Burmai szent templommacska

Burmai szent templommacska, más néven birman macska. Az ősi legenda szerint a birman egy kék szemű istennőtől, Cun Kiang Szetől származik. Intelligens, gyöngéd, de szerfelett bohókás természetű macska.

Külső jegyek

A birman fajta megjelenésében az ” arany középútra” törekszik, a fajta közepes termetű, erős csontozat, rövid lábak, kerek fej és enyhén domború homlok jellemzi. A kandúrok jóval nehezebbek, méretesebbek, mint a nőstények. A birman félhosszú szőrű fajta és bundája kimondottan selymes tapintású. Az állatok szeme pedig ovális mandula alakú és mindig kék színű.

Színjegyei a klasszikus sziámi jegyekkel megegyezőek.

A fajta aljszőrzete jellemzően minimális, ennek köszönhetően nem igényel különösebb gondozást, színe a világos elefántcsont színűtől a kávébarnáig terjedhet. A birman fajta egyik jellegzetessége a hófehér zoknik, papucsok, melyeknek illik szimmetrikusnak lenniük és a hátsó lábakon fordított V alakban végződniük.

Története

Egyesek úgy vélik, hogy a burmai szent templommacska keletről érkezett Európába 1916-ban. A fajta ismerői szerint azonban az első egyedek 1923-ban születtek Nizza mellett, egy fehér mancsú sziámi és egy hosszú szőrű macska szándékos vagy véletlen kereszteződéséből. Csak azután, hogy 1926-ban Párizsban kiállították, találták ki távoli eredetét és a legendát a khmer szerzetesről és macskájáról. Amikor az atyát útonállók megölték, a macska a fejére ugrott. Az atya lelki üdvéért a Szentlélek rövid időre a macskába költözött. Amikor beleszállt a lábain keresztül, az állat mancsai kifehéredtek...

Egy másik legenda szerint haramiák támadtak meg egy ősi burmai kolostort, s a nagy kavarodásban a szerzetesek macskája az istennő szobra előtt termett: "bundája bearanyozódott, szeme az istennő szemének kékjét vette fel, mancsai pedig kifehéredtek". Isteni csoda történt! A kolostor összes macskája "szent színekben" kezdett pompázni, s a csodától felbuzdult szerzeteseknek sikerült visszaszorítani a haramiákat.

Természete

Valahol félúton a perzsa macska és a sziámi macska között, nyugodt, kiegyensúlyozott, nem passzív, de nem is túláradó. Más macskákkal és kutyákkal barátságosan viselkedik. Életerős cica, játszik, rohangál egész nap. Annyira élvezi a " közönséget", mint egy vásári komédiás. Intelligens, gyöngéd, de szerfelett bohókás természetű. A játékos birman kitűnő társa kisgyerekeknek, de szereti a csendet és a nyugalmat is. Kedvesek és szeretetre méltóak - különösen a kandúrok - de a kissé erős birtokosi hajlammal megáldott birmanok nem tűrik, ha nem foglalkoznak velük és a magányt sem kedvelik. A kertben szívósságukról és kitűnő vadászképességekről tesznek tanúbizonyságot.

Források

• Jean-Luc Renck, A macska, Vincze Kiadó, 2002, Budapest
• http://macska-zoo.hu/birmanfaj.php
• https://birman.hu/

A Wikimédia Commons tartalmaz Burmai szent templommacska témájú médiaállományokat.