„Budapest XIII. kerülete” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
→‎Népesség: pici korrekció
A lap tartalmának cseréje erre: == Népesség == {{Historical populations | title= Lakosságszám<ref>https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS</ref><ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycgGZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-J…
Címkék: Oldal nagy része eltávolítva Visszaállítva
1. sor: 1. sor:
== Népesség ==
{{Városrész infobox
| név = Budapest XIII. kerülete
| becenév = <!-- Angyalföld (Ezt kommentbe tettem, mert a kerület nem használja magára az Angyalföld elnevezést, hanem – a legtöbb budapesti kerülettől eltérően – csak a kerület sorszámával hivatkozik magára. Lásd még: [[Budapest kerületei]])-->
| irányítószám = 1131-1139
| címer = XIII. kerület címere.jpg
| kép = Budapest 13 St Margaret Church frontal.JPG
| képaláírás = [[Árpád-házi Szent Margit-templom]] a Lehel téren
| városrészek = [[Angyalföld]]<br/>[[Göncz Árpád városközpont]]<br/>[[Népsziget]] (déli része)<br/>[[Újlipótváros]]<br/>[[Vizafogó]]<br><ref>[http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=A1200094.FOV 94/2012. (XII. 27.) Főv. Kgy. rendelet], korábban Fővárosi Közgyűlés 1991. (IX. 2.) 350. számú határozat</ref>
| népesség =
| népesség éve =
| népességrangsorban = [[Budapest kerületeinek sorrendje népesség szerint|4.]]
| népsűrűség =
| terület =
| polgármester = [[Tóth József (polgármester)|Tóth József]] ([[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd – A Zöldek Pártja|Párbeszéd]]-[[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]])<ref name="19önkvál"/>
| weboldal = www.budapest13.hu/
| pozíciós térkép = Budapest XIII. kerülete
| szélességi fok = 47
| szélességi ívperc = 31
| szélességi ívmásodperc =58
| hosszúsági fok = 19
| hosszúsági ívperc = 03
| hosszúsági ívmásodperc =58
|országgyűlési képviselő=[[Hiszékeny Dezső]] ([[Magyar Szocialista Párt|MSZP]])}}


'''Budapest XIII. kerülete''' (1938 és 1945 között ''Magdolnaváros'') [[Budapest]] [[főváros]] egyik kerülete a pesti oldalon. A legtöbb kerülettől eltérően nincs általános elnevezése,<ref>Bár a köznyelvben sokszor nevezik [[Angyalföld]]nek az egész kerületet, ez nem hivatalos megnevezés.</ref> [[Angyalföld]], [[Göncz Árpád városközpont]], [[Újlipótváros]], [[Vizafogó]] városrészekből és a [[Népsziget]] déli részéből áll. A [[19. század]] végéig jórészt vidékies jellegű kültelek volt, a század végén és a [[20. század]] elején végbement gyors fejlődés azután a [[20. századi magyar történelem|20. századi Magyarország]] egyik legfontosabb [[gépipar]]i központjává változtatta. A [[Rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után az ipar háttérbe szorulásával a jó közlekedésnek is köszönhetően viszonylag gyorsan a [[kereskedelem]] és szolgáltatás vette át a vezető szerepet, és mára a főváros egyik leggyorsabban fejlődő kerületévé vált.

A hozzá tartozó Újlipótváros déli részének századeleji építészete jelentős turisztikai vonzerőt jelent, a kerület középső régiójában pedig közintézmények sora rendezte be székhelyét. 2013-ig a [[Margit-sziget]] is a kerület része volt, 2013 júniusában közvetlenül Budapest önkormányzatának igazgatása alá került.

== Fekvése ==
=== Határai ===
A 2013. évi CXXVIII. törvény rendelkezései szerint e kerület határai: {{idézet|A XIII. kerület határa: a Népsziget déli csúcsától a Duna fő, majd pesti ágának középvonalán halad a Margit hídig, innen a Jászai Mari téren át és a Szent István körúton a Nyugati térig, a Nyugati tér nyugati, majd délkeleti oldalán a Váci útig, a Váci úton a Ferdinánd hídig, innen a Lehel úton a Bulcsú utcáig, a Bulcsú utcán az aluljáró bejáratáig, majd a MÁV 28224 hrsz.-ú ingatlanának északnyugati határvonalát követve a Dózsa György útig, innen a Dózsa György utat keresztezve, a Vágány utcán a XIII. kerület régi határvonalát követve a Róbert Károly körútig, ezen, a Dévényi úton, a Szegedi úton, a Tatai úton át a Kámfor utcáig, ezen a MÁV vonalon át Újpest határáig, innen a főváros és Újpest régi közös határa mentén a Göncöl utcáig, a Göncöl utcán a MÁV vasútvonaláig, a vasúti töltés északkeleti oldalán vissza a régi újpest-budapesti közös határig, az újpesti összekötőhíd újpesti hídfőjéig, innen a régi közös határvonal mentén a Palotai-sziget déli csúcsáig, innen a Duna főágának középvonalán a Népsziget déli csúcsáig.”<ref>2013. évi CXXVIII. törvény Budapest főváros közigazgatási területével összefüggő egyes törvények módosításáról, 11. §</ref>}}

=== Földrajza ===
A kerület nagy része a [[Pesti-síkság|pesti homoksíkságon]], kisebb része dunai szigeteken terül el. Felszínét a Duna alakította, [[Vizafogó]] területének jó része még a [[19. század]]ban is [[zsombékos]] terület volt, csak a [[20. század]] elejére töltődött fel.<ref>{{cite web|url=http://www.budapest13.hu/13kerulet/bemutatkozas |title=Bemutatkozás |publisher=XIII. kerületi önkormányzat|accessdate=2010-07-30}}</ref> Ennek a területnek az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] lábánál fekvő részét (az alsó rakparttal és a Margit-sziget alacsonyabban fekvő részeivel együtt) [[árvíz]]veszélyes területként tartja nyilván a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság.<ref name ="Katasztrófavédelem"/>
A kerület másik jelentős vízfolyása a [[Rákos-patak (Duna)|Rákos-patak]], amely itt ömlik a Dunába. A vízfolyás (a Dunához hasonlóan) [[beton]] mederben folyik keresztül a Tahi és a Vizafogó utca mellett.

A kerülethez tartozik a [[Népsziget]] déli fele. A szigetet az északi végén az [[1830-as évek]]ben töltéssel összekötötték a pesti parttal ([[Újpest (történelmi település)|Újpesttel]]), így hozva létre a Téli Kikötő mintegy 28,6 [[hektár]]os<ref>{{cite web|url=http://www.horgasz.hu/page/56/art/106/akt/56/html/ujpesti-teli-kikoto.html|title=Újpesti téli kikötő|accessdate=2010-07-30|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100324091943/http://www.horgasz.hu/page/56/art/106/akt/56/html/Ujpesti-teli-kikoto.html|archivedate=2010-03-24}}</ref> öblét. Az öböl egykor a magyar hajógyártás színtere volt, ma inkább a horgászat és vízi sportok szerelmesei fontos részei az arculatának.

Az Újpesti-öböltől délre a [[kavics]]bányászat eredményeként alakult ki a mesterséges [[FOKA-öböl]].

== Történelmi városrészek ==
=== Angyalföld ===
{{bővebben|Angyalföld}}
[[Fájl:Angyalföld bp13.svg|balra|100px|Angyalföld a kerület térképén]]

A kerület északkeleti részén fekvő, ma legnagyobb városrésze. Nevének német alakja ''(Engelsfeld)'' már [[1830-as évek]]ben kiadott [[térkép]]en is szerepelt, és eredetileg a Róbert Károly körút, váci vasútvonal, Újpest, Béke út, Béke tér, Lehel utca által határolt területet jelölte. A területet nevezték még Napföldnek is.

A mai Angyalföld rendkívül sokféle jellegű körzetből tevődik össze, igazán jelentőssé az iparosodás következtében, a 19. század legvégén, a 20. század elején vált. Megtalálhatók itt a tíz- és négyemeletes [[panelház]]ak éppúgy, mint a családi házas övezetek vagy az új építésű lakóparkok. A hajdani ipari zónák a [[Váci út]] mentén mára szinte teljesen átalakultak: [[irodaház]]ak, [[kiskereskedelem|kis-]] és [[nagykereskedelem|nagykereskedelmi]] egységek, [[lakópark]]ok vették át üzemcsarnokok helyét.

==== Erdőtelkek ====
{{bővebben|Erdőtelkek}}

==== Felsőbikarét ====
{{bővebben|Felsőbikarét}}

==== Kikötő-dűlő ====
A Meder utca, Váci út, Újpest és a Duna (Újpesti öböl) között elterülő rész régi neve.<ref name = "Bp13 8">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 8. o.</ref> Itt üzemelt a [[Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.|Ganz Hajó- és Darugyár]], ma ennek helyén áll a [[Duna Plaza]], Magyarország első [[pláza|plázája]].

==== Lőportárdűlő ====
{{bővebben|Lőportárdűlő}}
[[Fájl:Lőportárdűlő bp13.svg|balra|100px|Lőportárdűlő a kerület térképén]]
[[Fájl:Carmelite church Budapest-facade.JPG|bélyegkép|150px|jobbra|A [[Karmeliták|karmelita]] templom]]

A Dózsa György út, Szabolcs utca, Róbert Károly körút, Váci út négyszöget a [[20. század]] elejéig teljes egészében katonai célokra használták, innen származik a terület ''Lőportárdűlő'' elnevezése,<ref>{{Bplex|2|40}} ''(lőportárak)''</ref> ma Angyalföld része.

A terület délnyugati részén, a Kassák Lajos és az Angyalföldi utca mentén, a 20. század elején épült, leromlott állapotú két- és háromemeletes téglaépületek állnak. Középső részén a Tüzér utcai- és a Gidófalvy utcai lakótelep tízemeletesei magasodnak, a Lehel utcától keletre elsősorban szolgáltató vállalkozások működnek, itt volt a Szabolcs utcai Kórház is.

=== Újlipótváros ===
{{bővebben|Újlipótváros}}
[[Fájl:Újlipótváros bp13.svg|balra|100px|Újlipótváros a kerület térképén]]
[[Fájl:Pozsonyi street Budapest 13.JPG|bélyegkép|150px|jobbra|Pozsonyi úti ház]]

A kerület déli, Duna-parti városrésze, amelyet [[1950]]-ben csatoltak hozzá, előtte [[Lipótváros]]hoz (vagy más néven ''Szentistvánvároshoz'') tartozott. Déli részén, Budapesten ritkaságszámba menő, egységes városnegyedet alkotnak az 5-6 emeletes, többségükben az [[1920-as évek|1920-as]] és [[1930-as évek|30-as években]] emelt, belső udvaros lakóházak. Itt található a [[Vígszínház]] és a [[Szent István park]] is.

Északi felén nagyobb a korszakok keveredése, állnak itt századeleji bérházak csakúgy, mint lakótelep. A [[1990-es évek|90-es években]] megjelentek rajta a lakóparkok is.

=== Vizafogó ===
{{bővebben|Vizafogó}}
[[Fájl:Vizafogó bp13.svg|balra|100px|Vizafogó a kerület térképén]]
[[Fájl:Blockhouses Budapest 13.jpg|bélyegkép|150px|jobbra|Panel a Vizafogó lakótelepen]]

A Dráva utca és a [[Rákos-patak (Duna)|Rákos-patak]] közötti Duna-parton húzódik a Vizafogó, ma leginkább lakótelepeiről (Vizafogó- az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád hídtól]] délre és Árpád hídi, tőle északra), azonban vannak régebbi épületek is a városrészben. Téglaépítésű, udvaros bérházak állnak a Váci úti irodaházak és a Vizafogó lakótelep második üteme között; a Dagály utca két oldalán, pedig, alacsonyabb társasházak sorakoznak a Népfürdő utca és az Esztergomi út között. Itt működik a [[Dagály fürdő]], valamint a volt [[Láng Gépgyár]] területén, a kerület utolsó gépipari gyárüzeme.

=== Népsziget ===
{{bővebben|Népsziget}}

A félszigeten csónakházak és volt vállalati üdülők sorakoznak, északi végén vezet át az [[Újpesti vasúti híd]], keleti oldalán, az [[Újpesti öböl]]ben még látszanak a hajdani hajóépítés emlékei.

