Semir Osmanagić

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Semir Osmanagić 2013-ban

Semir Osmanagić (angolosan Sam Osmanagich) (Zenica, 1960. június 1. –) egy Houstonban élő bosnyák származású üzletember és amatőr régész. 2005-ben ő volt az, aki Visoko városa mellett álló, Európa legrégebbi és egyben legnagyobb piramisait nemzetközi szinten is népszerűsíteni kezdte. Tudományos körökben a tekintélyét alaposan rombolja az a korábbi kijelentése, miszerint a maják a Fiastyúkról származnak.

Élete[szerkesztés]

1960. június 1-jén született Zenica városában.

Munkássága[szerkesztés]

Semir Osmanagić 2012-ben előadást tart az elméletéről

Az amatőr régész Osmanagić a The World of the Maya (A maják világa) című történelmi tárgyú könyvével szerzett hírnevet, melyben azt vallja, hogy a maják az Atlantiszról származnak, ahova pedig a Plejádokból érkeztek.

A boszniai piramis(ok)[szerkesztés]

A Visokoi piramisok létéről Senad Hodovićtól, a helyi történeti múzeum vezetőjétől értesült.[1] Csakhamar megkezdte a kutatásokat, s arra a következtetésre jutott, hogy „az őslakosok egy természetes hegyet formáztak meg, külsejét »primitív betonnal« vonták be, így hozva létre a monumentális építményt.”[2]

A Nap boszniai piramisa című legújabb munkája szerint a „boszniai Nap-piramis” tetején templom áll, amit Osmanagić szerint a 27 000 éve élt elő-illírek építettek. Osmanagić úgy gondolja, a következő öt évben fel fogja tárni a „boszniai Nap-piramist”, sőt, feltételezi a „boszniai Hold-piramis” létezését is, amely a szomszédos Krizo hegy alatt fekhet. A BBC szerint a Dnevni avaz vezető boszniai újság írja: „A piramis 100 m magas és bizonyosan tartalmaz szobákat, valamint monumentális járatokat”. A teteje kőtömbökből épült, amelyek meglehetősen fejlett civilizáció jelenlétét tükrözik"[3]

A boszniai kőgömb[szerkesztés]

A Podubravlje várostól nem messze lévő Zavidovici erdőben 2016 elején egy óriási, nagy vastartalmú kőgömböt talált, amely szerinte egy letűnt civilizáció emléke lehet. Az archeológusok azonban szkeptikusok, szerintük a kőgolyó természetes úton jöhetett létre.[4]

Hasonló kőgolyókat – kb. 300 darabot – Costa Ricában találtak eddig a régészek, azok tömege egyenként a 15 tonnát is eléri, és feltételezések szerint a Diquis kultúra készítette őket kb. 1.500 éve. Az elkészítés módja még nem teljesen tisztázott, de valószínűleg először durván kifaragták őket helyi kőanyagból kalapáccsal, majd homokkal végezték el a felület csiszolását. [5]

A boszniai kőgömb sugara 1,2—1,5 méter közötti, tömege a costa ricaiakhoz képest 2-szer nagyobb lehet.

Mecénási tevékenysége[szerkesztés]

„Osmanagić egyrészt saját pénzéből fedezi a kutatásokat, másfelől szponzorokat keresett, és talált is a rendkívüli vállalkozáshoz.”[6]

A visokoi kutatások finanszírozására alapítványt hozott létre, melynek vezetője Goran Čakić.[7]

Művei[szerkesztés]

  • The World of the Maya (A maják világa)
  • A Nap boszniai piramisa

Források[szerkesztés]