Schlossanlage Schleißheim

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Schlossanlage Schleißheim
A Neuschloss Schleissheim
A Neuschloss Schleissheim
Ország  Németország
Település Oberschleißheim

Tulajdonos Bavarian Administration of State-Owned Palaces, Gardens and Lakes
Elhelyezkedése
Schlossanlage Schleißheim (München)
Schlossanlage Schleißheim
Schlossanlage Schleißheim
Pozíció München térképén
é. sz. 48° 14′ 55″, k. h. 11° 34′ 06″Koordináták: é. sz. 48° 14′ 55″, k. h. 11° 34′ 06″
Schlossanlage Schleißheim weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Schlossanlage Schleißheim témájú médiaállományokat.

Schlossanlage Schleißheim több kastélyból álló barokk stílusú épületegyüttes München külvárosában, Oberschleißheimban.

Története[szerkesztés]

A kastély története egészen a reneszánsz koráig, 1598-ig nyúlik vissza, mikor V. Vilmos bajor herceg felépítette az első épületet. A központi kapu az óratoronnyal a legelső építési periódus alatt épült. A belső udvar a Maximilianshof, a külső pedig a Wilhelmshof nevet kapta.

V. Vilmos fia, I. Miksa bajor király 1617 és 1623 között tovább folytatta a bővítést. Kettejük munkája lett az ún. Alte Schloss Schleißheim.

Képgaléria[szerkesztés]

Megközelítése[szerkesztés]

A kastély megközelíthető München Hauptbahnhof felől a müncheni S-Bahn S1-es járatával. Oberchleißheim megállótól gyalogosan könnyen elérhető.

Lásd még[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

  • Alfred Nossig: Schloss Schleissheim und seine Galerie. Mit 9 Abbildungen. In: Vom Fels zum Meer 22. Jg., Bd. 2, 1903, S. 1795–1802.
  • Denkmäler in Bayern, Bd. I, Teilband 17, Landkreis München. Von Georg Paula und Timm Weski. - München 1997, S. 172–195.
  • Ernst Götz u. Brigitte Langer: Schlossanlage Schleißheim; Amtlicher Führer, Neufassung; (Bayerische Verwaltung der Staatlichen Schlösser, Gärten und Seen); 1. Aufl. München 2005; ISBN 393298255X.
  • Luisa Hager: Schloß Schleißheim; (Langewiesche-Bücherei); Verlag Karl Robert Langewiesche Nachfolger Hans Köster: Königstein/Taunus 1974; ISBN 3784513611.
  • Peter O. Krückmann u. Victoria Salley/Bayrische Schlösserverwaltung (Hg.): Schleißheim; (Prestel Führer compact); Prestel: München/London/New York 2001; ISBN 3791326945.
  • Annette Schommers u. Martina Grigat/Bayerisches Nationalmuseum (Hg.): Meißener Porzellan des 18. Jahrhunderts. Die Stiftung Ernst Schneider in Schloß Lustheim. C.H. Beck: München 2004; ISBN 3406519059.
  • Sabine Heym: Schloss Lustheim. Jagd- und Festbau des Kurfürsten Maximilian II. Emanuel von Bayern. In: Oberbayerisches Archiv, 109 (1984), 2 (urspr. Dissertation LMU München).
  • Sabine Heym: Henrico Zuccalli (um 1642–1724). Der kurbayerische Hofbaumeister. München 1984.
  • Norbert Hierl-Deronco: „ES IST EINE LUST ZU BAUEN“, Von Bauherren, Bauleuten und vom Bauen im Barock in Kurbayern etc., Kapitel Kanäle und Schiff-Fahrt, Krailling 2001, ISBN 3929884089
  • Stefan Hemler: Mit Schülern im Schloss Schleißheim. Möglichkeiten und Grenzen historischer Exkursionen, untersucht anhand einer Unterrichtssequenz zum Absolutismus in Bayern, München 2009 (Beiträge zur Gymnasialpädagogik 28).

Külső hivatkozások[szerkesztés]