„Szabó Dávid (nyelvújító)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →‎Külső hivatkozások: + kat., defsort
Movses-bot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN formázása
39. sor: 39. sor:
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}}
*{{Szinnyei|1||toc/b.htm}}
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC00523/01026.htm}} Magyar életrajzi lexikon]
*[{{MEK|00300/00355/html/ABC00523/01026.htm}} Magyar életrajzi lexikon]
*Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963 8607 10 6
*Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2011. november 14., 21:21-kori változata

Barczafalvi Szabó Dávid
SzületettBarczafalvi Szabó Dávid
1752
Bodrogkeresztúr, magyar
Elhunyt1828. március 20.
Sárospatak, magyar
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő
SablonWikidataSegítség

Barczafalvi Szabó Dávid (Bodrogkeresztúr, 1752 körül – Sárospatak, 1828. március 20.) magyar tanár, író, nyelvújító, műfordító, lapszerkesztő.

Élete

Tanult Sárospatakon, ahol az akadémiai tanfolyamot 1770. január 20-án kezdte és 1783-ban végezte el. 1784-1786 között a Magyar Hírmondó szerkesztője volt. Ezután egy ideig Pozsonyban lakott. Meglátogatta a külföldi akadémiákat Németországban és Belgiumban, ahonnan 1790-ben hazájába visszatérve, 1791. január 26-án Sárospatakra a matematika és a fizika tanárának választották meg. Hogy szaktudományára alaposan felkészülhessen, még abban az évben az egyházkerülettől száz arany útiköltséget nyerve Göttingenbe ment. Egyévi ott-tartózkodás után tanári székét 1792. május 1-jén foglalta el, s tantárgyait magyarul adta elő. Az egyházkerületi gyűlés azon óhajtásának adott kifejezést, hogy a tanár ne neologizáljon. 1802. július 16-án a kollégium rektorának választották meg. 1805. július 16-án hivataláról leköszönt, és ettől fogva magányba vonulva élt Sárospatakon. Híres szógyártó volt. Ő vezette be Sárospatakon az összhangzatos éneklést a főiskolai énekkarban.

Munkái

  • Szigvart klastromi története. Németből fordította Pozsony, 1787. Két darab. (Mindkét darab végén új szavak tárával. Kazinczy Ferenc a Szigvartnak sokat csúfolt nyelvét a túlzó purizmus paródiájának sejteti.)
  • Dissertatio inauguralis multiplicibus scientiarum naturalium in omni vita utilitatibus. Ugyanott, 1792. (Tanári székfoglaló.)
  • A tudományok magyarúl. Ugyanott, 1792.

A Szegedi Híradó (1877, 291. sz.) egy levelét közli Dugonicshoz 1789-ből. A magyar tudós akadémiához 39 népdalt küldött be népdalgyűjteménye számára.

Források

Külső hivatkozások