Sant’Agata de’ Goti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sant'Agata de' Goti szócikkből átirányítva)
Sant’Agata de’ Goti
Sant’Agata de’ Goti látképe
Sant’Agata de’ Goti látképe
Sant’Agata de’ Goti címere
Sant’Agata de’ Goti címere
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióCampania
MegyeBenevento (BN)
FrazionékBagnoli, Boscocupo Torretta, Cantinella, Cerreta, Cotugni Paolini, Faggiano, Laiano, Palmentata, Presta, San Silvestro Migliara, Santa Croce, Sant’Anna, San Tommaso, Saviano, Traugnano, Tuoro di Santagata, Verroni
VédőszentSzent Ágota
Irányítószám82019
Körzethívószám0824
Forgalmi rendszámBN
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség10 282 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség183,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság159 m
Terület62,92 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 41° 05′ 22″, k. h. 14° 29′ 51″Koordináták: é. sz. 41° 05′ 22″, k. h. 14° 29′ 51″
Elhelyezkedése Benevento térképén
Elhelyezkedése Benevento térképén
Sant’Agata de’ Goti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sant’Agata de’ Goti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Sant’Agata de’ Goti község (comune) Olaszország Campania régiójában, Benevento megyében.

Fekvése[szerkesztés]

A megye délnyugati részén fekszik, 35 km-re északkeletre Nápolytól, 25 km-re nyugatra a megyeszékhelytől. Határai: Arienzo, Caserta, Dugenta, Durazzano, Frasso Telesino, Limatola, Moiano, Santa Maria a Vico, Tocco Caudio és Valle di Maddaloni. A település a Martorano és a Riello folyók mentén, a Taburno-hegy lejtőin fekszik. Félkör alaprajzú. A Taburno gazdag forrásokban, és a Casertai Királyi Palota kútjait is ezek a vizek táplálják, amelyeket Luigi Vanvitelli által tervezett vízvezeték szállítja a szökőkutakig.

Története[szerkesztés]

A település valószínűleg az ókori szamnisz város, Saticula helyén alakult ki, amelyről Titus Livius is említést tett írásaiban. A 6. században a gótok egyik központja lett, majd a 7. században longobárd fennhatóság alá került. 970-től püspöki székhely. A normann időktől nemesi birtok lett. A 19. században nyerte el önállóságát, amikor a Nápolyi Királyságban felszámolták a feudalizmust.

Népessége[szerkesztés]

A népesség számának alakulása:

Főbb látnivalói[szerkesztés]

  • az óváros
  • a 970-ben alapított, majd a 12. és 18. századokban újjáépített katedrális római kriptával
  • Sant’Angelo in Munculanis-templom
  • normann vár

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]