Soós Lajos (költő)
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Soós Lajos | |
.JPG) | |
| Élete | |
| Született |
1856. augusztus 7. Csajág, Magyarország |
| Elhunyt |
1902. július 2. (45 évesen) Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Soós Lajos témájú médiaállományokat. | |
Soós Lajos (Csajág, 1856. augusztus 7. – Budapest, 1902. július 2.) magyar költő.
Élete[szerkesztés]
A Pápai Református Kollégium jogi fakultásán tanult, az önképzőkörben kezdett verseket írni. Ígéretes tehetségnek indult, verseit rendszeresen közölték a megyei és dunántúli lapok. Devecserben törvényszéki jegyző, majd Tordán, Komáromban és Budapesten közigazgatási tisztviselő. Csajágon nevelkedett, de már fiatal korában átjárt a nagybátyjához Balatonkenesére, és szabadideje nagy részét ott töltötte. A költészetnél már csak édesanyját szerette jobban akik férjével Csajágon maradtak. Lajos édesapja halála után az édesanyjával Kenesére költözött. Azonban, miután az édesanya is meghalt, Lajos nem találta meg már a nyugalmat Kenesén sem, így felment Pestre, mondván hogy a nagy nyüzsgés majd eltereli a gondolatait és sikerül kilábalnia a fájdalomból.
Nem élt már Pesten sokat, mert nem bírta a magányt, és öngyilkos lett, majd kívánsága szerint Balatonkenesén temették el.[1] 1927-ben a Balatoni Szövetség a balatonkenesei Magas parton obeliszket állított emlékére.[1] Nevét viseli a település körüli hegyek egyike.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Soós Lajos-emlékoszlop, Balatonkenese utazzitthon.hu
