„Réty Imre” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2012. április 15., 14:40-kori változata

Réty Imre (Kiskirályhegyes, 1892. november 6. – Székelyudvarhely, 1976. március 17.) lapszerkesztő, jogi szakíró, közíró.

Életútja

Középiskoláit Temesváron végezte (1911), majd a budapesti egyetem hittudományi karán lelkészi diplomát (1915) szerzett és doktorált (1917). 1915-1925 között Temesváron a Csanádi Egyházmegyei Hatóság tisztviselője. 1926-ban kilép az egyházi rendből és Székelyudvarhelyre költözik, ahol a román nyelvű Harghita című lap 1926-ban indított magyar nyelvű változatának, a Hargitának felelős szerkesztője, majd főszerkesztője; 1929-1933 között Székelyudvarhely város polgármestere. 1936-1937-ben ügyvédi diplomát szerez a csernovici egyetemen, ettől fogva Székelyudvarhelyen ügyvédi gyakorlatot is folytat. 1932-33-ban az általa alapított Magyar Kisgazda Párt listáján képviselő a román parlamentben; ugyanennek a pártnak a nevében jegyzi főszerkesztőként 1936-ban A Nép című székelyudvarhelyi lapot.

1945-1948 között Székelyudvarhely alpolgármestere, s ebben az időben, 1946. május 1-ig a Szabadság című hetilap főszerkesztője is. A Megyei, majd Tartományi Ügyvédi Kollégium keretében 1970-ig folytat ügyvédi gyakorlatot.

Életútja első szakaszában önálló kiadásban tanulmánya jelent meg a budapesti Religióban (1916) Az unitáriusok keresztsége címmel, doktori értekezése (Lerimi Vincentius Coramonitoriumának irodalmi és dogmatörténeti jelentősége. Temesvár 1917), valamint Mit tudjunk a baptistákról? (Budapest 1917) és Lourdes csodái (Budapest 1918) című önálló kiadású munkái; tanulmányt közölt továbbá Az erdélyi katolicizmus múltja és jelene (Dicsőszentmárton 1925) című kötetben A csanádi egyházmegye a török hódoltság után címmel, s 1922-ben igazgatója volt a Szociális Misszió Társulat temesvári lapjának, A Napnak, illetve főszerkesztője az ugyancsak Temesváron 1921-1923 között megjelenő Ifjúságnak.

Jogászként magyar fordításban és jegyzetekkel ellátva megjelentette A II. konverziós törvényt (Arad 1933), s ugyanennek elkészítette népszerű ismertetését is.

Forrás

Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés IV. (N–R). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2002. ISBN 973-26-0698-3

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

@@ 6. sor: / 6. sor: @@
 -1948 között Székelyudvarhely alpolgármestere, s ebben az időben, 1946. május 1-ig a ''Szabadság'' című hetilap főszerkesztője is. A Megyei, majd Tartományi Ügyvédi Kollégium keretében 1970-ig folytat ügyvédi gyakorlatot.
-Életútja első szakaszában önálló kiadásban tanulmánya jelent meg a budapesti ''Religióban'' (1916) ''Az unitáriusok keresztsége'' címmel, doktori értekezése ([[Lerimi Vincentius]] ''Coramonitoriumának'' irodalmi és dogmatörténeti jelentősége. Temesvár 1917), valamint ''Mit tudjunk a baptistákról?'' (Budapest 1917) és ''Lourdes csodái'' (Budapest 1918) című önálló kiadású munkái; tanulmányt közölt továbbá Az erdélyi [[Római katolikus egyház|katolicizmus]] múltja és jelene (Dicsőszentmárton 1925) című kötetben ''A csanádi egyházmegye a török hódoltság után'' címmel, s 1922-ben igazgatója volt a Szociális Misszió Társulat temesvári lapjának, ''A Napnak'', illetve főszerkesztője az ugyancsak Temesváron 1921-1923 között megjelenő Ifjúságnak.
+Életútja első szakaszában önálló kiadásban tanulmánya jelent meg a budapesti ''Religióban'' (1916) ''Az unitáriusok keresztsége'' címmel, doktori értekezése ([[Lerimi Vincentius]] ''Coramonitoriumának'' irodalmi és dogmatörténeti jelentősége. Temesvár 1917), valamint ''Mit tudjunk a baptistákról?'' (Budapest 1917) és ''Lourdes csodái'' (Budapest 1918) című önálló kiadású munkái; tanulmányt közölt továbbá Az erdélyi [[Római katolikus egyház|katolicizmus]] múltja és jelene (Dicsőszentmárton 1925) című kötetben ''A csanádi egyházmegye a török hódoltság után'' címmel, s 1922-ben igazgatója volt a Szociális Misszió Társulat temesvári lapjának, ''[[Nap (folyóirat)|A Napnak]]'', illetve főszerkesztője az ugyancsak Temesváron 1921-1923 között megjelenő Ifjúságnak.
 Jogászként magyar fordításban és jegyzetekkel ellátva megjelentette A II. konverziós törvényt (Arad 1933), s ugyanennek elkészítette népszerű ismertetését is.