„Zobor (hegy)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
second photo - view from castle |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{coor title dms|48|20|40|É|18|6|20|K|type:city_region:SK}} |
{{coor title dms|48|20|40|É|18|6|20|K|type:city_region:SK}} |
||
[[Fájl:Nitra-zobor-hegy.jpg|jobbra|bélyegkép|Zobor]] |
[[Fájl:Nitra-zobor-hegy.jpg|jobbra|bélyegkép|Zobor]] |
||
[[File:Zobor - pohled z hradu.JPG|thumb|Zobor]] |
|||
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra (település)|Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
A '''Zobor-hegy''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Zobor'') a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra (település)|Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel. |
||
A lap 2012. július 4., 15:03-kori változata
é. sz. 48° 20′ 40″, k. h. 18° 06′ 20″
A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíthető volt, manapság azonban nem üzemel.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zobori apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széles körű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.