Skálafjørður

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Skálafjørður
Skálafjørður, Faroe Islands.JPG
Ország Feröer
Település Feröer
Elhelyezkedése
Skálafjørður (Feröer)
Skálafjørður
Skálafjørður
Pozíció Feröer térképén
é. sz. 62° 08′ 40″, ny. h. 6° 44′ 34″Koordináták: é. sz. 62° 08′ 40″, ny. h. 6° 44′ 34″
A Wikimédia Commons tartalmaz Skálafjørður témájú médiaállományokat.
Feröeri csónak a fjord vizén, Strendur közelében
Skipanes, Skálafjørður
Runavík kikötője

A Skálafjørður (dánul: Skålefjord) egy fjord Feröer Eysturoy nevű szigetén. 14 kilométeres hosszúságával a szigetcsoport leghosszabb fjordja.

Földrajz[szerkesztés]

A Skálafjørður Feröer leghosszabb fjordja.[1] Fekvésénél fogva védett a szél és az időjárás más viszontagságai ellen.[2]

A fjord mélysége 25-70 méter között változik, így a legnagyobb hajók is behajózhatnak. A víz hőmérséklete nyáron akár a 18 fokot is elérheti, de télen is ritkán süllyed fagypont alá. A part jellemzően sík és nem meredek, ami kedvező a kikötői infrastruktúra telepítése szempontjából. Mivel áramlás nem érinti, nincs jelentős árapály-jelenség.[3]

A következő települések fekszenek a partján: a keleti parton délről északra Nes, Toftir, Saltnes, Runavík, Saltangará, Glyvrar, Lambareiði, Søldarfjørður, Skipanes, Undir Gøtueiði és Skálabotnur; innen tovább a nyugati parton északról délre Skáli, Innan Glyvur és Strendur. Közvetlenül a fjord partján egy országút vezet összekötve ezeket a településeket, amelyek különösen Toftir és Runavík környékén összefüggő településfüzért alkotnak.

Történelem[szerkesztés]

A fjordot már a viking kor óta téli kikötőként használták, ahol a hajók menedéket leltek az időjárás viszontagságai ellen. Később, amikor a feröeriek a mélytengeri halászat felé fordultak, a halászhajók jelentős része is itt vészelte át a telet.[2]

A második világháború alatti brit megszállás idején a fjord stratégiai szerepet játszott, mint természetes hadikikötő; a britek itt rendezték be fő bázisukat.[2] Bejáratát nehéz hajóágyúk védték Nesnél, a rendszeres német légitámadásoktól pedig egy légvédelmi üteg óvta. A bejáratnál víz alatti acélhálót lehetett kifeszíteni a tengeralattjárók ellen. Itt volt egy fontos kőolajlerakat is.

Az elmúlt két évtizedben jelentős fejlesztéseket végeztek az úthálózaton és a kikötői infrastruktúrán, így a fjord környéke Eysturoy gazdasági központjává vált.[2]

Közlekedés[szerkesztés]

Védett fekvésénél fogva ma is tartalék kikötőként működik, amikor Tórshavnban kedvezőtlen a széljárás. Ilyenkor a Norröna autókomp is Toftirban köt ki.

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Skálafjørður című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  1. Welcome (angol nyelven). Kongshavn - The Port of Skálafjørður, 2002. [2010. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.)
  2. a b c d History (angol nyelven). Kongshavn - The Port of Skálafjørður, 2002. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.)
  3. Nature (angol nyelven). Kongshavn - The Port of Skálafjørður, 2002. [2007. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. augusztus 21.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]