„Csucsom” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

Sorban

A lap 2006. november 26., 10:22-kori változata

Csucsom (szlovákul: Čučma) község Szlovákiában a Kassai kerület Rozsnyói járásában. 2001-ben 557 lakosából 279 szlovák és 272 magyar volt.

Fekvése

Rozsnyótól 4 km-re északra fekszik.

Története

A falu a 14. század első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. 1339-ben a csanádi püspökség oklevelében említik először. A 14. - 18. században az esztergomi érsekség birtoka. 1413-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás 1427-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. 1523-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A 17. századtól területén antimon és mangánércet bányásztak. 1776-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje 1735-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek. 1910-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Rozsnyói járásához tartozott.

Nevezetességei

Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült.
A falu régi harangtornya a 18. század végéről való.
A falunak festői környéke van, emiatt kedvelt kirándulóhely. Felette emelkedik a Skalisko 1293 m magas csúcsa.

Külső hivatkozások

@@ 8. sor: / 8. sor: @@
 ==Története==
-A falu a [[14. század]] első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. [[1339]]-ben a csanádi püspökség oklevelében  említik először. A [[14. század|14.]] - [[18. század]]ban az esztergomi érsekség birtoka. [[1413]]-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás [[1427]]-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. [[1523]]-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A [[17. század]]tól területén antimon és mangánércet bányásztak. [[1776]]-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje [[1735]]-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek.
+A falu a [[14. század]] első felében keletkezhetett, valószínűleg német bányászok alapították. [[1339]]-ben a csanádi püspökség oklevelében  említik először. A [[14. század|14.]] - [[18. század]]ban az [[esztergom]]i [[Esztergomi érsekség|érsekség]] birtoka. [[1413]]-ban a település Rozsnyó része lett, a városnak fizetett adót. Az első adóösszeírás [[1427]]-ből származik. Kötelezettségeit külön engedély alapján a kitermelt ércben fizethette. [[1523]]-ban engedélyt kapott a kitermelt érc szabad értékesítésére is. A [[17. század]]tól területén antimon és mangánércet bányásztak. [[1776]]-tól a rozsnyói római katolikus püspökség birtoka. A község pecsétje [[1735]]-ből származik. A község egykori gyógyfürdője különösen az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó évtizedeiben örvendett nagy közkedveltségnek. A birodalom számos szegletéből érkeztek ide a csúzos-köszvényes fürdővendégek.
 [[1910]]-ben Csucsomnak 383, túlnyomórészt magyar lakosa volt. [[1920]]-ig [[Gömör-Kishont vármegye]] [[Rozsnyói járás]]ához tartozott.