San Andrés y Providencia megye
| San Andrés y Providencia megye | |||
| Departamento de San Andrés y Providencia | |||
| |||
 | |||
| Ország |  Kolumbia | ||
| Székhelye | San Andrés | ||
| Kormányzó | Aury Socorro Guerrero Bowie | ||
| Községek száma | 2 | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 63 692 fő (2020)[1] | ||
| Népsűrűség | 1708 fő/km² | ||
| Írástudatlanság | % | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 44 km² | ||
| Időzóna | COT (UTC-5) | ||
| Hivatalos honlap | |||
| San Andrés y Providencia megye honlapja | |||
San Andrés y Providencia Kolumbia egyik megyéje. A több szigetből álló, kis területű megye a Karib-tengerben található. Székhelye San Andrés.
Földrajz
[szerkesztés]A Karib-tengerben található szigeteken fekvő megye Kolumbia partjaitól északnyugatra található, Panamától északra. A szigetek Nicaragua partjaihoz vannak legközelebb. A három legnagyobb sziget San Andrés, Providencia és Santa Catalina.
Történelme
[szerkesztés]Spanyolország 1510-ben vetette meg a lábát a szigeteken, amit a gyarmatosítók guatemalai főkapitányság alá helyeztek. Ekkoriban még a szárazföldi területek gyarmatosítása volt a fő cél, így a spanyolok nem sokat törődtek a szigetekkel és nem létesítettek állandó településeket.
1630-ban angol puritánok sikertelenül próbáltak megtelepedni Providencián. 1641-ben a portugálok és spanyolok foglalták el újból a szigeteket, de állandó településeket akkor se alakítottak ki.[2] 1670 és 1672 között a híres angol kalóz, Henry Morgan szállta meg a szigeteket és innen támadta Panamát.
1803-ban a szigeteket a kormányzó, ír származású Tomás O'Neil kérésére az Új-granadai Alkirálysághoz rendelték San Andrés-t és Providenciát, amit aztán Cartagenából igazgatták. A szigetek korábban Guatemalával kereskedtek, ám ettől fogva a dél-amerikai kontinenshez kezdtek szorosan kötődni.
1818-ban egy Louis-Michel Aury nevű francia kalóz argentin hajókkal szállta meg a szigeteket és ekkor számos angol protestáns illetve azok rabszolgái telepedtek itt le (utóbbiak utódai mai raizalok). A kalózok támogatták a Közép- és Dél-Amerikában zajló függetlenségi harcokat, jóllehet a nyílt együttműködést Simón Bolívar és más vezetők elutasították velük.
1822-ben a szigetek önként csatlakoztak Nagy-Kolumbiához, amely a területet Magdalena megye közigazgatása alá helyezte. Mexikó és Nicaragua ekkor magáénak kezdte el követelni a szigeteket. Nicaragua ugyan rendezte a kérdést Kolumbiával az 1928-as Esguerra-Bárcenas szerződéssel, ám a szandinista hatalomátvétel után felmondta azt és továbbra is igényt tart San Andrés és Providenciára, jóllehet a hágai Nemzetközi Bíróság 2007-ben megállapította Kolumbia jogát a szigetek feletti szuverenitásra. Honduras 1999-ben formálisan elismerte a szigetek feletti kolumbiai fennhatóságot.
Néhány lakatlan szigetre a 19. században az Amerikai Egyesült Államok is igényt tartott, ahol guanó-lelőhelyek voltak. A vita ezekről még a mai napig nem zárult le.[3] A Panama-csatorna kiépítése idején, mikor is a kolumbiai kormány nem akarta támogatni a beruházást, az Államok hozzásegítette Panamát a függetlensége kivívásához 1903-ban. Ezzel egy időben az amerikaiak San Andrés és Providencia fekete protestáns lakosságának is felkínálták az önálló, Kolumbiától független állam kikiáltásának lehetőségét, ám akkor ők nem éltek ezzel a lehetőséggel.[4] Röviddel később ezt megbánták, mivel a következő kolumbiai kormányok a helyi angol ajkú és protestáns vallású feketék illetve fehérek rovására katolikus spanyol nyelvűeket kezdett a szigetekre telepíteni, s az asszimilációs tevékenységekben katolikus misszionáriusok is aktívan részt vettek.[4][5]
A szigeteken a mai napig vannak függetlenségi törekvések.
Gazdaság
[szerkesztés]Legfontosabb termesztett növényei a kókuszdió, a manióka, az édesburgonya, a görögdinnye, az uborka és a padlizsán. Ipara nem jelentős.[6]
Népesség
[szerkesztés]Ahogy egész Kolumbiában, a népesség növekedése San Andrés y Providencia megyében is gyors, ezt szemlélteti az alábbi táblázat:
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1985 | Ekkor még nem létezett a megye.[7] |
| 1993 | 50 094[8] |
| 2005 | 70 554[9] |
| 2012 (becsült) | 75 167[6] |
A szigetek lakosságának nagy részét az 1960-as évekig a színesbőrű raizalok adták, akik egy angolalapú kreol nyelvet beszélnek és protestáns vallásúak. Mellettük csekély számban angol protestánsok is élnek.[10] A szisztematikus betelepítés eredményeként ma már a raizalok és angolok 30%-át alkotják San Andrés és Providencia lakosságának, míg a többség kolumbiai eredetű spanyol ajkú katolikus. Ez az arány lehetetlenné teszi azt, hogy a szigetek elszakadjanak Kolumbiától.[11] A telepítések a mai napig rendszerszinten folynak a kontinensről.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ PROYECCIONES DE POBLACIÓN. Departamento Administrativo Nacional de Estadística
- ↑ Karen Ordahl Kupperman: Providence Island, 1630–1641, The Other Puritan Colony (angol nyelven). University of Connecticut. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
- ↑ Acquisition Process of Insular Areas (angol nyelven). Office of Insular Affairs. [2012. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
- 1 2 Raizales (spanyol nyelven). Etnias de Colombia, 2007. október 13. [2007. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
- ↑ Acerca de los raizales de San Andrés (spanyol nyelven). Pasaporte Colombiano, 2007. december 29. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
- 1 2 Perfil económico: Departamento de San Andrés y Providencia (spanyol nyelven) (PDF). [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 31.)
- ↑ 1985-ös népszámlálási adatok (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2014. június 23.)[halott link]
- ↑ 1993-as népszámlálási adatok (spanyol nyelven) (XLS). (Hozzáférés: 2014. június 23.)
- ↑ 2005-ös népszámlálási adatok (spanyol nyelven) (XLS). [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. június 23.)
- ↑ A Karib-tenger paradicsoma, a raizalok hazája (magyar nyelven). Országos Széchenyi Könyvtár, 2014. szeptember 1. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
- ↑ Fernando Urrea Giraldo: La visibilidad estadística de la población negra o afrodescendiente en Colombia, 1993-2005: entre lo étnico y lo racial (spanyol nyelven). Congreso de Antropología, Universidad Nacional de Colombia, 2007. december 29. [2008. február 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2025. május 7.)
| Megyék |  | |
|---|---|---|
| Fővárosi Kerület | ||
|
Ez a kolumbiai közigazgatási egységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |