Ugrás a tartalomhoz

Simon József Sándor

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Simon József Sándor
Született1853. március 11.[1]
Fancsika[1]
Elhunyt1915. december 4. (62 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1879)
Sablon • Wikidata • Segítség

Simon József Sándor (Fancsika, 1853. március 11. – Budapest, 1915. december 4.)[2] bölcseleti doktor, főgimnáziumi tanár, filozófiai író, műfordító.

Életpályája

[szerkesztés]

Simon József és Nemes Zsuzsanna fiaként született. Középiskolai tanulmányait Szatmáron, az egyetemet Budapesten végezte, ahol a klasszika–filológia mellett esztétikával és bölcselettel is foglalkozott. 1878-ban szerezte meg a tanári képesítést, 1879-ben a doktori oklevelet. 1878-ban Besztercebányára ment helyettes-tanárnak, ahol a latin és német nyelvet tanította, 1879. november 22-én a zombori főgimnáziumhoz nevezték ki rendes tanárnak. 1890–93-ban Szolnokon működött, 1893-tól Losonc, majd a budapesti VI. kerületi állami főgimnázium tanára volt.

Cikkei az Egyetemes Philologiai Közlönyben (1879. Plato gondolatai a szépről, 1881. Gerevics Gusztáv: Plautus Trinummusa, ism.); a zombori állami főgymnasium Értesítőjében (1884. A szép mint agyideg-tevékenység); az Egyetértésben (1884. 314. sz. Még egy pár szó a magyar philosophiához); írt még a Magyar Nyelvőrbe, a Magyar Philosophiai Szemlébe, az Athenaeumba és a Közoktatásba.

Felesége Csicsmanczai Sebes Emília volt.

Munkái

[szerkesztés]
  • Platon gondolatai a szépről. Aesthetikatörténeti értekezés. Besztercebánya, 1879
  • A szép mint agyideg-tevékenység. Hegel metaphysikai aesthetikájának alapjai a panaesthesis philosophiai álláspontjáról. Budapest, 1884
  • A szép mint agyidegtevékenység cz. dolgozat ügyében. Válaszul y-ő-nek és Böhm Károly úrnak a «Magyar Paedagogiai Szemle» 1884. évi szeptemberi füzetében megjelent birálatára. Budapest, 1884. (Különnyomat a Közoktatásból.)
  • Platon Theaitetosa (görögöl és magyarul), bevezetéssel és jegyzetekkel. Budapest, 1890. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
  • Az egységes és reális természetphilosophia alapvonalai. I. A lét filozofiája. Budapest, 1895.
  • Schmitt Jenő-e, vagy én? Adalékok az ú. n. Schmitt-féle filozófia alapgondolatainak megvilágításához. Budapest, 1896.
  • Hogy filozofálnak és kritizálnak a m. tudom. Akadémiában?! A filozófiai szakosztálynak megvilágítja s Alexander Bernátnak és Böhm Károlynak emlékül ajánlja. Budapest, 1897
  • A Kant utáni ismeret-elméletek alapgondolatainak kritikája. Az egységes és reális ismerettan alapgondolatának megállapítása. Budapest, 1897
  • Platon Euthyphronja, Sokrates védőbeszéde, Kritonja és Phaidonja. Fordítva, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva. Budapest, 1899
  • Szemelvények Platonból. Bevezetéssel és magyarázó jegyzetekkel ellátva. Budapest, 1900. (Jeles Írók Iskolai Tára LXIII.)
  • Platon Állama, fordítva, bevezetéssel és jegyzetekkel ellátva. Budapest, 1904. (Ism. Vasárnapi Ujság 24. sz.)
  • A speculativ természettudomány alapgondolatai, mint az egységes érzetfilozófia rendszere. Budapest, 1904.
  • Platon Sophistája, Fordította és jegyzetekkel ellátta. Budapest, 1908

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. február 5., PIM167082
  2. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest II. kerületi polgári halotti akv. 2498/1915. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2022. október 2.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Simon_József_Sándor&oldid=25329619”