=== Göncz Árpád városközpont ===
{{bővebben|Göncz Árpád városközpont}}
[[Fájl:GÁVK bp13.svg|balra|100px|Göncz Árpád városközpont a kerület térképén]]

2016. április 14-én a Váci út-Róbert Károly körút kereszteződése körül új városrészt avattak. A városrész a volt távolsági autóbusz-pályaudvar területét, a [[József Attila Színház]] épületét, a rendőrpalota tömbjét ([[Az Országos Nyugdíjfolyósító Intézet székháza|Nyugdíjfolyósító]], Egészségbiztosító, Szlovák iskola, rendőrpalota), és a Göncz Árpád szobra körüli kis parkot foglalja magában. Határai: Esztergomi út – Róbert Károly körút – 25828/19. hrsz. közterület<ref>A Váci út és a Róbert Károly körút sarkán lévő keskeny, {{szám|1649|m2}} nagyságú közpark, ahol Göncz Árpád szobrát felállították (MePAR-FŐMI)</ref> – Váci út – Petneházi utca – Teve utca – Róbert Károly körút – Váci út – Árbóc utca.<ref>{{cite web|url=http://www.budapest13.hu/hirek/20160927/goncz-arpad-varoskozpont-xiii-kerulet |title=Göncz Árpád Városközpont|publisher= XIII. kerület|accessdate=2019-04-13}}</ref><ref>{{cite web|url=https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?rendelettar=fovaros&dbnum=104&docid=A1200094.FOV |title=94/2012. (XII. 27.) Fővárosi Közgyűlési rendelet, (módosítotva: 9/2016. (IV. 13.) Főv. Kgy. rendelet 1. § (2). Hatályos: 2016. IV. 14-től|publisher=net.jogtar.hu|accessdate=2019-04-13}}</ref>

=== Margitsziget ===
{{bővebben|Margit-sziget}}
2013 júniusáig a XIII. kerület része volt a Margit-sziget, azóta a főváros közvetlen igazgatása alatt áll.

== Története ==
=== Korai történet a török uralom végéig ===
A terület korai lakóiról keveset tudni, azonban az Angyalföldi kincs néven ismert i. e. 8. századi aranylelet valószínűleg helyben készült. A területet [[kelták|kelta törzsek]] uralták a [[Római Birodalom|rómaiak]] érkezése előtt. [[Pannonia (provincia)|Pannonia provincia]] határa a Dunánál húzódott, azonban [[Aquincum (történelmi település)|Aquincum]] környékén a keleti parton is épültek őrhelyek. Közéjük tartozott a Transaquincum nevű [[castrum]] is, amelynek létezéséről [[1815]]-ben szereztek tudomást, amikor Vizafogó területén, a Köszörűs-árok térségében szántás közben római korú építmények nyomára bukkantak. A romokat azonban csak [[1848]]-ban vizsgálták meg, amikor azok sáncépítési munkálatok miatt kerültek ismét felszínre. A vizsgálatok során egy kb. egy hold területű, erős falakkal körülvett négyszögletes erődítményt tártak fel. A romok építőanyagát mára széthordták, így a falmaradványok nem láthatók, csupán a környéken talált, szintén római korú kézimalmok tanúskodnak erről az időszakról.

A [[honfoglalás]]ig a területről nem sokat tudni. Anonymus krónikája szerint Árpád vezér a Dunán való átkelés előtt a [[Rákos-mező|Rákos mezején]] táborozott, amit valószínűleg a mai XIII. kerület területén kell keresni.<ref>Például [[Mikoviny Sámuel]] [http://mek.oszk.hu/06400/06422/html/top_megye/megye5.htm 1737-es térképén] nagyjából ide jelölte a ''Campi Rakos''-t</ref> Az [[Árpád-ház]]i királyok alatt a terület kezdetben az [[esztergomi érsek]] birtoka volt, majd [[II. András magyar király|II. Endre]] is eladományozta. Az adománylevélből kiderül, hogy a területen létezett egy Jenő nevű település, amely az [[Újpesti vasúti híd]] pesti hídfője közelében állhatott. Később [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] visszaváltotta Jenőt, majd további területekkel (Új-Bécs, Új-Jenő, Jenői-sziget, Fürdő-sziget, Vizafogó, Agaras-tó és Rákosmező) együtt a különböző szerzetes- és apácarendeknek adományozta.

[[1298]] és [[1526]] között a rákosmezei országgyűlések kapcsán a terület fontos szerepet játszott a magyar közéletben, a [[II. Lajos magyar király|II. Lajos]] halálát követő polgárháborús időszakban és a [[Török hódoltság]] idején a vidékről nem történik említés. A háborúk pusztítása és Pest visszafejlődése következtében a terület lakossága is lecsökkent, a [[18. század]] végéig eltűnt Jenő és Új-Bécs is.<ref>{{cite book| last = Dr. Papp-Váry| first = Árpád| title = Középiskolai történelmi atlasz| publisher = Cartographia Kft.| year = 2005| location = Budapest| pages = 47| isbn = 963 352 557 8 CM}}</ref>

=== Újjáéledés és az iparosodás kezdetei ===
[[Buda visszafoglalása]] után rövidesen gyors fejlődésnek indult a régió, a Pest falain kívüli vásárok jelentős bevételi forrást jelentettek, de megjelentek az első iparosok is. Az [[1838-as pesti árvíz]] itt is súlyos károkat okozott, ezért feltöltötték a Rákos-árkot és gátak építésébe fogtak. Ekkor Angyalföldre még kirándulni, horgászni jártak a pestiek, a városiasodás jeleit csak Lipótvárosban lehetett megfigyelni.

A szabadságharc után indult el az a rendkívül gyors fejlődés, ennek hatására a [[19. század]] végére Angyalföld az egyik legjelentősebb magyar gépipari központtá vált. 1856-tól megindult a hajógyártás az Újpesti-öbölben, 1860-ban alapította meg Höcker Antal a későbbi Acélöntő és Csőgyár elődjét. [[1868]]-ban nyitotta meg [[Láng László (gyáriparos)|Láng László]] gépjavító műhelyét, a [[Láng Gépgyár]] elődjét.

A fellendülést segítette az ebben az időben zajló útépítési hullám is. Az [[1871]]-es [[Törvény (jogszabály)|törvény]] alapján kiszélesítették a Váci utat, egy évvel később elkezdték építeni a [[Margit híd|Margit hidat]], [[1873]]-ban rendezték az Aréna út helyzetét. [[1879]]-re elkészült a Hungária út (e szakasza mai nevén [[Róbert Károly körút]]).<ref name="Bp13 15">szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 15. o.</ref> Budapest egyesítését követően elhatározták a [[Nagykörút|Lipót körút]] megépítését is, majd kezdeti nehézségek után 1896-ban át is adták. Az újlipótvárosi telkek megdrágultak, és az ott működő üzemek (malmok, sörfőzde, gyárak) a Váci út környékére költöztek, átadva helyüket a polgári (főként zsidó) lakásoknak.

A [[Nyugati pályaudvar]] (az akkori Pesti Indóház) átadása ([[1877]]) és az Újpesti vasúti híd megépítése ([[1873]]-[[1896]]) is jól illeszkedett ebbe a folyamatba. A fővároson belüli közlekedésbe kapcsolta be a városrészt az [[1894]]-ben átadott Budapest-Újpest-Rákospalotai Villamosvasút.<ref name="Bp13 16">szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 16. o.</ref>

Az [[első világháború]] törést jelentett a kerület fejlődésében, a gépgyárak hadiipari termelésre tértek át vagy leálltak.<ref name="Bp13 18">szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 18. o.</ref> A háborút követő időszakban újabb gyárakat alapítottak a környéken, közéjük tartozott a [[Habselyem Kötöttárugyár|Selyem- és Gyapjúárugyár]] és az [[Első Magyar Cérnagyár|Angol-Magyar Cérnagyár Rt]].

Egyre többen dolgoztak az új ipari körzetben, a munkások zsúfolt [[nyomornegyed]]ekben laktak. Országszerte elindult a munkásság politikai szerveződése, nem maradtak ki ebből a folyamatból a Váci úti gyártelepeken dolgozók sem. A már előtte is nehéz körülményeket az [[1929]]-ben beköszöntő [[Nagy gazdasági világválság|világgazdasági válság]] tovább súlyosbította, [[1930]]. [[szeptember 1.|szeptember 1-jén]] Angyalföldről indult a Nagy Budapesti Munkástüntetés.<ref name="Bp13 18"/>

A gazdasági válság elmúltával az iparosodás új hullámának lehettünk tanúi a kerületben, olyan, később országos jelentőségűvé váló gyárak jöttek létre, mint az [[Elzett Zár- és Lakatgyár|Elzett Vasárugyár]].

[[Fájl:Tisza utca - Budapest.JPG|jobbra|bélyegkép|Tisza utcai házak (2010)]]

=== Városiasodás a századfordulón és a 20. század elején ===
A gyáripar felfutásával együtt egyre zsúfoltabbá vált a terület, ennek megoldására először fabarakkok építését engedélyezték, ez azonban nem hozott minőségi fejlődést. Sokkal nagyobb hatású volt a Tisza-, Vág- és Dráva utcai emeletes házak felépítése. [[1910]]-11-ben épült meg a főváros első népszállója és a Vág utcai Népház, amelyek a lakóhely mellett kulturális központként is működtek. [[1911]] és [[1912]] között épült fel a Palotai úti kislakásos telep, közkeletű nevén a [[Tripolisz (Budapest)|Tripolisz]].

[[1872]]-ben nyitották meg Angyalföld első iskoláját, de a terület kulturális fejlődése a századfordulóig nem indult gyors fejlődésnek.<ref name="Bp13 15"/>

[[1896]]. [[május 1.|május 1-jén]] megnyílt a beépülőben lévő Lipót körúton a [[Vígszínház]]. A kerület első [[Színházművészet|színház]]ának, egyben a főváros negyedik ilyen intézményének megépítését évekig tartó halogatás és ellenzés után a [[1896-os millenniumi ünnepségek|Millenniumi Ünnepségekre]] készülődő Budapest közoktatási bizottsága végül jóváhagyta.<ref name="Bp13 93">szerk. Sas: Gellért Budapest XIII. kerület 93. o.</ref>

Más színházak, színtársulatok is alakultak nem sokkal a századforduló után. Hetente lépett fel az 1911-ben alapított Vág utcai Népházban a Népház Színháza társulata, darabjainak széles skáláját jól jellemzi, hogy játszották ''[[A makrancos hölgy]]et'' éppúgy, mint [[Tóth Ede (színműíró)|Tóth Ede]] művét, ''A falu rosszát''. A színtársulat [[1937]]-ig fennmaradt, miközben [[1924]]-ben a Népszínházban elindult útjára a (szintén a 30-as évek második feléig fennálló) Műhely nevű [[avantgárd]] csoport.<ref name="Bp13 94-95">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 94-95. o.</ref> A Szegedi út sarkán, az a Szent László út 26. szám alatti, ma is álló épületben nyitotta meg [[Erdélyi Mihály (színművész)|Erdélyi Mihály]] [[1930]] októberében az Angyalföldi Színpadot. Az akkor még külterületi, ipari munkásnegyednek számító területen színpártoló egyesületet hozott létre, amely egyesület tagjai kedvezményes áron válthatták meg jegyüket az előadásokra. A pártolói tagsághoz egy 40 filléres jegyfüzetet kellett megvenni, a jegyek ára 24 fillértől 1 pengő 12 fillérig terjedt. Műsorra tűzték az ''Alvinci huszárok'' című [[operett]]et, szerepelt a műsortervben a ''Régi nyár'', a ''Páros csillag'', a ''Diákszerelem'' és a ''Lehullott a rezgő nyárfa'' is. A színház végül nem maradt fenn sokáig.<ref name="Bp13 95">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 95. o.</ref>

[[1910]]-ben nyílt meg a Lehel utca és a Róbert Károly körút kereszteződésének közelében a Winkler Mozi, a korabeli mozikhoz képest különlegesen tágas, 1000 személyes vetítőteremmel. 1911 a Vígszínház környékén hozott látványos fejlődést a mozgókép elterjedésében, ekkor alakult meg az Elit Mozgó, a mai [[Szindbád Mozi]] elődje. Elindult a Vígszínház irányítása alatt az első magyar filmgyár, a mindössze egy évig működő [[Hunnia Biográf]].<ref name="Bp13 98-99">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 98-99. o.</ref> Angyalföldön is megnyílt [[1917]]-ben az Astra filmgyár is, amelyet egy [[1921]]-ben egy szélvihar romba döntött.<ref name="Bp13 102">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 102. o.</ref> [[1914]]-ben már működött a Visegrádi utca 9. szám alatt a Diana mozi, a [[1910-es évek|10-es években]] a Lehel utca 17. szám alatt a Lehelkürt; [[1920]]-ban a Váci út 92 alatt megalapították a Nép mozgót, [[1923]]-ból pedig tudunk a Teve utcában működő Eifel (sic!) moziról.<ref name="Bp13 100">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 100. o.</ref> Ezek a mozik – a hangosfilm megjelenésével párhuzamosan és a nézői elvárások emelkedésével – fokozatosan eltűntek, [[1930]]-ban már csak a Nép mozgó üzemelt közülük, azonban közben egyre újabb filmszínházak létesültek.<ref name="Bp13 99-102">szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 99-102. o.</ref>

A terület civilizálásához nagyban hozzájárultak az [[egyház]]ak is, amelyek ebben a korszakban kezdték meg tevékenységüket az iparvidéken. Az [[Kármelhegyi Boldogasszony karmelita templom és rendház (Budapest)|első templomot]] [[1899]]-ben építették fel a [[karmeliták]] az angyalföldi Huba utcában.

