„Antal Géza (orvos)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
{{más|Antal Géza (teológus)}}
{{más|Antal Géza (teológus)}}
[[Fájl:Antal Géza.jpg|bélyegkép|Antal Géza (1846–1889)]]
[[Fájl:Antal Géza.jpg|bélyegkép|Antal Géza (1846–1889)]]
'''Antal Géza''' ([[magyardellő]]i) ([[Nagyenyed]], [[1846]]. [[szeptember 11.]] – [[Budapest]], [[1889]]. [[december 20.]]) orvosprofesszor, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja.
'''Antal Géza''' ([[magyardellő]]i) ([[Nagyenyed]], [[1846]]. [[szeptember 11.]] – [[Budapest]], [[1889]]. [[december 20.]]) orvosprofesszor, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] tagja. Unokája [[Szentágothai János]] Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke.


==Élete==
==Élete==

A lap 2011. december 14., 21:13-kori változata

Antal Géza (1846–1889)

Antal Géza (magyardellői) (Nagyenyed, 1846. szeptember 11.Budapest, 1889. december 20.) orvosprofesszor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Unokája Szentágothai János Kossuth-díjas anatómus, az MTA elnöke.

Élete

Apja Antal László, a Bethlen Kollégium kórházának orvosa volt. Antal Géza a marosvásárhelyi főgimnáziumban végezte tanulmányait, azután 1865-ben Bécsbe ment az orvosi egyetemre, de egy év múlva Budapesten folytatta az orvosi tanfolyamot. 1870 novemberében lett orvosdoktor, 1871-ben a sebészdoktori és szülészmesteri oklevelet is megszerezte, majd 1873-ban megkapta a műtői oklevelet. Ez év május havában a Budapesti Egyetem sebészeti kórházában mint tanársegéd nyert alkalmazást, mely állástól 1877 végén vált meg. 1876. szeptember 21-étől magántanár lett, 1884-ben a Rókus Kórház fiókosztályának rendelő orvosa lett. 1888 júliusában a Rókus Kórház főorvosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1889. május 3-án választotta levelező tagjává.

Munkái

1. Kovács József tanár sebészi kórodája a budapesti kir. magyar egyetemen 1871/2–1873/4. tanévekben. Budapest, 1876. (Réczey Imrével)

2. Az elvérzésről. Budapest, 1883. (Term. Előadások 37. füzet.)

3. Húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. U. ott, 1888. (Ism. Orvosi Hetilap Ezen munkának bőv. német kiadása: Specielle chirurgische Pathologie u. Therapie der Harnröhre. Stuttgart, 1888.)

Források

Kapcsolódó szócikkek