„Grigore Ureche” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Romanian diacritics. Corrective |
a →Forrás: Román ş és ţ cseréje ș és ț betűkre |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
==Forrás== |
==Forrás== |
||
* {{cite book | author = Dim. Păcurariu (szerk.) | title = |
* {{cite book | author = Dim. Păcurariu (szerk.) | title = Dicționar de litaratura română | publisher = Editura Univers | year = 1979 | location = București | pages = 406-407 | language = román }} |
||
==Külső hivatkozások== |
==Külső hivatkozások== |
||
A lap 2011. október 5., 10:17-kori változata
Grigore Ureche (kb. Jászvásár, 1590 – Jászvásár, 1647) moldvai krónikaíró.
Élete
Apja, Nestor Ureche, tanult bojár volt, aki fontos hivatalokat töltött be a 16. század végén, és többször járt követségben a török portánál. 1595-ben a család Lengyelországba menekült a törökbarát bojároktól való félelmükben. Grigore Ureche 1612 és 1617 között Lembergben tanult történelmet, földrajzot, latin és görög nyelvet, retorikát és poétikát. Visszatérve hazájába 1628-ban udvari kancellár (logofăt) lett. Vasile Lupu uralkodása idején ő volt a fejedelem egyik belső tanácsosa, majd 1642-től a déli országrész palatinusa (vornic) lett.
Műve
Élete vége felé, valószínűleg 1642 – 1647 között írta Moldva krónikáját (Letopisețul Țării Moldovei), amely az 1359 – 1594 közötti eseményeket tartalmazza. Ezt a krónikát tartják a román történetírás kezdetének és egyben az első román nyelvű, irodalmi igényekkel írt műnek. Ebben van legelőször leírva, hogy a román nyelv latin eredetű, illetve hogy a moldvai, havasalföldi, erdélyi és máramarosi románok egyazon néphez tartoznak. A kézirat elveszett, de számos másolat maradt róla.
Forrás
- Dim. Păcurariu (szerk.). Dicționar de litaratura română (román nyelven). București: Editura Univers, 406-407. o. (1979)