Megalakultak az első sportegyletek is, 1911-ben alapították meg a [[Vasas SC (sportegyesület)|Vasas SC]]-t.<ref name="Bp13 19">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 19. o.</ref>

=== Az önálló XIII. kerület története ===
A kerület létrejöttét az 1930. évi XVIII. törvénycikk (3. § 5.) döntötte el, amelyik rendelkezett a kerületek számáról (10-ről 14-re emelve) és meghatározta, hogy a régi kerületek külső részeiből hogyan létesüljenek új kerületek.<ref>{{cite web|url=http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7830|title=1930. évi XVIII. törvénycikk|accessdate=2010-08-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080213001626/http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7830|archivedate=2008-02-13}}</ref> A XIII. kerületet és az elöljáróságot ennek értelmében [[1938]]-ban hozták létre az [[Budapest V. kerülete|V.]] és a [[Budapest VI. kerülete|VI. kerületeknek]] a Dráva utcától és a Dózsa György úttól északra, illetve a váci vasútvonaltól nyugatra fekvő részeiből (Angyalföld és Lőportárdűlő).<ref name="Bp13 32">szerk. Sas Gellért: Budapest XIII. kerület 32. o.</ref> Az V. kerülettől átvett városrészek: Vizafogó, Kikötő-dűlő, Nép-sziget (Szúnyog-sziget); a VI. kerülettől átvett területek: Lőportár-dűlő, Erdőtelek, Felsőbikarét, Angyalföld (Napföld). Az új városrészt a [[Horthy Miklós (kormányzó)|kormányzó]] feleségéről ([[Purgly Magdolna]]) '''Magdolnaváros'''nak nevezték el.

A [[második világháború]] alatt a területen megerősödtek a munkásmozgalmak és [[1944]], a nyilas hatalomátvétel után felerősödött az ellenállás. A fővárosban megalakult több, mint 30 ellenállási csoportból Angyalföldre is jutott, az itteni egység [[október 18.|október 18-án]] alakult meg [[Gidófalvy Lajos]] főhadnagy vezetésével a Vilmos laktanyában, emellett több kisebb ellenálló csapat tevékenykedett a nyilas uralom alatt. Fő feladatuk a szabotázs, katonaszökevények segítése és az üzemi felszerelés elhurcolásának, megsemmisítésének megakadályozása.<ref name="Bp13 18"/>

Az üldözött zsidóság jó része az újlipótvárosi „védett házakban” lakott,<ref name="Bp13 18"/> az ő megmentésük érdekében tett erőfeszítésének elismeréseként [[Raoul Wallenberg]] [[svédek|svéd]] diplomatáról utcát neveztek el a városrészben és emlékmű is őrzi emlékét a [[Szent István park]]ban. [[Ángel Sanz Briz]] és [[Giorgio Perlasca]] érdemeit emléktáblák örökítik meg, melyek a Szent István park déli végében, az egykor nemzetközileg védett gettón belül spanyol oltalom alatt állott ház falán láthatók.

[[1950]]-ben a XIII. kerülethez csatolták az V. kerületnek a Szent István körút és a Dráva utca közé eső részét ([[Újlipótváros]]t), valamint a VI. kerület egy részét (a Váci úttól keletre és a Dózsa György úttól délre fekvő terület), továbbá a [[Margit-sziget]]et a [[Budapest III. kerülete|III. kerülettől]]. Ezzel egy időben megalakultak a kerületi tanácsok is Budapest-szerte, így a XIII. kerületben is. Az első kerületi tanács 101 fővel alakult meg, és 15 fős végrehajtó bizottságot (vb) választott, amelynek élére Werlein Ferenc került. Az egyesítés sokáig problémás volt, az angyalföldi és az újlipótvárosi lakosság nehezen emelkedett felül a városrészek eltérő fejlődéséből fakadó különbségeken.<ref name="Bp13 19"/>

Angyalföldet az [[1956-os forradalom]] során elkerülték a nagyszabású harcok, a városrész jóval kisebb pusztítást szenvedett el, mint egyes belső, jobban érintett kerületek.<ref name="Bp13 19"/>

Az [[1950-es évek|50-es évek]] végétől megindult a [[lakótelep]]építés a nagyarányú bevándorlás kezelése és a még mindig rossz körülmények között élő munkások helyzetének javítása érdekében. Több lépcsőben, az 1980-as évek végéig épültek panelépületek, például a Tahi úti, Árpád hídi, Gidófalvy utcai Béke-Tatai úti lakótelepeken.<ref name="Bp13 19"/> Ekkor épült meg a Pozsonyi út folytatásaképpen a Rakpart, az Ipoly utca, a Pannónia utca és Dráva utca által határolt területen a Kárpát utcai lakótelep is.

A motorizáció előrehaladtával a kerület útjai is egyre nagyobb forgalmat eresztettek át. Az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád hídi]] megnövekedett forgalom megkövetelte a híd kétszer három sávosra bővítését, amire [[1980]] és [[1984|84]] között került sor. A kerület közlekedésének nagy lökést adott, mikor 1981-ben az [[M3-as metróvonal]] elérte az Élmunkás ''(ma [[Lehel tér|Lehel]])'' teret, még inkább, mikor 1990-re megnyitották az Újpest Központig terjedő szakaszt is.<ref name="Bp13 19"/>

=== A rendszerváltás után ===
[[Fájl:Memorial wall of Hild János Award.jpg|bélyegkép|185 px|jobbra|<div style="text-align: center">A kerület Hild János-díjának emlékfala a Hollán Ernő utca elején</div>]]

A rendszerváltás komoly változásokat hozott a kerület és a kerületiek életében. Az utolsó tanácsülésre [[1990]]. [[szeptember 13.|szeptember 13-án]], az utolsó vb ülésre október 8-án került sor, utána a választott Önkormányzat vette át a kerület irányítását.<ref name="Bp13 23">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 23. o.</ref>

Legalább ilyen fontos volt a – már hamarabb megkezdődő, de hirtelen felgyorsuló – gazdasági szerkezetváltás. A terület, főleg a [[Váci út]] szűkebb környezetének hagyományos [[ipar]]i jellege rohamtempóban adta át a helyét egy [[kereskedelem]]re, [[szolgáltatás]]ra építő gazdasági struktúrának. A nagy gyárak helyén, azok üzemépületeinek lebontása vagy átépítése után irodaházak sora épült a kerület fő útvonalai mentén.<ref name="Bp13 19"/> Az átalakulás egyik szimbolikus állomása volt az első nyugati típusú bevásárlóközpont, a [[Duna Plaza]] 1996-os átadása a korábbi hajógyári területen.<ref name="Bp13 19"/> A terület vonzó volt a [[lakás]]építő vállalkozásoknak is, a 90-es években éppúgy, mint a 2000-et követő időben. Foghíjbeépítésre, mint a [[Cézár-ház]] esetében, korábbi épületek felújítására és [[zöldmezős beruházás]]okra, mint a [[Marina-part]]nál egyaránt van példa. [[2000]] és [[2006]] között mintegy 8000,<ref>{{cite web|url=http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/bpmozaik/bpmozaik5.pdf|title=Budapest mozaik 5. - ''Lakáshelyzet''|format = PDF|publisher=Központi Statisztikai Hivatal|accessdate=2010-08-02}}</ref> 2006 és [[2010]] között 6.634 új építésű lakást adtak át a kerületben.<ref>{{cite web|url= http://www.budapest13.hu/hirek/20100629/a-xiii-kerulet-a-dinamikus-fejlodes-utjan |publisher = XIII. kerületi Önkormányzat|title= A XIII. kerület a dinamikus fejlődés útján|accessdate=2010-08-02|date=2010-06-29}}</ref> Miután a rendszerváltozást követően a kerületi önkormányzat is a tanácsi lakások jelentős részének eladása mellett döntött, az utóbbi években saját tulajdonú bérházak építésébe kezdett.<ref name="Bp13 58-59">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 58-59. o.</ref>

A kerület céltudatos, fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztéséért tett két évtizedes erőfeszítését a [[Magyar Urbanisztikai Társaság]] [[2012]]-ben [[Hild János-díj]]jal ismerte el.<ref>{{cite web|url=http://www.budapest13.hu/13kerulet/hild-janos-dij |publisher = XIII. kerületi Önkormányzat|title=Hild János-díj |accessdate=2012-11-16|date=2012-05-21}}</ref>

== Népesség ==
{{Historical populations
{{Historical populations
| title= Lakosságszám<ref>https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS</ref><ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycgGZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA</ref>
| title= Lakosságszám<ref>https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS</ref><ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycgGZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA</ref>
| percentages = pagr
| percentages = pagr
265. sor: 101. sor:
</timeline>
</timeline>


=== Iskolai végzettség ===
== Közlekedés ==
=== Közúti közlekedés ===
Több, nagy forgalmú út kapcsolja be a kerületet a budapesti közlekedési rendszerbe, a legfontosabbak észak-déli irányban a [[Váci út]], a [[Béke utca]] és annak folytatásaként a [[Lehel utca]], valamint az [[Újpest-rakpart]]; kelet-nyugati irányban a Róbert Károly körút, a [[Dózsa György út (Budapest)|Dózsa György út]] és a [[Szent István körút]] a legforgalmasabb. Az ezeken az utakon naponta áthaladó hatalmas [[gépkocsi]]forgalom jelentős [[Zajszennyezés|zaj-]]<ref>{{cite web|url=http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_bp4|title=Budapest részletes interaktív stratégiai zajtérkép térinformatikai rendszer|publisher=Fővárosi Önkormányzat|accessdate=2010-07-30|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090216032556/http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep%5Fbp4/|archivedate=2009-02-16}} [http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index2.htm további információ erről a lapról elérhető] {{Wayback|url=http://terkep.budapest.hu/website/zajterkep_html/zaj_index2.htm |date=20111105023020}}</ref> és [[levegőszennyezés]]sel jár. Az átmenő forgalom csökkentése és a tömegközlekedés elsőbbségének biztosítása volt a célja az addig a [[Margit híd]]ra felhajtók által előszeretettel használt Pozsonyi út [[2005]]-ös lezárásának is.<ref>{{cite web|url=http://nol.hu/archivum/archiv-388554|title=Utóvizsgálat a Pozsonyi úton|date=2005-12-23|publisher = Népszabadság|accessdate=2010-07-30}}</ref>


{{diagram
A helyi közlekedésre használt, kisebb utak többnyire szabályos, derékszögű hálózatot alkotnak, sok [[egyirányú utca|egyirányú utcával]]. A kerületet közútjainak hossza 131,8&nbsp;km, ebből csupán 1,6&nbsp;km burkolatlan.<ref name = "Katasztrófavédelem">{{cite web |url=http://fovaros.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=kerulet_mutat&ker=13 |title=Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság XIII. kerületi Kirendeltség |accessdate=2010-07-30 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100822015808/http://fovaros.katasztrofavedelem.hu/index.php?pageid=kerulet_mutat&ker=13 |archivedate=2010-08-22}}</ref>
|helyzet=right

|táblaszélesség=400px
=== Parkolás ===
|cím=Iskolai végzettség<ref name="nepszamlalas2022.ksh.hu">https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMtrbC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAOTRVXDQADQSMRRwAaWy1jc3umnWt_MO9gBZdraEKIpuCoA</ref>
[[Fájl:A Balzac utca.JPG|jobbra|bélyegkép|A Balzac utca és a Pozsonyi út kereszteződése ([[Újlipótváros]])]]
|cím háttér=

|szöveg szín=
A kerület sűrűn lakott, és az épületek nagy része az autók széles körű elterjedése előtt épült, a [[garázs]] a [[lakótelep]]eken és az Újlipótváros nagy részén ritka. Ennek megfelelően a kerületiek autói általában a közterületeken parkolnak. A [[Belváros (Budapest)|Belváros]] fizetőövezetté nyilvánításával az onnan kiszoruló ingázók előbb az Újlipótvárosban, majd még északabbra helyezték el autóikat, ezzel a fizetőövezetek határán élőknek megnehezítve a parkolást.
|bal1=

|jobb2=fő
Ma a kerület jelentős részén hétköznap nap közben parkolási díjat kell fizetni a várakozásért. A fizető zónák üzemeltetését önkormányzati tulajdonú vállalat végzi.<ref>{{Cite web |url=https://www.kozszolgaltato.bp13.hu/ |title=XIII. Kerületi Közszolgáltató Zrt. |accessdate=2013-08-27 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131024012532/https://www.kozszolgaltato.bp13.hu/ |archivedate=2013-10-24}}</ref> Több helyen működik őrzött szabadtéri parkoló illetve [[parkolóház]] is.
|szélesség=

|oszlopok=
=== Helyi közösségi közlekedés ===
{{diagram százalék|Általános iskolát nem végezte el|#FF1493|16|7988}}
{{lásd még|Budapest tömegközlekedése}}
{{diagram százalék|Általános iskola|#FFA500|25|12391}}

{{diagram százalék|Szakmunkás|#32CD32|20|9979}}
A kerület legfontosabb tömegközlekedési eszköze, a [[M3-as metróvonal|3-as metró]] a Nyugati pályaudvartól az Újpest-Városkapu állomás előtti éles kanyarig a [[Váci út]], az egyéni közlekedés egyik legfontosabb útvonala alatt halad. 1981-ben érte el a kerületet, és 1990-ig fokozatosan kiváltotta a Váci úti [[villamos]]vonalakat. Fontos szerepet játszanak a kerületet átszelő, megmaradt villamosok is, az [[1-es villamos (Budapest)|1-es]] és a [[14-es villamos (Budapest)|14-es]]. A kerületi villamospályák teljes hossza 7,3&nbsp;km.<ref name = "Katasztrófavédelem"/>
{{diagram százalék|Érettségi|#00BFFF|73|36142}}

{{diagram százalék|Diploma|#4169E1|100|49456}}
[[Fájl:Budapest Trolleybus 76 Pozsonyi road.JPG|bélyegkép|jobbra|A 76-os trolibusz, a Pozsonyi úton]]
|képaláírás=''A 2022. évi népszámlálás szerint.''

