Schwartzer Ottó
Schwartzer Ottó | |
1906 körül | |
Született | babarci Schwartzer Ottó 1853. december 22. Buda |
Elhunyt | 1913. október 21. (59 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Szülei | Schwartzer Ferenc |
Foglalkozása | orvos, főrendiházi tag, udvari tanácsos, egyetemi magántanár |
Tisztsége |
|
Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (9/2-1-35/36)[1] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwartzer Ottó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Babarci Schwartzer Ottó (Buda, 1853. december 22. – Budapest, 1913. október 21.) küngösi báró, orvosdoktor, főrendiházi tag, magyar királyi udvari tanácsos, egyetemi magántanár, elme-ideggyógyintézeti főorvos, Schwartzer Ferenc orvosdoktor fia. Művei Babarczi Schwartzer Ottó néven jelentek meg.
Élete
Orvosi tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol 1877-ben nyert orvosdoktori oklevelet. Apja mellett kizárólag az ideg- és elmegyógyászat tanulmányozásának szentelte idejét. 1878-ban már a budai magán-elmegyógyászati intézet vezetője lett egészen 1910-ig. Tudományos működése folytán kiváló helyet foglalt el a kor elmegyógyászai között. 1883-tól az Országos Közegészségi Tanács tagja volt. 1885-ben a budapesti egyetem jogi fakultásán a törvényszéki lélek- és elmekórtan magántanárává képesítték. Szilágyi Dezső megbízta az igazságügyi orvosi tanácsra vonatkozó törvényjavaslat kidolgozásával, majd a tanács életbeléptetése után annak alelnökévé nevezték ki. 1897-ben a Magyar Vöröskereszt Egyesület főgondnokhelyettesévé, majd 1898-ban főgondnokká és 1899-ben Lajos Győző főherceg által megbízottá nevezték ki. Kiváló működéseért még több ízben részesült kitüntetésben: megkapta a III. osztályú vaskoronarendet, a Medsidje-rendet és a Szent Száva-rend csillagos középkeresztjét. Ezenkívül a német lovagrend tagja, több külföldi érdemrend tulajdonosa volt. Tagja volt a székesfővárosi törvényhatóság bizottságának, az országos szövetség alelnöke, a budapesti orvosi szövetség elnöke; 1900. április 20-án a magyar királyi udvari tanácsosi címet kapta. 1905-ben főrendiházi tag lett, 1910-ben magyar bárói rangra emelték.
Cikkei a Pester medicin.-chirurgische Pressében (1879. Die thermische Behandlung der maniakalischen Phase der Psychoneurose); a Jogtudományi Közlönyben (1899. Az orvosi szakértő mint tanu, 1900. Az elmebetegügyi törvényhozás fejlődése hazánkban az utolsó ötven év alatt); a Jogi Lexikonban (1899, 1900, 1903. Törvényszék-elmekórtani rész); a Sociális Naptárban (1906. A gyermek szellemi életének fejlődése)
Munkái
- Die Bewusstlosigkeitszustände als Strafausschliessungsgründe. Tübingen, 1878
- A psychoneurosis izgultsági szakának thermikus kezeléséről. Bpest, 1879 (Különny. az Orvosi Hetilapból)
- Die transitorische Tobsucht. Wien, 1880
- A babonaság és beszámíthatóság. U. ott, 1881 (Különny. a Gyógyászatból)
- Valami az idegességről. U. ott, 1886
- Törvényszéki elmekórtani levelek. U. ott, 1887 (Ism. Budapesti Szemle LIII.)
- Az intézeteken kívül levő elmebetegek és hülyék statisztikája. U. ott, 1887 (Különny. a Gyógyászatból)
- A törvényszéki elmekórtan tankönyve. Krafft-Ebing művének ford. U. ott, 1888 (Előszó 1885. 2. kiadás. U. ott, 1891)
- A szerelem physiologiája. U. ott, 1888
- Az álomról. U. ott, 1888 (Különny. a Gyógyászatból)
- «Csák», Vörösmarty Mihály tébolyalakja. U. ott, 1890. (Németül is. U. ott, 1890 Ism. Ung. Revue)
- Psychiatriai jegyzetek. U. ott, 1894
- Az elmebetegek jogvédelme. U. ott, 1895
- Közigazgatási elmekórtan. U. ott, 1897
- A magyar szent korona orsz. vöröskereszt-egylete Nachlup Adolf üdülőház szabályzata és házirendje. U. ott, 1899
- A magyar szent korona orsz. vöröskereszt egylete központi irodájának szolgálati, ügyviteli és fegyelmi szabályzata indokolással. U. ott, 1899
- A m. orsz. vöröskereszt-egylet Erzsébet kórházának alapszabályzata indokolással. U. ott, 1899
- Az állami elmegyógyintézeti orvosok helyzetéről. U. ott, 1900 (Kül. ny. az Orvosi Hetilapból)
- A gyermek szellemi életéből. U. ott, 1901. (Németül. U. ott, 1901)
- Psychiatrische Festrede. U. ott, 1901
- A magánorvoslás díjazásának kérdése a biróság előtt. U. ott, 1901 (Különny. az Orvosi Hetilapból)
- A m. orsz. vöröskereszt-egylet ápolónői tanfolyamának, ápolónői intézetének és szabadságolt ápolónőinek szabályzata indokolással. U. ott, 1901
- A m. orsz. vöröskereszt tudósító irodájának szervezeti szabályai. U. ott, 1901
- A m. és osztrák vöröskereszt társulat közös központi értesítőirodájának szervezeti szabályai és ügyrendje. U. ott, 1901
- Az elmebetegügyi törvény alapelvei. U. ott, 1902
- Psychiatriai beszéd a békésvármegyei elmegyógyító intézetnek bemutatásakor a békés-gyulai közegészségi egyesület közgyűlésén. U. ott, 1902
- Az elmegyógyintézetek ablakrendszerének kérdéséhez. U. ott, 1902 (Különny. az Orvosi Hetilapból)
- Az elmebetegügyi törvény. Előadói tervezet. U. ott, 1903
- Das ungarische Rote Kreuz. U. ott, 1904
- A m. szent korona országai vöröskereszt-egyletének története. U. ott, 1904 (gróf Csekonics Endrével együtt)
- Az elmebetegügyi törvényre vonatkozó életbeléptetési és végrehajtási rendelet előadói tervezete. U. ott, 1903
- A korlátolt beszámíthatóság. U. ott, 1907 (Klinikai Füzetek XVI. 12.)
- A gyermek lelki világából. U. ott, 1907 (Ism. Budapesti Hirlap 128. sz.)
- Jahresbericht pro 1894. sat. évenként
Jegyzetek
- ↑ http://www.nemzetipanteon.hu/temetoi.html, 2019. augusztus 13.
Források
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Schwartzer Ottó
- História - Tudósnaptár