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Biológiai Szakosztályának elnöke volt. Ismeretterjesztő cikkeivel, előadásaival a biológiai tudományok népszerűsítését szolgálta. A Kossuth Lajos Tudományegyetem Növénytani Tanszékének tudományos kiadványát (Acta Biologica Debrecina) 1962-től 1975-ig szerkesztette, a folyóiratban több publikációja is megjelent.

Tiszteletére – egyetemi szolgálatának 20. évfordulója alkalmából (1977-ben) – a debreceni egyetem emlékérmet adott ki, születésének centenáriumára (2007-ben) emléktáblát avatott az Egyetem Élettudományi Épületében; a Békési Öregdiákok Egyesülete pedig Békésen, a Szegedi Kis István Református Gimnáziumban állított emléktáblát 2011-ben.

Kiváló pedagógusi tevékenységéért számos kitüntetésben részesült. Megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Szocialista Kultúráért, a Magyar Népköztársasági Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem elismeréseket, az Apáczai Csere János-díjat, a Gorka Sándor-díjat és a Pro Universitate-t.

Fő művei

­

  • Természetismeret. Az általános biológia, növénytan és állattan vázlata. /Móczár László társszerzővel./ Budapest, 1948. Egyetemi Nyomda.
  • ­Növénytan a középiskolák számára. /Hortobágyi Tibor, Tétényi Péter társszerzőkkel./ Budapest, 1950. Tankönyvkiadó.
  • ­Növénytan a pedagógiai főiskolák számára /Soó Rezső, Hortobágyi Tibor, Kiss István, Uherkovich Gábor társszerzőkkel./ Budapest, 1953. Tankönyvkiadó.
  • ­Növényszervezettan. Egyetemi egységes jegyzet. /Sárkány Sándor társszerzővel./ Budapest, 1973. Tankönyvkiadó.
  • ­Növényszervezettan és növényélettan. Egyetemi és főiskolai tankönyv. /Hortobágyi Tibor, Fridvalszky Loránd, Kiss István, Pólya László társszerzőkkel./ Budapest, 1979. Tankönyvkiadó.
  • ­Mikroszkópos növényanatómia. /Fridvalszky Loránd, Gracza Péter társszerzőkkel./ Budapest, 1982. Tankönyvkiadó.


Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Haraszty_Árpád&oldid=12434553”