}}
[[Trolibusz]]ok csak a kerület déli részén közlekednek, a Dózsa György úton és az Újlipótvárosban. A [[79-es trolibusz (Budapest)|79-es]] járat a Kárpát utca és a [[Keleti pályaudvar]] között, a [[76-os trolibusz (Budapest)|76-os]] a Jászai Mari tér és a Keleti pályaudvar, a [[75-ös trolibusz (Budapest)|75-ös]] pedig a Jászai Mari tér és a Puskás Ferenc stadion között jár.<ref>{{cite web|url=http://www.bkv.hu/ftp/terkepek/nappali.pdf|title=A BKV vonalhálózata|publisher=BKV Zrt.|date=2012-05-01|accessdate=2014-02-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120617054006/http://www.bkv.hu/ftp/terkepek/nappali.pdf|archivedate=2012-06-17}}</ref> A kerület többi részén autóbuszok szállítják az utasokat.

A [[Budapesti Közlekedési Zrt.|BKV]] hajójáratai a Jászai Mari tér (Margit híd), Népfürdő utca (Árpád híd) és Meder utca (csak hétköznap) állomásokon kötnek ki a kerületben.<ref>{{cite web|url= http://www.bkk.hu/tomegkozlekedes/utazasi-informaciok/menetrendek/|title= A D11, D12, D13 hajójáratok menetrendje|publisher= BKK Zrt.|accessdate= 2014-02-02|archiveurl= https://web.archive.org/web/20140131162135/http://www.bkk.hu/tomegkozlekedes/utazasi-informaciok/menetrendek/|archivedate= 2014-01-31}}</ref>

=== Távolsági közlekedés ===
A kerület mindössze egyetlen [[vasút]]állomással (az [[Angyalföld vasútállomás]]sal) rendelkezik, valamint a kerülethatáron fekszik a [[Rákosrendező vasútállomás]] és [[Újpest megállóhely]]. [[Budapesti helyiérdekű vasút|HÉV]]-vonal nem érinti területét.

A Róbert Károly körút és a [[Váci út]] kereszteződésénél, valamint az [[M3-as metróvonal]] [[Újpest-városkapu metróállomás|Újpest-városkapu]] állomásánál [[Újpest-Városkapu autóbusz-állomás]]helyközi autóbusz ([[Volánbusz]]) pályaudvar működik. A [[Megyeri híd]] építése kapcsán felmerült, hogy az [[Árpád híd autóbusz-állomás]] feladatait a közeljövőben más pályaudvarok, például a kibővített Újpest-városkapui venné át.<ref>{{cite web|url=http://www.ingatlanmagazin.com/2956/Uj_varoskozpont_epul_az_Arpad_hidi_buszpalyaudvar_helyere|title=Új városközpont épül az Árpád hídi buszpályaudvar helyére|date=2008-01-26|publisher=ingatlanmagazin.com|accessdate=2010-08-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20091027055058/http://www.ingatlanmagazin.com/2956/Uj_varoskozpont_epul_az_Arpad_hidi_buszpalyaudvar_helyere#|archivedate=2009-10-27}}</ref>

=== Kerékpárutak ===
{{lásd még|Budapest kerékpáros közlekedése}}

A XIII. kerület viszonylag jól kiépített, bár helyenként nagyon leromlott állagú kerékpáros infrastruktúrával rendelkezik. Három nyomvonal szolgál észak-déli közlekedésre:<ref>{{cite web|url=http://www.mozgasvilag.hu/budapesti-kerekparut-terkep|title=Budapesti Kerékpárút térkép|publisher=mozgasvilag.hu|accessdate=2010-08-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100716015948/http://www.mozgasvilag.hu/budapesti-kerekparut-terkep|archivedate=2010-07-16}}</ref>
* Dél felől a Duna-parton, a Vizafogó lakótelepen keresztül, a Vizafogó és a Cserhalom utca, majd a Váci út mentén (végig kerékpárút)
* A Vágány, Dévényi és Tatai utca mentén, a kerülethatár mellett (végig kerékpárút)
* [[2009]]-ben adták át a legújabb kerékpárút-szakaszt, amely a Gogol utcánál csatlakozik a Duna-parti úthoz és a Bulcsú utca, Kassák Lajos utca, Pap Károly utca, Röppentyű utca, Göncöl utca mentén haladva a kerület északi határáig, a Kámfor utcáig tart, keresztezve a Rákos-patak menti kerékpárutat is. (főként kerékpársáv)

Kelet-nyugati irányban kerékpárúton négy vonal keresztezi a kerületet:
* A [[körvasút]] mentén a Tatai utcától az Újpesti vasúti hídig (melyen kerékpárút vezet a III. kerület felé)
* A Rákos-patak mentén
* Az Árpád hídtól a Szegedi úton a Rákosrendező melletti sorompós átkelőig
* Az Árpád hídtól a Róbert Károly körúton a Vágány utcáig

A kerékpárutak mellett a kerület 24 kerékpárt (ebből négyet gyermek számára) bocsát védőfelszereléssel együtt ingyenesen a kerületi lakosok rendelkezésére.<ref>{{cite web|url=http://www.budapest13.hu/hirek/20100514/kerekpart-kolcsonozhetnek-teritesmentesen-a-keruletiek|title=Kerékpárt kölcsönözhetnek térítésmentesen a kerületiek|publisher=XIII. kerületi Önkormányzat|date=2010-05-14|accessdate=2010-07-23}}</ref>
<gallery class="center">
Fájl:Bicycle road along the Újpest quay.JPG|Duna-parti út Újlipótvárosban
Fájl:Bicycle road in Dráva street.JPG|Dráva utcai kerékpárút
Fájl:Bicycle lane in Gogol street.JPG|Gogol utcai kerékpársáv
</gallery>

== Fontosabb közterületek ==
2000-ben elnevezés alapján a kerületben 159 utcát illetve utat, 2 körutat, 1 rakpartot, 15 közt, 3 sétányt, valamint 7 teret, 1 parkot és 1 udvart tartottak nyilván.<ref name = "sas-gellért 41">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 41. o</ref> Emellett a kerülethez tartozik 12 híd is,<ref name = "sas-gellért 41"/> 8 a Rákos-patak fölött,<ref name = "Katasztrófavédelem"/> 3 a Duna fölött ível át ([[Újpesti vasúti híd]], [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]], [[Margit híd]]), egy pedig a Népsziget déli csúcsát köti össze a pesti parttal a Téli Kikötő bejárata felett.

=== Utak ===
* [[Bulcsú utca]]
* [[Nagykörút|Szent István körút]]
* [[Váci út]]
* [[Lehel utca]]
* [[Béke utca]]
* [[Hungária körgyűrű|Róbert Károly körút]]
* Pozsonyi út
* [[Dózsa György út (Budapest)|Dózsa György út]]

=== Terek ===
* [[Nyugati tér]] (északi oldala)
* Béke tér
* [[Lehel tér]]
* Szent István park.

== Látnivalók ==
* [[Lehel Csarnok]]
* [[Árpád-házi Szent Margit-templom]] (Lehel téri templom)
* [[Emléktáblák Budapest XIII. kerületében]]

== Kultúra ==
=== Vallási élet ===
[[Fájl:Templom.Budapest.Gobe.u.IMG 0205.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Az 1899-ben felépült [[Kármelhegyi Boldogasszony karmelita templom és rendház (Budapest)|karmelita templom]]]]

A kerület első, ma is álló templomát a [[karmeliták]] építették fel [[1899]]-ben a Huba utcában (a [[Premontrei konvent (Margit-sziget)|Margit-szigeti premontrei konvent]]et nem számítva), majd a terület népességének gyors növekedésével egyre újabb közösségek alakultak. [[1933]]-ig másik három [[katolikus]] templomot szenteltek fel, ma nyolc templom vagy kápolna fogadja a híveket. A Lipót (mai Szent István) körút felépítése és az azt követő építkezések után az akkori Lipótváros északi részébe [[A zsidóság Magyarországon|zsidó]] polgárok is települtek, [[1909]]-ben felépítették az Aréna úti (ma [[Dózsa György út (Budapest)|Dózsa György út]]) [[zsinagóga|zsinagógát]], majd 1927-ben használatba vették a [[Hegedűs Gyula utcai zsinagóga|Hegedűs Gyula utcai zsinagógát]] is. A második világháború után ortodox zsidó közösség is alakult a Visegrádi utcában. Az első [[református]] templom 1927 és 1933 között épült fel, az első [[evangélikus]] templomra egészen [[1938]]-ig kellett várni, ekkor szentelték fel a Kassák Lajos utcában az [[Angyalföldi evangélikus templom|Angyalföldi Evangélikus Egyházközség templomát]].

Ma a történelmi egyházak mellett a kerületben számos újabban megjelent felekezet is működik, mint a [[Krisztusban Hívő Nazarénusok Gyülekezete]] vagy [[Jehova tanúi]]nak közössége. Utóbbiaknak itt található négy emeletes Királyság-terem komplexuma. A [[Róbert Károly körút]] mellett található a [[Magyar Iszlám Közösség]] országos központja is. 2016-ban nyílt meg a [[Szcientológia Egyház Budapest]] modern épülete Váci úton.

Az egyházak jelenlétét nem csak a templomok jelzik, karitatív tevékenységet folytatnak és kulturális programokat biztosítanak a híveknek. A kerületben működik a [[Luther Márton Szakkollégium]] is, ahol a felsőoktatásban tanuló evangélikus hallgatóknak biztosítanak szállást és különböző kurzusokat is kínálnak nekik.
{{lásd még|Szakrális építmények Budapest XIII. kerületében}}

=== Oktatás, nevelés ===
A XIII. kerületi Önkormányzat 7 [[bölcsőde|bölcsődét]] és Egyesített Óvodájában összesen 16 tagóvodát tart fenn. Tizenhárom épületben 9 [[általános iskola|általános iskolát]], 1 [[zeneiskola|zeneiskolát]] és négy épületben 3 [[gimnázium]]ot működtet a kerület.<ref>{{cite web|url = http://www.budapest13.hu/13kerulet/intezmenyek/iskolak|title = Kerületi intézmények|publisher = Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzata|accessdate = 2010-07-23}}</ref> Számos nem önkormányzati fenntartású általános iskola, [[szakiskola]], [[szakközépiskola]] és gimnázium működik itt. Közéjük tartozik a budapesti szlovák tannyelvű iskola is.

{{lásd még|Budapest XIII. kerületi iskolák listája}}

=== Művelődési házak ===
A kerületi közművelődés kiindulópontját az [[1910-es évek]]ben a munkásnyomor enyhítésére létrehozott [[népotthon]]okban kereshetjük, melyek a szállás és étkezés mellett a művelődés lehetőségét is biztosították , nem csak lakóiknak.<ref>szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 72-73. o.</ref> Az 1910-ben átadott Aréna ''(ma Dózsa György)'' úti és az 1911-ben elkészült Vág utcai intézmények a kultúra központjaivá váltak, utóbbiban műhelyek és előadótermek, köztük egy 300 fős nagyterem is helyet kaptak. Itt színjátszó kör is alakult [[Éliás Gyula (színművész)|Éliás Gyula]] vezetésével.<ref>szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 73. o.</ref> A [[20. század]] elején a kultúra terjesztésében tevékenyen részt vettek az egyházi közösségek is, elsősorban [[cserkészek]], leány- és fiúegyletek, műkedvelő csoportok. Ezek a csoportok rendszeresen adtak elő műsorokat a nagyobb ünnepekhez kapcsolódóan vagy vasárnaponként.<ref>szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 74-75. o.</ref>

Ma a XIII. kerületben több művelődési központ működik.

