„Szabó Dávid (nyelvújító)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a →Külső hivatkozások: + kat., defsort |
a Bot: ISBN formázása |
||
39. sor: | 39. sor: | ||
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}} |
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}} |
||
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC00523/01026.htm}} Magyar életrajzi lexikon] |
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC00523/01026.htm}} Magyar életrajzi lexikon] |
||
*Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963 |
*Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6 |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
A lap 2011. november 14., 21:21-kori változata
Barczafalvi Szabó Dávid | |
Született | Barczafalvi Szabó Dávid 1752 Bodrogkeresztúr, |
Elhunyt | 1828. március 20. Sárospatak, |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752 körül – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.
Élete
Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között a Magyar Hírmondó szerkesztője volt. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.
Munkái
- Szigvart klastromi története. Németből fordította Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
- Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
- A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.
A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
- Magyar életrajzi lexikon
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Külső hivatkozások
- A legerőszakosabb nyelvújító halála (National Geographic Magyarország, 2008. március 20.
- STOP.hu