„Epe (anatómia)” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
Az '''epe''' egy sárgás-zöldes, enyhén [[Lúg|lúgos]] (alkalikus) ([[pH~8,0 |
Az '''epe''' egy sárgás-zöldes, enyhén [[Lúg|lúgos]] (alkalikus) ([[pH]]~8,0) folyadék, melyet a [[Máj|májsejtek]] ''(hepatociták)'' választanak ki a [[máj]]ban. Számos faj szervezete az [[epehólyag]]ban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a [[patkóbél]]be bocsátja. Alkotói közül az [[ATC A05 – Epe- és májterápia|epesavak]] a [[zsírok]] emésztését segíti elő azok [[Emulzió|emulgeálásával]]. Színét a [[Hemoglobin|bilirubin]] és [[Hemoglobin|biliverdin]] festékanyagok ''(epefestékek)'' adják, amelyek a [[Vörösvérsejt|vörösvértestek]] [[Hemoglobin|hemoglobinjának]] lebontásának kiürülő végtermékei. |
||
Az epe a nagy zsírmolekulákat kisebb darabokra bontja és így az enzimek ([[Enzim|lipáz]]) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a [[Oldat|vízben nem oldódó]] ''(víztaszító; hidrofób)'' anyagcsere-végtermékek. |
Az epe a nagy zsírmolekulákat kisebb darabokra bontja és így az enzimek ([[Enzim|lipáz]]) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a [[Oldat|vízben nem oldódó]] ''(víztaszító; hidrofób)'' anyagcsere-végtermékek. |
||
Az epe 82%-át [[víz]] alkotja, melyben anorganikus [[ion]]ok ([[nátrium|Na]]<sup>+</sup>, [[kálium|K]]<sup>+</sup>, [[klór|Cl]]<sup>−</sup>,{{chem|[[hidrogén{{!}}H]][[szén{{!}}C]][[oxigén{{!}}O]]|3|2-}}) vannak feloldva. Ennek következtében az epe [[pH]]-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az [[Sav|epesavas sók]], elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat ''(hidrotróp aktivitás)''. Ezeken kívül az epében még találunk [[koleszterin]]t, [[Lipidek|foszfolipid]]eket, [[enzim]]eket és festékanyagokat. |
Az epe 82%-át [[víz]] alkotja, melyben anorganikus [[ion]]ok ([[nátrium|Na]]<sup>+</sup>, [[kálium|K]]<sup>+</sup>, [[klór|Cl]]<sup>−</sup>,{{chem|[[hidrogén{{!}}H]][[szén{{!}}C]][[oxigén{{!}}O]]|3|2-}}) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása [[pH]]-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az [[Sav|epesavas sók]], elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat ''(hidrotróp aktivitás)''. Ezeken kívül az epében még találunk [[koleszterin]]t, [[Lipidek|foszfolipid]]eket, [[enzim]]eket és festékanyagokat. |
||
== Kapcsolódó cikkek == |
== Kapcsolódó cikkek == |
A lap 2011. szeptember 5., 12:43-kori változata
Az epe egy sárgás-zöldes, enyhén lúgos (alkalikus) (pH~8,0) folyadék, melyet a májsejtek (hepatociták) választanak ki a májban. Számos faj szervezete az epehólyagban tárolja ezt az anyagot az étkezések közt, majd étkezés alatt a patkóbélbe bocsátja. Alkotói közül az epesavak a zsírok emésztését segíti elő azok emulgeálásával. Színét a bilirubin és biliverdin festékanyagok (epefestékek) adják, amelyek a vörösvértestek hemoglobinjának lebontásának kiürülő végtermékei.
Az epe a nagy zsírmolekulákat kisebb darabokra bontja és így az enzimek (lipáz) könnyebben hozzáférnek a további bontás érdekében. Ezenkívül az epével távoznak a májból a vízben nem oldódó (víztaszító; hidrofób) anyagcsere-végtermékek.
Az epe 82%-át víz alkotja, melyben anorganikus ionok (Na+, K+, Cl−,HCO2−3) vannak feloldva. Ennek következtében az epe kémhatása pH-ja alkalikus. A legfontosabb alkotóelemek az epesavas sók, elsősorban ezek osztják apró cseppekké a zsírokat (hidrotróp aktivitás). Ezeken kívül az epében még találunk koleszterint, foszfolipideket, enzimeket és festékanyagokat.