[[Fájl:Angyalföldi József Attila Művelődési Központ bejárata (1999).JPG|bélyegkép|jobbra|A József Attila Művelődési Központ bejárata 1999-ben, az épület átadásának 50 éves évfordulója alkalmából]]

* '''Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház''' néven működik ma az [[1995]]-ben felújított, Dagály utca 15/A szám alatti épületben a korábbi úttörőház.<ref name = "Bp13 80-81">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 75-76. o.</ref> A [[görög polgárháború]] után nagy számban a környékre települt [[görögök]] számára is rendeztek itt kultúrprogramokat,<ref name = "Bp13 80-81"/> ma elsősorban a fiatalabb korosztály számára szerveznek [[zene|zenés]], [[tánc]]os és [[színész|színjátszó]] foglalkozásokat, táborokat.<ref name="Bp13 80-81"/><ref>{{cite web|url=http://www.kult13.hu/intezmenyeink/angyalfoldi-gyermek-es-ifjusagi-haz/programok.html|title=Az Angyalföldi Gyermek- és Ifjúsági Ház programjai|publisher=kult13.hu|accessdate=2014-02-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140206122203/http://www.kult13.hu/intezmenyeink/angyalfoldi-gyermek-es-ifjusagi-haz/programok.html|archivedate=2014-02-06}}</ref>
* A '''[[József Attila Művelődési Központ (Budapest)|József Attila Művelődési Központ]]''' [[1949]]-es átadása után először Rákosi Mátyás Kultúrház néven, majd [[1956]] után immár [[József Attila]] nevét viselve szolgálta Angyalföld lakosságát. A központban minden korosztálynak szerveznek programokat, különböző szakkörök és klubok (például [[bűvész]]- [[bridzs]]- informatikai, művészeti körök) mellett angol nyelvgyakorlási lehetőséget és [[internet]]-hozzáférést is biztosítanak. A ház szervezetében működik [[1976]] óta a Moholy-Nagy László Képző- és Iparművészeti Stúdió, amely csoportjai [[rajz]], [[festőművészet]] és grafika mellett olyan ritkább művészeti ágakban is dolgoznak, mint [[tűzzománc]] vagy [[kerámia]].<ref>{{cite web|url=http://www.kult13.hu/intezmenyeink/angyalfoldi-jozsef-attila-muvelodesi-kozpont/klubok-tanfolyamok.html|title=Az AJAMK-ban működő klubok|accessdate=2014-02-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140219094250/http://www.kult13.hu/intezmenyeink/angyalfoldi-jozsef-attila-muvelodesi-kozpont/klubok-tanfolyamok.html|archivedate=2014-02-19}}</ref>
* A '''[[Láng Művelődési Központ]]''' a [[Láng Gépgyár]]ban már a 20. század [[1920-as évek|20-as]], [[1930-as évek|30-as éveiben]] működő tisztviselői sport- és dalkörből fejlődött ki. Az 1950-es évektől a szabadidős programok mellett működött itt Dolgozók Általános iskolája, Nők Akadémiája és számos szakmai továbbképző tanfolyam. [[1968]] és [[1970]] között épült fel a régi épület mellett az új, háromemeletes épület, amely ma is otthont ad az intézménynek.<ref name="Bp13 80-81"/> Ma többek között énekkar, különböző együttesek és [[zenekar]]ok, [[nyugdíjas klub]]ok, [[rovartan]]i és [[sakk]] kör, természetjáró és [[Modellvasút|vasútmodellező]] klub otthona a művelődési központ.<ref>{{cite web|url=http://www.lmk.hu|title=A Láng Művelődési Központ honlapja|accessdate=2010-07-30|archiveurl=https://web.archive.org/web/20101110231927/http://www.lmk.hu/|archivedate=2010-11-10}}</ref>
* A '''[[Radnóti Miklós Művelődési Központ (Újlipótváros)|Radnóti Miklós Művelődési Központ]]''' a kerület legújabb építésű, 2011 áprilisában megnyitott művelődési háza, amelyben színházterem, könyvtár, idősek klubja és rekreációs központ kapott helyet.
* A '''Szent László Kultúrotthon''' [[1941]]-ben kezdte meg működését a később [[Mária Keresztények Segítsége Plébánia]] nevet kapó lelkészség telkén.<ref>szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 46. o.</ref> A [[1940-es évek|40-es évektől]] megszüntették működését (az épület az [[Országos Széchényi Könyvtár]] raktára lett), csupán [[1989]]-ben indulhatott újra a kulturális élet. Az otthon az eredeti helyszínről időközben átköltözött a [[Jerikó Keresztény Humán Gimnázium]] épületébe.<ref>szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 82. o.</ref>
* A '''Vízöntő Pinceklub''' Angyalföld déli részén, a Váci út mellett kínál közösségi teret és programokat a szabadidő eltöltésére. A klub vezetőinek a célja szerint egy olyan hely fenntartása, ahova csak úgy, „olvasni, [[társasjáték]]ozni, csacsogni, ücsörögni, álldogálni, körbe-körbe járni” is betérhetnek a fiatalok, de emellett különböző programokat is szerveznek nekik. Ilyenek például a [[jóga]], [[kungfu]] és [[tánc]]tanfolyamok, idegen nyelvű társalgási klubok és művészeti estek.<ref>[http://www.kult13.hu/intezmenyeink/vilagcsucsok-kozossegi-ter-a-vizonto-pinceklubban/a-vilagcsucsok-kozossegi-szinterrol-a-vizonto-pinceklubban.html A Vízöntő Pinceklubról a kerületi kulturális programajánlóban] {{Wayback|url=http://www.kult13.hu/intezmenyeink/vilagcsucsok-kozossegi-ter-a-vizonto-pinceklubban/a-vilagcsucsok-kozossegi-szinterrol-a-vizonto-pinceklubban.html |date=20140123071945}}, lásd még: [http://www.vilagcsucsok.hu/ VilágCsücsök Közösségi Tér a Vízöntő Pinceklubban] {{Wayback|url=http://www.vilagcsucsok.hu/ |date=20140219205307}}</ref>

=== Múzeumok, gyűjtemények és könyvtárak ===
A kerületben a következő nyilvános gyűjtemények működnek<ref name = "13.ker kulturális intézmények">{{cite web|url=http://www.budapest13.hu/13kerulet/intezmenyek/kulturalis-intezmenyek|title = Kerületi intézmények - Kulturális intézmények|publisher = XIII. kerületi önkormányzat|accessdate = 2010-07-30}}</ref>
* Az Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény a XIII. kerület történetét mutatja be állandó, időszaki és vándorkiállításokon, a [[Váci út]]on, az 50-es szám alatt található.
* Al Galéria a Lőportár utcában látogatható
* Duna Galéria a Pannónia utca és a Dráva utca sarkán áll.
* A kerületi kezelésű Újlipótvárosi Klub-Galéria [[1994]] óta működik a Tátra utcában, elsősorban kerületi művészek tárlatainak ad otthont. 1996 óta a XIII. Kerületi Képző-és Iparművészek Egyesületének székhelye.
* Városház Galéria a Béke téren áll

Ezen kívül a [[#Művelődési Központok|művelődési központokban]] is rendeznek kiállításokat.

Budapest első közkönyvtárát [[1911]]-ben alapították a kerületben a Vág utcai népház részeként, épülete a Vág utca 12 szám alatt állt.<ref name="MNO Vág utcai könyvtár">{{cite web|url=http://www.mno.hu/portal/96175|title=Vág utcai könyvtár|autor=Gazsó Rita|publisher=Magyar Nemzet|date=2002-08-12|accessdate=2010-07-30}}{{Halott link|url=http://www.mno.hu/portal/96175 |date=2018-08}}</ref> A könyvtár indulóállománya 2000 [[könyv]] volt. Az épületben kézikönyvek olvasására szolgáló olvasóterem és kölcsönző egyaránt működött, a kölcsönzés kártyás rendszerben. A hatvanhat férőhelyes olvasóteremben négy kerek asztal állt négy-négy székkel, mögötte öt hosszú asztal, s mindegyik körül tíz szék. Kötelező volt az ingyenes [[ruhatár]] használata. Ingyenes volt a kölcsönzés is, de akiért nem vállalt felelősséget jótálló (munkáltató illetve tanító), annak 4 koronát letétbe kellett helyezni.<ref name = "MNO Vág utcai könyvtár"/>

[[1919]]-ben a Fővárosi Könyvtárhoz csatolták, ekkor jelentősen megcsappant olvasóközönsége és a könyvállomány gyarapodása is.<ref name = "MNO Vág utcai könyvtár"/> Utódkönyvtára ma a Pannónia utcában működik.<ref>{{cite web|url=http://www.fszek.hu/konyvtaraink/pannonia_u__88-90|title=a FSZEK Pannónia utcai fiókkönyvtára|accessdate=2014-02-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140103023010/http://www.fszek.hu/konyvtaraink/pannonia_u__88-90|archivedate=2014-01-03}}</ref> Ma a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]] 5 fiókja működik a kerületben.<ref name = "13.ker kulturális intézmények"/>

=== Színházak ===
{{bővebben|Vígszínház|József Attila Színház}}
[[Fájl:Vigszinhaz by night.jpg|bélyegkép|jobbra|A Vígszínház éjjeli díszkivilágításban]]

A kerület első [[Színház (épület)|színházának]], egyben a főváros negyedik ilyen intézményének megépítését évekig tartó halogatás és ellenzés után a [[1896-os millenniumi ünnepségek|Millenniumi Ünnepségekre]] készülődő Budapest közoktatási bizottsága végül jóváhagyta, és [[1896]]. [[május 1.|május 1-jén]] megnyílt a beépülőben lévő Lipót-körúton a [[Vígszínház]].<ref name="Bp13 93"/> Eredeti elképzelés szerint a színház rendeltetése az volt, hogy a [[Nemzeti Színház]]at megtisztíthassák a könnyed műfajoktól, innen ered a neve is. A pikáns bohózatok népszerűvé tették fővárosszerte, és felkeltette a kor jelentős íróinak, köztük [[Molnár Ferenc (író)|Molnár Ferenc]], [[Bródy Sándor (író)|Bródy Sándor]], [[Móricz Zsigmond]], valamint külföldi [[drámaíró]]k érdeklődését is. A színház profilja változatosabbá vált, és rangja, tekintélye is megnövekedett. Játszott itt [[Varsányi Irén]] és [[Hegedűs Gyula (színművész)|Hegedűs Gyula]], [[Sulyok Mária]] és [[Ruttkai Éva]] is.<ref name="Bp13 93"/>

[[Fájl:FodorImre Deryne1.jpg|bélyegkép|jobbra|Fodor Imre, a József Attila Színház első igazgatójának emléktáblája a színház falán]]

Angyalföld ma is működő színházát, a [[József Attila Színház]]at eredetileg pártháznak építették, a [[Váci út]] és a [[Róbert Károly körút]] sarkán álló épületben végül a rendezvénytermet jobban kihasználó művészet kerekedett felül. [[1954]]. [[október 28.|október 28-án]] nyitotta meg kapuit az akkor [[Déryné]] nevet viselő színház, az első előadásban [[Kisfaludy Károly (költő)|Kisfaludy Károly]] ''Csalódások'' című művét vitték színre.<ref name="Bp13 95-97">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 95-97. o.</ref> A kezdetben a Vígszínház kamaraszínházaként működő, időközben a [[József Attila]] névre átkeresztelt színház az [[1956]]/[[1957|57-es]] szezontól önállósodott. Első igazgatója [[Fodor Imre (színházigazgató)|Fodor Imre]] lett, aki még húsz évig viselte ezt a tisztséget.<ref name="Bp13 95-97"/> A már alapításakor jó közlekedéssel bíró színház az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] kiszélesítésével és az [[M3-as metróvonal]] megépülésével még könnyebben elérhetővé vált a messzebb lakó közönség számára is. Ez és a kiváló színészgárda (ma a törzsgárda tagja többek között [[Esztergályos Cecília]], [[Józsa Imre (színművész)|Józsa Imre]], [[Sztankay István]] és [[Ullmann Mónika]], de többször játszott itt [[Kern András]] és [[Koltai Róbert]] is)<ref name="JASZ társulat">{{cite web|url=http://www.jozsefattilaszinhaz.hu/muveszek|title=A József Attila Színház társulata|accessdate=2014-02-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140112133436/http://www.jozsefattilaszinhaz.hu/muveszek|archivedate=2014-01-12}}</ref> Budapest népszerű színházainak a körébe emelte. Művészeti vezetőként [[Léner Péter]] irányítja a szakmai munkát.<ref name ="JASZ társulat"/>

[[Fájl:Margitsziget légifotó2.jpg|bélyegkép|jobbra|A Margitszigeti Szabadtéri Színpad lelátója, a levegőből]]

[[1918]]. [[május 10.]] és [[1919]]. [[november 19.]] között már működött színpad a [[Margit-sziget]]en Margitszigeti Színkör néven, legsikeresebb darabja a ''Hejehuja báró'' című operett volt.<ref name="Bp13 97-98">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 97-98. o.</ref> A ma [[Szabadtéri színpad (Margitsziget)|Margitszigeti Szabadtéri Színpad]] néven ismert épület [[1938]]-ban épült fel a [[Margitszigeti víztorony|Víztorony]] előtt. Játszottak itt az [[Magyar Állami Operaház|Operaház]] és a [[Nemzeti Színház]] színészei is.<ref name="Bp13 97-98"/> A [[második világháború]]t követően [[1949]]-ben nyílt meg újra, nyaranta színdarabokat és zeneműveket adnak itt elő, 2013-ig a kerület színeiben.

Más kezdeményezések is akadtak a Margit-szigeten, [[1955]] és [[1960]] között nyári színházként működött a Vörösmarty Színpad, ahol a József Attila Színház is bemutatott egy darabot, a ''Kaviárt'' ([[Csiky Gergely]] zenés bohózata).<ref name="Bp13 97-98"/> A színpad előbb Vörösmarty Kertmoziként profilt váltott és filmvetítéssel csábította a publikumot, a [[1990-es évek|90-es évek]] közepén azután bezárta kapuit. A margitszigeti romok közelében működött az [[1950-es évek|50-es években]] a Majakovszkij Színpad a [[Magyar–Szovjet Baráti Társaság]] égisze alatt, könnyed hangvételű előadásokkal, azonban rég felhagytak ezzel a kísérlettel is.<ref name="Bp13 97-98"/>

=== Mozik ===
A kerületben működő legnagyobb [[Filmszínház|mozi]] a [[Duna Plaza|Duna Plazában]] [[1996]] óta működő, hét termes, 1682 férőhelyes komplexum.<ref>{{cite web|url=http://www.cinemacity.hu/DunaPlaza|title=Információk a Palace Duna Plaza moziról|accessdate=2014-02-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140205053157/http://www.cinemacity.hu/dunaplaza|archivedate=2014-02-05}}</ref>

Egy kisebb művészmozi is működik Újlipótvárosban, a Vígszínház melletti [[Újlipótváros#KINO mozi|KINO Mozi]] ''(korábban Szindbád)'', mely a fővárosban elsők között alapított Elit Mozgó utódja.

Korábban a Hollán Ernő utcában, a Szent István körút közelében álló [[1937]]-ben megnyitott egykori [[Odeon-Lloyd Mozi]] (hosszú ideig ''Duna Mozi'') is művészmoziként működött 2012 végéig. A szomszédos [[Westend|WestEnd City Center]] megépülése után is tovább működő, [[1946]]-ban induló Kossuth Mozi [[2009]]. [[november 5.|november 5-én]] bezárt.<ref>{{cite web|url=http://cspv.hu/09/11/kossuth_mozi/|title=Bezárt a Kossuth mozi|accessdate=2010-08-01|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130407024256/http://cspv.hu/09/11/kossuth_mozi/|archivedate=2013-04-07}}</ref>

=== Zene ===
A Hollán Ernő utca sétáló szakaszának végén található a Palotanegyedből 2012-ben Újlipótvárosba költözött Budapest Jazz Club, mely többszáz hazai koncerttel, világsztár fellépőkkel, fesztiválokkal és tehetségkutató versenyekkel a környék egyik legszínesebb és legjelentősebb kulturális helyszíne.

=== Szabadtéri programok ===
* Augusztus végén kerül megrendezésre a Dagály utcában az ingyenes '''Angyalföldi utcabál''' zenés és gyerekprogramokkal.<ref>{{Cite web |url=http://www.kult13.hu/intezmenyeink/tucsoktanya-csaladi-jatszohaz/keptar/xxi-angyalfoldi-utcabal-tucsokkert.html |title=A 2013-as rendezvény |accessdate=2014-02-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140219074712/http://www.kult13.hu/intezmenyeink/tucsoktanya-csaladi-jatszohaz/keptar/xxi-angyalfoldi-utcabal-tucsokkert.html |archivedate=2014-02-19}}</ref>
* Szintén augusztus végére időzítik az először 2009-ben megrendezett '''Pozsonyi pikniket''', „Újlipótváros falunapját”.<ref>{{Cite web |url=http://www.pozsonyipiknik.hu/ |title=A rendezvény honlapja |accessdate=2010-08-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100726052315/http://www.pozsonyipiknik.hu/ |archivedate=2010-07-26}}</ref>
* A nyár folyamán több [[koncert (könnyűzene)|koncertet]] rendeznek a [[Szent István Park]]ban.<ref>{{Cite web |url=http://www.kult13.hu/bal-menu/galeria/nyaresti-koncertek-a-szent-istvan-parkban-br-xiii-keruleti-zeneiskola-fuvoszenekara.html |title=Nyáresti koncertek a Szent István parkban! |accessdate=2014-02-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20140219082658/http://www.kult13.hu/bal-menu/galeria/nyaresti-koncertek-a-szent-istvan-parkban-br-xiii-keruleti-zeneiskola-fuvoszenekara.html |archivedate=2014-02-19}}</ref>

=== Helyi sajtó ===
Számos szervezet (például templom, iskola) jelentet meg elsősorban saját közösségének több-kevesebb rendszerességgel megjelenő újságot. Szélesebb körhöz eljutó kerületi sajtótermékek:
* TV13: Hivatalos kerületi televízió, amely hétfőn, szerdán és pénteken este sugároz elsősorban kerületi témákat boncolgató élő adást.<ref>{{cite web|url=http://www.budapest13.hu/13kerulet/tv13-hirnok/tv13|title= TV13|accessdate=2010-07-30}}</ref>
* XIII. kerületi Hírnök: Kéthetente 67 ezres példányszámmal megjelenő, kerületi postaládákba kézbesített ingyenes közéleti lap, a hivatalos kerületi tájékoztatási csatorna.<ref>{{cite web|url=http://www.budapest13.hu/13kerulet/tv13-hirnok/hirnok|title= Hírnök|accessdate=2010-07-30}}</ref>
* A [[Helyi Téma]] című ingyenes lap XIII. kerületi kiadása

== Sport és rekreáció ==
=== Fürdők és uszodák ===
[[Fájl:DunaArenaEsteFotoThalerTamas.jpg|thumb|A Duna Aréna]]
[[Fájl:Dagály_medencéi.2082.jpg|thumb|A Dagály fürdő részlete]]

A kerületben több fürdő is működik, emellett sportuszodák is a sportszerűen úszók vagy a kerületi gyermekek rendelkezésére állnak
* '''[[Duna Aréna]]''': a [[2017-es úszó-világbajnokság]] fő helyszínéül készült sportlétesítmény.2018. július 23-tól a lakosság is birtokba vehette az épületet.<ref>{{cite web|url=http://darena.hu/index.php/arena/|title=megnyílt az Aréna|publisher=darena.hu|accessdate=2017-08-04|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120421033251/http://www.bestofbudapest.com/hu/budapest/hirek/furdok-es-strandok-budapesten.html|archivedate=2012-04-21}}</ref>
* '''[[Dagály fürdő]]''': [[1948]]-ban alapították a mai [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] északi oldalán, a Duna partján álló strandot, amely sokáig Szabadság Strandfürdő néven működött. Gyógyfürdőnek csak [[1970]] óta minősül, ekkor vezették át ugyanis a Dagályig a [[Széchenyi gyógyfürdő]]t tápláló [[hévíz]]forrást.<ref>{{cite web|url=http://www.bestofbudapest.com/hu/budapest/hirek/furdok-es-strandok-budapesten.html|title=Fürdők és strandok Budapesten|publisher=Best of Budapest|accessdate=2010-08-04|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120421033251/http://www.bestofbudapest.com/hu/budapest/hirek/furdok-es-strandok-budapesten.html|archivedate=2012-04-21}}</ref> A Dagály ma a pesti oldal legnagyobb területű strandfürdője, körülbelül 30-35&nbsp;000 vendég befogadására alkalmas.<ref name = "Bplex 2/418">{{Bplex|2|418}}</ref> Eredeti épületeit [[Darvas Lajos]] tervezte, 1948 óta azonban számos változáson ment keresztül a fürdő, ha nem is elsősorban az épületei. 1970-ben került sor átépítésre, amivel a fürdő elnyerte a gyógyfürdő státuszt.
<!-- A Margit-sziget 2013 óta nem a kerületé --
* '''Palatinus Gyógyfürdő''': A [[Margit-sziget]]en már [[1919]]-ben működött Duna-parti strand, [[1921]]-ben pedig elkészült a nagymedence is, innentől számít strandfürdőnek a Palatinus.<ref name = "palatinusz"/> Többé-kevésbé mai formájában [[1937]]-ben épült fel a gyógyfürdő [[Janáky István (építész, 1901–1966)|Janáky István]] és [[Masirevich György]] tervei alapján, mintegy 70 ezer m² kiterjedésű parkos területen.<ref>{{Bplex|2|273}}</ref> A fürdőt a [[Zsigmondy Vilmos]] által fúrt I. és III. számú artézi kút biztosítja. A strandon az 1993-as Budapest lexikon négy, különböző hőmérsékletű és rendeltetésű medencéről ír, köztük úszó- és hullámmedencéről; 2010-ben a strand honlapja<ref name = "palatinusz">{{cite web|url=http://www.palatinusstrand.hu/szolgaltatasok|title=A Palatinus strandfürdő szolgáltatásai|accessdate=2014-02-02|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140219125324/http://www.palatinusstrand.hu/szolgaltatasok|archivedate=2014-02-19}} Az oldalon jelenleg 5 medence szerepel</ref> már 6 medencéről ír, az úszómedencét ugyanis a 2002-es korszerűsítés idején úszó-, élmény- és strandmedence részekre bontották. Ezen kívül a [[1980-as évek|80-as évek]] végétől [[Csúszda (játék)|csúszdapark]] is működik a strandon.
* '''[[Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda]]''': A Nemzeti Sportuszoda a Margit-szigeten áll, elsősorban az itt lebonyolított sporteseményekről (Úszó EB, vízilabda tornák, stb.) ismert, de napi rendszerességgel is edzenek itt hivatásos és hobbisportolók egyaránt.-->
* Két kerületi iskolában, a Herman Ottó Általános Iskolában, [[Németh László Gimnázium]]ban fedett tanuszoda is működik, főként úszásoktatás folyik ezekben.
* A [[Budapesti Honvéd Sportegyesület|Budapesti Honvéd]] sátortetővel fedhető uszodával rendelkezik Tüzér utcai sporttelepén.

=== Egyesületi sport ===
A kerületben működő gyárak munkássága már a század elején (más közösségek, például dalkörök mellett) sportegyleteket alapított.

Nagyobb egyesületek a kerületben:
* [[Vasas SC (labdarúgás)|Budapesti Vasas SC]]: [[1911]]. [[március 16.|március 16]]-án alakult Vas- és Fémmunkások Sport Clubja néven<ref name = "Bp13 107">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 107. o.</ref>
* [[Budapesti Honvéd Sportegyesület]]: Több szakosztálya működik a Tüzér utcai sporttelepen, a közelben álló [[Dózsa György úti zsinagóga|egykori zsinagóga]] pedig a [[vívás|vívóknak]] ad otthont.
* Budapesti Elektromos SE: Az [[1921]]-ben alakult<ref>[http://www.magyarfutball.hu/pl/csapat/1411] Budapesti Elektromos SE</ref> klub ma főleg kézilabdában jelentős, emellett utánpótlásklubként működik és a [[Budapesti Elektromos Művek]] dolgozóinak sportolási lehetőséget. A Népfürdő utcai sporttelepen kézilabdacsarnok, úszómedence, füves labdarúgópálya, teniszpályák, tekepálya, edzőterem és még saját vendéglő is található.
* Budapest Erdért SE: Az [[1952]]-ben alakult egyesület<ref>[http://www.magyarfutball.hu/hu/csapat/72 Budapest Erdért SE]</ref> Vizafogó északi részén rendelkezik sportteleppel. A Bodor utcából nyílnak a teniszpályák, a futballcsapat az egyesület területén indult ingatlanfejlesztés kezdete óta a Csatornázási Művek szomszédos pályáján játszik.

A kerületi Duna parton több csónakház is áll:
* Angyalföldi Vízisport SE (Meder u. 12.)
* Budapest Evezős Egyesület (Népsziget u. 1-3.)
* MTK kajak-kenu szakosztály (Népsziget u. 15.)

=== Szabadidősport és vízparti kikapcsolódás ===
{{csonk-szakasz}}

Szabadidősportot szolgáló sportpályák:
* Tahi úti lőtér
* Láng Sporttelep
* Csata utcai sportcsarnok
* Új Palotai úti sporttelep
* Hegedűs Gyula utcai sportcsarnok

A Duna partján szép számmal akadnak horgászok is.

== Üzleti élet ==
A kerület számos modern irodaházzal büszkélkedhet, melyekben a hazai pénzügyi és üzleti élet főbb szereplői közül sok székházat találhatunk. A hazai bankrendszer szereplői között székházzal rendelkezik a kerületben:
* [[Budapest Bank]] (Váci út)
* [[Erste Bank (Magyarország)|Erste Bank]] ([[Europe Tower|Népfürdő utca]])
* [[OTP Bank]] (Babér utca, Lehel utca)
* [[MKB Bank]] (Dévai utca, Kassák Lajos utca)
* [[Raiffeisen Bank (Magyarország)|Raiffeisen Bank]] (Árbóc utca)<ref>{{Cite web |url=https://www.portfolio.hu/ingatlan/iroda/elkoltozik-a-raiffeisen.302688.html |title=Elköltözik a Raiffeisen |accessdate=2018-10-31 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20181031173753/https://www.portfolio.hu/ingatlan/iroda/elkoltozik-a-raiffeisen.302688.html |archivedate=2018-10-31}}</ref>
<!-- Ezek nem székházak, csak fiókok, ezeknél jóval több banknak van fiókja a kerületben --
* [[CIB Bank]] (Váci út)
* [[Sberbank (Magyarország)|Sberbank]] (Váci út)
* [[Takarékbank]] (Váci út)
* [[UniCredit Bank (Magyarország)|UniCredit Bank]] (Szent István körút) -->
Korábban volt a [[K&H Bank]]nak is irodaháza kerületben a Pozsonyi úton.<ref>[http://epiteszforum.hu/bontjak-az-egykori-kisz-szekhazat Bontják az egykori KISZ-székházat]</ref>
A kerületben található továbbá az [[Uniqa Biztosító]] (Róbert Károly körút), a [[Generali Biztosító]] (Csanády utca, Váci út) a MetLife ([[Duna Tower]]), illetve több nemzetközi tanácsadó (pl. Aon, Blackrock, [[EY]], [[KPMG]]), illetve technológiai cég (pl. [[IBM]], [[Huawei]], [[Samsung]]) székháza vagy fióktelepe.

== Közigazgatás ==
=== Kerületi önkormányzat ===
A kerület igazgatási rendszere [[1938]], az önálló igazgatás kezdete óta többször változott. Ma a települési önkormányzatokhoz hasonló jogkörrel működik a kerületi önkormányzat.<ref>Egyes települési feladatok és hatáskörök a Fővárosi Önkormányzat kezébe kerültek.</ref>

==== Elöljárói, tanácselnökei, polgármesterei ====
A kerület élén a közvetlenül választott [[polgármester]] áll, a [[2019-es magyarországi önkormányzati választás]]on – [[1994]] óta immár hetedszer – az [[Magyar Szocialista Párt|MSZP-s]] [[Tóth József (polgármester)|Tóth Józsefet]] választották meg erre a tisztségre.

A kerület elöljárói a független kerület létrejöttétől 1950-ig:
{| class="wikitable"
|-
! Név !! Hivatali idő
|-
| Dr. Pertik Béla || 1938–1945
|-
| Kámány János || 1945–1948
|-
| Werlein Ferenc || 1948–1950
|-
|}

Tanácselnökök a tanácsi rendszerben (1950-1990 között):
{| class="wikitable"
|-
! Név !! Hivatali idő
|-
| Werlein Ferenc || 1950−1952
|-
| Víg Pál || 1952−1956
|-
| Fülöp Pál || 1956−1960
|-
| Kisléghy Imre || 1960−1973
|-
| Földes Róbert || 1973−1977
|-
| Dr. Bozsik József || 1977−1982
|-
| Dr. Bornemissza Sándor || 1983−1986
|-
| Kiss Zoltán || 1986−1990
|-
|}

Polgármesterek a rendszerváltás (1990) óta:
{| class="wikitable"
|-
! Név !! Jelölő szervezet (ek) !! Hivatali idő !! Megjegyzések, források
|-
| [[Síklaky István]] || [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]] || 1990−1991 || Az 1990-es választás eredményei:<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Budapest XIII. kerületének polgármester-választási eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt}}</ref>
|-
| [[Szabó Miklós (menedzser)|Szabó Miklós]] || [[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]] || 1991−1994 || Az 1991-es időközi választás eredményei:
|-
|rowspan=7 | [[Tóth József (polgármester)|Dr. Tóth József]] || [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] ||rowspan=7 | 1994 óta || Az 1994-es választás eredményei:<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=01&TAZ=013&W=4 |title=Budapest XIII. kerületének települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-03-06 | publisher=Országos Választási Iroda}}</ref>
|-
|rowspan=2 | [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Szabad Demokraták Szövetsége|SZDSZ]] || Az 1998-as választás eredményei:<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=01&TAZ=013&W=4 |title=Budapest XIII. kerületének települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-06 | publisher=Országos Választási Iroda}}</ref>
|-
| A 2002-es választás eredményei:<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=01&TAZ=013&W=4 |title=Budapest XIII. kerületének települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-06 | publisher=Országos Választási Iroda}}</ref>
|-
|rowspan=3 | [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] || A 2006-os választás eredményei:<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=01&TAZ=013&W=4 |title=Budapest XIII. kerületének települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-06 | publisher=Országos Választási Iroda}}</ref>
|-
| A 2010-es választás eredményei:<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=31&MAZ=01&TAZ=013&W=4 |title=Budapest XIII. kerületének települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2020-03-06 | publisher=Országos Választási Iroda}}</ref>
|-
| A 2014-es választás eredményei:<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M01/T013/tjk.html |title=Budapest XIII. kerületének települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-03-06 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar |archívurl=https://web.archive.org/web/20201117121928/https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M01/T013/tjk.html |archívdátum=2020-11-17}}</ref>
|-
| [[Momentum Mozgalom|Momentum]]-[[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]]-[[Magyar Szocialista Párt|MSZP]]-[[Párbeszéd Magyarországért|Párbeszéd]]-[[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]] || A 2019-es választás eredményei:<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_formDate=32503680000000&p_p_id=onknavigacio_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-2&p_p_col_pos=1&p_p_col_count=5&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVlId=294&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpVltId=687&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpMegyeKod=01&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_prpTelepulesKod=013&_onknavigacio_WAR_nvinvrportlet_settlement=bud |title=Budapest XIII. kerületének települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2020-03-06 | publisher=Nemzeti Választási Iroda}}</ref>
|}

=== A 2019-es önkormányzati választás eredménye ===

* A polgármester-választás eredménye<ref>https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab2&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_teltip=1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=013&p_r_p__prpMegyeKod=01&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_jelolesTipus=1</ref>

{| class="wikitable"
! style="background:#CCDDEE;" | Jelölt neve
! style="background: #CCDDEE;" colspan=2| Jelölő szerv.
! style="width: 5em; background:#CCDDEE;" | Szavazatok száma
! style="width: 5em; background:#CCDDEE;" | Szavazatok aránya
|-
|'''[[Tóth József (polgármester)|Dr. Tóth József]]'''
| style="background-color:#20B2AA;" |
| style="text-align:center" |'''[[Momentum Mozgalom|Momentum]] – [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]] – [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] – [[Párbeszéd – A Zöldek Pártja|Párbeszéd]] – [[LMP – Magyarország Zöld Pártja|LMP]]'''
| style="text-align:center" |'''{{szám|38669}}'''
| style="text-align:center" |'''81,89%'''
|-
|[[Bagdy Gábor|Dr. Bagdy Gábor]]
| style="background-color:#ff8c00;" |
| style="text-align:center" |[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]-[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]
| style="text-align:center" |{{szám|8554}}
| style="text-align:center" |18,11%
|-
| align="center" style="background: lightgrey" |'''Összesen'''
| style="background: lightgrey" colspan=2|
| align="center" style="background: lightgrey" |'''{{szám|47223}}'''
| align="center" style="background: lightgrey" |'''100%'''
|}

* A képviselőtestület-választás eredménye<ref>https://www.valasztas.hu/telepules-adatlap_onk2019?p_p_id=onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tabId=tab1&p_r_p__prpVlId=294&p_r_p__prpVltId=687&p_r_p__prpTelepulesKod=013&p_r_p__prpMegyeKod=01#_onkeredmenyadatok_WAR_nvinvrportlet_tableTop</ref>

{| cellpadding="2" cellspacing="0" border="1" class="wikitable" style="margin-left:"
! style="background:#ccc" colspan="2" | Párt
! style="background:#ccc" | Mandátumok
! style="background:#ccc" colspan="16" | Képviselő-testület
|-
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| [[Momentum Mozgalom|Momentum]] – [[Demokratikus Koalíció (Magyarország)|DK]] – [[Magyar Szocialista Párt|MSZP]] – [[Párbeszéd – A Zöldek Pártja|Párbeszéd]]
| style="text-align: right" | '''16'''
| style="background:#20B2AA"|<span style="color:black;">'''P'''</span>
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
| style="background:#20B2AA"| &nbsp;
|-
|{{Pártok színe|Fidesz}}| &nbsp;
|[[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz]]–[[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]]
| style="text-align: right" | '''6'''
|{{Pártok színe|Fidesz}}| &nbsp;
|{{Pártok színe|Fidesz}}| &nbsp;
|{{Pártok színe|Fidesz}}| &nbsp;
|{{Pártok színe|Fidesz}}| &nbsp;
|{{Pártok színe|Fidesz}}| &nbsp;
|{{Pártok színe|Fidesz}}| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
| &nbsp;
|}

==== Kisebbségi önkormányzat ====
A kerületben [[bolgárok|bolgár]], [[cigányok|cigány]], [[görögök|görög]], [[horvátok|horvát]], [[lengyelek|lengyel]], [[németek|német]], [[örmények|örmény]], [[ruszinok|ruszin]], [[szerbek|szerb]] és [[szlovákok|szlovák]] kisebbségi önkormányzat működik..<ref>{{cite web|title = BUDAPEST XIII.ker. település kisebbségi választási eredményei|url=http://www.valasztas.hu/onkval2006/outroot/onktjk1/tjk01013_kis.htm|publisher = Országos Választási Iroda|accessdate = 2010-07-29}}</ref> 2010-ben rajtuk kívül [[szlovénok]] és [[ukránok]] is szavazhatnak kisebbségi önkormányzati képviselőikre.<ref>{{cite web|url = http://www.budapest13.hu/onkormanyzat/valasztasok-2010|title=Önkormányzati választások|accessdate=2010-07-29}}</ref>

==== Polgármesteri hivatal ====
A kerületi polgármesteri hivatala a [[Béke tér]] 1. szám alatti, az [[1930-as évek]] végén tervezett<ref>{{cite web|url=http://epiteszforum.hu/node/534|title=A XIII. Kerületi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal székházának bővítése|accessdate=2010-07-30|date=2003-01-23|publisher=Építészfórum|archívurl=https://web.archive.org/web/20090609223046/http://epiteszforum.hu/node/534|archívdátum=2009-06-09|archiveurl=https://web.archive.org/web/20090609223046/http://epiteszforum.hu/node/534|archivedate=2009-06-09}}</ref> épületben működik. A hivatal szervezetébe tagozódik be a kerületi [[jegyző]] és irodája, valamint a polgármester és az alpolgármesterek hivatali munkáját segítő polgármesteri iroda. A kerületi önkormányzat működtetését 10 osztály irányítja:<ref>[http://www.budapest13.hu/onkormanyzat/hivatal Polgármesteri Hivatal]</ref>
* [[Okmányiroda]]
* Szociális Osztály
* Igazgatási Osztály
* Adóügyi Osztály
* Építésügyi Osztály
* [[Gyámhivatal]]
* Pénzügyi Osztály
* Művelődési, Ifjúsági és Sport Osztály
* Jogi Osztály
* Főépítészi Iroda

=== A kerület országgyűlési képviselői ===
A kerület területén a régi választójogi törvény, az 1989. évi XXXIV. törvény hatálya alatt 3 országgyűlési képviselői körzet osztozott.<ref>[https://static.valasztas.hu/parval2006/hu/02/kormrend/1990-2mt.html 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az országgyűlési egyéni és területi választókerületek megállapításáról]</ref>
* Az alapvetően [[Budapest V. kerülete|V. kerületi]] '''7. egyéni választókerülethez''' tartozott [[Újlipótváros]] Radnóti Miklós utcától délre eső része. A körzet országgyűlési képviselői:<ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/valasztokeruletek?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=https%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_kpv.kepv_valkorzet%3FP_VALKER%3Dnull%26P_MEGYE%3Dnull%26P_MEGYE%3DBp%26P_CKL%3D41%26P_EGYENI%3DI%26P_VALKORZET%3Dnull%26P_VKSZ%3Dnull%26P_VKSZ%3D7%26P_CIKLUS%3DNULL&p_auth=AhJGAsse Budapest 7. számú választókerületének választási eredményei]</ref>

:1990-94: [[Schamschula György]] MDF

:1994-2002: [[Vitányi Iván]] MSZP

:2002-2010: [[Pető Iván]] SZDSZ

:2010-2014: [[Rogán Antal]] FIDESZ

* Az Újlipótváros északi részét, [[Vizafogó]]t és [[Angyalföld]] egyes délnyugati részeit foglalta magában a '''19. választókerület'''.
:A körzet országgyűlési képviselői:<ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/valasztokeruletek?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=https%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_kpv.kepv_valkorzet%3FP_VALKER%3Dnull%26P_MEGYE%3Dnull%26P_MEGYE%3DBp%26P_CKL%3D41%26P_EGYENI%3DI%26P_VALKORZET%3Dnull%26P_VKSZ%3Dnull%26P_VKSZ%3D19%26P_CIKLUS%3DNULL&p_auth=AhJGAsse Budapest 19. számú választókerületének választási eredményei]</ref>

:1990-94: [[Darvas Iván]] SZDSZ

:1994-97: [[Pál László (politikus)|Pál László]] MSZP

:1998-2014: [[Szanyi Tibor]] MSZP

* Az Angyalföld többi részét a '''20. választókerület''' tömörítette.
:A körzet országgyűlési képviselői:<ref>[https://www.parlament.hu/web/guest/valasztokeruletek?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=https%3A%2F%2Fwww.parlament.hu%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_kpv.kepv_valkorzet%3FP_VALKER%3Dnull%26P_MEGYE%3Dnull%26P_MEGYE%3DBp%26P_CKL%3D41%26P_EGYENI%3DI%26P_VALKORZET%3Dnull%26P_VKSZ%3Dnull%26P_VKSZ%3D20%26P_CIKLUS%3DNULL&p_auth=AhJGAsse Budapest 20. számú választókerületének választási eredményei]</ref>

:1990-94: [[Rajk László (építész)|Rajk László]] SZDSZ

:1994-2002: [[Antalóczy Attila]] MSZP

:2002-2014: [[Tóth József (polgármester)|Tóth József]] MSZP

Jelenleg a 2011. évi CCIII. törvény értelmében a kerület két választókerülethez tartozik.

* [[Budapesti 7. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]
:A körzet országgyűlési képviselői:

:2014-től: [[Hiszékeny Dezső]] MSZP

* [[Budapesti 11. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]
:A körzet országgyűlési képviselői:

:2014: [[Kiss Péter (politikus)|Kiss Péter]] MSZP

:2014-2018: [[Horváth Imre (politikus, 1944)|Horváth Imre]] MSZP

:2018-tól: [[Varju László]] DK

A kerületben a rendszerváltozás óta – úgy helyi mint országos választások alkalmával – jellemzően a Magyar Szocialista Párt és az SZDSZ szerepeltek jól. A [[2010-es magyarországi országgyűlési választás|2010-es országgyűlési választáson]] a 19. és a 20. választókerület – az 1993 és 2009 között a Fidesz színeiben politizáló, ebben az évben függetlenként induló [[Molnár Oszkár (politikus)|Molnár Oszkár]]t leszámítva – az országban egyedülálló módon juttatott a parlamentbe nem a Fidesz és a [[Kereszténydemokrata Néppárt|KDNP]] által támogatott jelöltet.<ref>{{cite web|url = http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/354/354_0_index.html|title = Egyéni választókerületi (OEVK) eredmények|publisher = Országos Választási Iroda|accessdate = 2010-07-30|archiveurl = https://web.archive.org/web/20140327031022/http://www.valasztas.hu/hu/parval2010/354/354_0_index.html|archivedate = 2014-03-27}}</ref>

=== Közintézmények ===
==== Egészségügyi intézmények ====
Kórházak:
* [[Állami Egészségügyi Központ]] (volt Központi Honvédkórház)
* [[Nyírő Gyula Kórház]]
* [[Madarász utcai Gyermekkórház]] (a Heim Pál Gyermekkórház tagintézménye)

Szakorvosi rendelők:
* Szegedi úti
* Visegrádi utcai

==== Egyéb közintézmények ====
[[Fájl:ORFK-BRFK - Budapest.jpg|bélyegkép|jobbra|A Rendőrpalota nyugat felől]]

A Róbert Károly körút és a Váci út kereszteződésénél működik:
* Az ORFK és a BRFK központja ''(„Rendőrpalota”)''
* Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
* Az [[Országos Egészségbiztosítási Pénztár]] központi hivatala és a közép-magyarországi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár
* [[Budapest Főváros Levéltára]]

=== Kerületi jelképek ===
[[Fájl:XIII. kerület címere.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|A kerület [[címer]]e]]
[[Fájl:XIII._kerület_zászlaja,_Szegedi_út,_2017_Angyalföld.jpg|bélyegkép|jobbra|150px|A kerület nem hivatalos zászlaja az Önkormányzati Hivatal előtt (álló, farkasfogazat nélküli)]]

Önkormányzati rendelet szabályozza a kerületi jelképeket.

A '''kerület címere''' álló csücskös talpú [[pajzs]]ban több [[Címerkép|képben]] utal, részben [[beszélő címer]]ként, a kerületet alkotó különböző városrészekre, egyben hivatkozik azok múltjára.<ref name = "Bp13 25">szerk. Sas, Gellért Budapest XIII. kerület 25. o.</ref> [[Színek (heraldika)|Meghatározó színei]] a vörös és az ezüst, kiegészítő színek a kék és az arany. A címeren látható címer képek:<ref name = "Bp13 25"/>
* Bal fölül ''nyolckarú [[fogaskerék]]'', amely egyszerre utal az ipari múltra és a városrészek (történelmileg 8 volt belőlük) egységére.
* Jobb fölül ''ötsoros sakkozás'', amely Újlipótvárosra utal.
* Középen ''kék [[pólya (heraldika)|pólya]] vizával'', ez utal a [[Duna|Dunára]] és a Vizafogó nevét adó [[viza (hal)|viza]]halászatnak állít emléket.
* Bal alul ''nyolcsoros vörös-ezüst pólya'', az [[Árpád-ház]] [[árpádsáv|történelmi zászlóját]] idézi.
* Jobb alul a ''kétágú horgony köréje csavarodó kötélvéggel'', mely a 20. századi hajógyártásra és a környék egykori kikötőjére, átkelőhely jellegére utal.
* A pajzs tetején ''szétterjesztett szárnyú angyal'', amely [[Angyalföld]]re utal

A '''kerület zászlaja''' 1:2 arányú (fektetett téglalap) vörös és kék színű fektetett [[téglalap]] alakú [[zászló]], melyet három oldalon váltakozó [[ezüst]] és [[fehér]] farkasfogak díszítenek. A zászlórúd felőli oldalon elhelyezhető a kerületi címer, a pajzs fölött BUDAPEST XIII. KERÜLET felirattal.<ref name = "Bp13 25"/>

== Díszpolgárok ==
{{kapcsolódó lista|Budapest XIII. kerülete díszpolgárainak listája}}
A „Budapest Főváros XIII. kerület Díszpolgára” címet a kerület képviselő-testülete [[1996]]-ban alapította azok érdemeinek elismerésére, akik kimagasló munkásságukkal közvetlenül hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, szakmai tevékenységükkel emelték vagy elősegítették a kerület fejlődését, lakosságának előrehaladását, illetve a kerület nemzetközi kapcsolatainak, együttműködésének keretében hozzájárultak a kerület hírnevének, tekintélyének emeléséhez.

A [[díszpolgár]]i címmel [[oklevél]] és „Budapest Főváros XIII. kerület Kulcsa” emléktárgy jár, valamint pénzjutalom adható. A kitüntetett jogosult a díszpolgári cím használatára, nevét bejegyzik a Díszpolgárok Könyvébe, meghívják az önkormányzat ünnepségeire, továbbá felkérhetik a kerületet képviselő küldöttségek tagjának. A cím [[posztumusz]] is adható, az elhalálozást követő 3 naptári éven belül. A címre méltatlanná vált személyektől a cím a képviselő-testület minősített többségi szavazatával visszavonható.<ref>{{hiv-web|url=http://www.budapest13.hu/onkormanyzat/rendeletek/19961108/1996-29 |cím=29/1996. (XI. 8.) Budapest Főváros XIII. kerületi önkormányzati rendelet |elérés=2011-12-07 |dátum=2011-04-01 |kiadó=Budapest XIII. kerületi önkormányzat}}</ref>

== Testvérvárosai ==
* {{Zászló|Ausztria}} [[Bécs]]- [[Floridsdorf]]
* {{Zászló|Horvátország}} [[Eszék]]
* {{Zászló|Szlovákia}} [[Kassa-Dél]]
* {{Zászló|Románia}} [[Szováta]]
* {{Zászló|Lengyelország}} [[Varsó]] – Ochota

== Kapcsolódó szócikkek ==
* '''[[Emléktáblák Budapest XIII. kerületében]]'''

== Képgaléria ==
<gallery class="center">
Image:13árpádháziszentmargitcivertanlegi.jpg|Az Árpád-házi Szent Margit templom
Image:13árpádhídcivertanlegi.jpg|Az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] látképe
Image:13marinapartlakóparkkikötőcivertanlegi.jpg|A Marina part kikötője
Image:13nyugatitercivertanlegi.jpg|A Nyugati tér madártávlatból
Image:13vasaspalyacivertanlegi.jpg|A régi Vasas pálya
Image:Illovszky Rudolf Stadion (2019).jpg|Az új Illovszky stadion
</gallery>

== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}

== Források ==
* {{cite book |title= Budapest XIII. kerület |author= Gajdos Erzsébet, Gellért Lajos, John Gabriella, Juhász Katalin, Sas György |publisher= Budapest Főváros XIII. Kerület Önkormányzata |editor= Gellért Lajos, Sas György |year= 2000 |isbn= 963 00 5306 3}}


A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az XIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|36626}} fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak {{szám|26917}} fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők {{szám|22094}} fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők {{szám|13314}} fővel, végül a szakmunkások 9954 fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMnMLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AA5NFVcNAANBIxFHABpbNX1jbadzfyaNc2AFgONoQoi64KgA=</ref>
== További információk ==
* [http://www.budapest13.hu/ A XIII. kerület Polgármesteri Hivatalának honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20140223020353/http://budapest13ker.lap.hu/ Angyalföld-lap]
* [https://web.archive.org/web/20190109185154/http://budapestanno.5mp.eu/web.php?a=budapestanno Angyalföld érdekességei]
* ''Angyalföld 1956 – Emberek, sorsok, emlékek'', szerkesztők: Eörsi László, Juhász Katalin, Szabó Ivett; Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény/1956-os Intézet, Budapest, 2006


A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az XIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|38654}} fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak {{szám|37805}} fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők {{szám|17346}} fővel, a szakmunkás végzettségűek {{szám|11568}} fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 6723 fővel.<ref>https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACYc7MLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AA5NFVcNAANBIxFHABpLpo1zbbV9Y38ncOAFgPNoQoi64KgA=</ref>
{{Budapest kerületei}}
{{Angyalföld}}
{{Portál|Budapest|-}}
{{társprojekt|oszlopok=1|commons=Category:Budapest District XIII}}


A 2022-es népszámlálási adatok alapján, az XIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben {{szám|49456}} fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak {{szám|36142}} fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők {{szám|12391}} fővel, a szakmunkás végzettségűek {{szám|9979}} fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 7988 fővel.<ref name="nepszamlalas2022.ksh.hu">https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMtrbC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAOTRVXDQADQSMRRwAaWy1jc3umnWt_MO9gBZdraEKIpuCoA</ref>
{{DEFAULTSORT:Budapest 13 Kerülete}}
[[Kategória:Budapest XIII. kerülete| ]]

A lap 2024. március 12., 23:55-kori változata

Népesség

Lakosságszám[1][2]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 2 700 —    
1880 10 920 13,97%
1890 22 836 7,38%
1900 57 301 9,20%
1910 86 682 4,14%
1920 101 691 1,60%
1930 121 961 1,82%
1941 144 717 1,56%
1949 130 551 −1,29%
1960 142 137 0,77%
1970 154 984 0,87%
1980 135 889 −1,31%
1990 131 143 −0,36%
2001 114 353 −1,25%
2011 119 057 0,40%
2022 122 973 0,29%

A XIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 122 973 fő volt, ami Budapest össznépességének 7,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 3916 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 9150 ember volt. A XIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 11%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2022-ben a férfiaknál 74,4, a nőknél 80,3 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 49 456 fő, utánuk következő nagy csoport az érettségi végzettséggel rendelkezők 36 142 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 91,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 23,9%-a, mintegy 29 382 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül ukrán, kínai és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától a XIII. kerület lakosságszáma dinamikusan növekedett, egészen 1941-ig. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 9,8%-át veszítette el. A háború után fokozatosan nőtt a kerület népessége, egészen 1970-ig. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 154 984 fő. A 70-es évektől, egészen 2001-ig csökkent a kerület népességszáma, azóta viszont lassan, de ismét növekedésnek indult. 2022-ben annyian laktak a XIII. kerületben, mint az 1920-as évek végén.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XIII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben, még a református.

Iskolai végzettség

Iskolai végzettség[3]
fő
Általános iskolát nem végezte el
  
 7988
Általános iskola
  
 12391
Szakmunkás
  
 9979
Érettségi
  
 36142
Diploma
  
 49456
A 2022. évi népszámlálás szerint.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján, az XIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 36 626 fővel. Második legnagyobb csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezőek voltak 26 917 fővel, utánuk következett a diplomával rendelkezők 22 094 fővel, az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 13 314 fővel, végül a szakmunkások 9954 fővel.[4]

A 2011-es népszámlálási adatok alapján, az XIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők éltek a legtöbben 38 654 fővel. Második legnagyobb csoport a diplomával rendelkezőek voltak 37 805 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 17 346 fővel, a szakmunkás végzettségűek 11 568 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 6723 fővel.[5]

A 2022-es népszámlálási adatok alapján, az XIII. kerületben a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint a diplomával rendelkezők éltek a legtöbben 49 456 fővel. Második legnagyobb csoport az érettségi végzettséggel rendelkezőek voltak 36 142 fővel, utánuk következett az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 12 391 fővel, a szakmunkás végzettségűek 9979 fővel, végül az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 7988 fővel.[3]

  1. ↑ https://www.ksh.hu/nepszamlalas/docs/tablak/teruleti/01/01_4_1_1_1.xls XLS
  2. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBGHIAGBPycgGZKAF9qVhU1TW1dCJA7BwQYuITktIykEAAmfN7eiqrUTFwCEjJG5ujY-JpO9IDkADk0VVw0AA1hinLyoA
  3. ↑ a b https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMtrbC4tRMXAISMiqa6Nj4mib0gOQAOTRVXDQADQSMRRwAaWy1jc3umnWt_MO9gBZdraEKIpuCoA
  4. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACZMnMLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AA5NFVcNAANBIxFHABpbNX1jbadzfyaNc2AFgONoQoi64KgA=
  5. ↑ https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAGAEYAZkoAX2pWFTVNbV0IkDsHBBi4hOS0jKQQACYc7MLi1ExcAhIyKpro2PiaJvSA5AA5NFVcNAANBIxFHABpLpo1zbbV9Y38ncOAFgPNoQoi64KgA=
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapest_XIII._kerülete&oldid=26965714”