Sally Hemings

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sally Hemings
SzületettSarah Hemings
ca. 1773
Charles City megye, Virginia, Brit Amerika
Elhunyt1835
Charlottesville, Virginia, Amerikai Egyesült Államok
Állampolgárságaamerikai
ÉlettársaThomas Jefferson[1][2]
Gyermekeihat gyermek:
Beverley Hemings
Harriet Hemings
Madison Hemings
Eston Hemings
SzüleiElizabeth "Betty" Hemings
John Wayles
A Wikimédia Commons tartalmaz Sally Hemings témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sarah "Sally" Hemings (1773 körül – 1835), afroamerikai rabszolganő volt, Thomas Jefferson rabszolgája. Több bizonyíték, így DNS-elemzés is arra mutat, hogy Hemings és Jefferson több éven keresztül szexuális kapcsolatot folytattak, és Jefferson volt Hemings hat gyermekének apja. Hemings Jefferson feleségének, Martha Jeffersonnak (született Wayles) volt a féltestvére.

Származása és gyermekkora[szerkesztés]

Sarah "Sally" Hemings 1773 körül született Elizabeth "Betty" Hemings (1735-1807), egy rabszolga, és tulajdonosa, John Wayles gyermekeként (1715-1773). Betty egy Francis Eppes IV nevű ültetvényes egyik rabszolganőjének (talán Parthena vagy Parthenia)[3] és egy Hemings vezetéknevű angol tengerészkapitánynak a lánya volt.[4] Hemings kapitány megpróbálta megvásárolni Bettyt és az édesanyját, de Eppes visszautasította az ajánlatot.[4] Eppes halála után rabszolgáit leánya, Martha örökölte, aki magával vitte őket, amikor férjhez ment John Wayles-hez.

John Wayles Edward és Ellen (született Ashburner) Wayles fia volt, akik az angliai Lancasterből származtak.[5] Martha halála után John még kétszer nősült és özvegyült meg,[6] Betty pedig az ágyasa lett, és élete utolsó tizenkét évében hat gyermeket szült neki. Az 1662-es Virginiai Rabszolgatörvény értelmében a rabszolga anyák gyermekei maguk is rabszolgák lettek a partus sequitur ventrem elv értelmében, így Betty gyermekei is a Wayles-család rabszolgái maradtak.[7][8]

John Wayles halálát követően, 1773-ban leánya és veje, Martha és Thomas Jefferson 135 rabszolgát örököltek tőle, köztük a Hemings-családot, amelynek a csecsemő Sally volt a legfiatalabb gyermeke.[8][9] Számos másik rabszolgával együtt Bettyt és a gyermekeit Monticellóba, a Jefferson-család otthonába vitték.[8] A Wayles-Hemings gyermekek a rabszolgák hiearchiájának csúcsán álltak, nem dolgoztak az ültetvényeken, hanem képzést kaptak és kézművesként vagy háziszolgákként dolgoztak.[10]

Élete Párizsban[szerkesztés]

Thomas Jefferson 1788-ban, John Trumbull festménye

1784-ben Thomas Jeffersont kinevezték Franciaországba amerikai küldöttnek, ahova magával vitte legidősebb lányát, Marthát (1772-1836), és néhány rabszolgáját, köztük Sally bátyját, James Hemingset, akit a francia konyhában jártas szakáccsá képeztek.[11] Két fiatalabbik lánya, Mary (1778-1804) és Lucy Elizabeth (1782-1784) rokonok felügyelete alatt Amerikában maradt. Miután Lucy Elizabeth 1784-ben meghalt,[12] Jefferson magához hívatta Maryt Párizsba. Elsőként egy idősebb rabszolganőt választottak ki, hogy elkísérje Maryt, de az asszony terhes lett, és mégsem tudott utazni,[13] így végül Sally Hemingset nevezték ki a feladatra.

1787-ben a tizennégy éves Hemings elkísérte Maryt Londonba, ahol Abigail és John Adams vendégeként éltek június 26-tól július 10-ig, majd Párizsba, ahol Jefferson ekkor az Amerikai Egyesült Államok nagyköveteként szolgált.

Hemings két évet élt Párizsban, és a legtöbb történész szerint ekkor, vagy közvetlenül Monticellóba való visszatérésük után kezdődött szexuális kapcsolata az özvegy, negyvenes éveiben járó Jeffersonnal.[14]

Mivel Franciaországban nem létezett rabszolgaság, Jefferson fizetést adott Hemingsnek, havi két dollárnak megfelelő összeget. Összehasonlításképpen: James Hemings négy dollárt keresett szakácstanulóként, a francia konyhalány két és fél dollárt, a többi francia alkalmazott pedig nyolc és tizenkét dollárt közötti összegeket.[15] Hemings a párizsi tartózkodása alatt franciául tanult.[16]

Nem tudjuk, Párizsban hol élt, talán az Hôtel de Langeac-ban a Champs-Elysées-n Jeffersonnal és a bátyjával, vagy a Penthemont Apátságban, ahol Martha és Mary Jefferson bentlakásos iskolába járt. A hétvégéket Jeffersonnal töltötte annak vidéki villájában.[17] Jefferson néhány előkelőbb ruhadarabot is vásárolt Hemingsnek, talán azért, hogy elkísérhesse Marthát társasági összejövetelekre.[18][19]

Fia, Madison Hemings emlékiratai szerint Sally Hemings terhes lett Jefferson gyermekével Párizsban, tizenhat éves korában. A francia törvények értelmében kérvényezhette volna a felszabadítását, míg ha visszatér Virginiába Jeffersonnal, rabszolga marad. Hemings beleegyezett, hogy visszatérjen az Egyesült Államokba, azzal az ígérettel, hogy gyermekeit fel fogják szabadítani, amikor betöltik a huszonegyet.[16][20] Valószínű, hogy a anyjához, testvéreihez és nagycsaládjához fűződő kötelékek miatt akart visszatérni Monticellóba.[21]

Későbbi élete az Egyesült Államokban[szerkesztés]

Monticello, Thomas Jefferson saját tervezésű virginiai otthona

1789-ben Sally és James Hemings visszatértek az Egyesült Államokba Jeffersonnal. Fia, Madison szerint Sally első gyermeke nem sokkal később meghalt. A későbbiekben hat gyermekének születéséről tudunk, teljes nevük sok esetben bizonytalan:

Jefferson feljegyezte rabszolgáinak születését. A többi feljegyzéssel ellentétben Sally Hemings gyermekeinél nem szerepel az apjuk neve.[23]

Hemings szoptatósdajkaként, komornaként, szobalányként és varrónőként dolgozott Monticellóban. Nem tudjuk, tudott-e írni, nem hagyott maga után feljegyzéseket.[22] Valószínűleg a monticellói ház déli mellékszárnyában lakott, ahonnan egy fedett folyosón át lehetett elérni a ház fő részét. Hemings szobája valószínűleg kapcsolódott Jefferson szobájához.[24]

Bár Virginiában a rabszolgák nem köthettek hivatalosan házasságot, sok monticellói pár élt együtt házastársakként. Hemingsszel kapcsolatban nincsenek erre utaló feljegyzések. Közel tartotta magához a gyermekeit, akik tizennégy évesen kezdték meg képzésüket: a fiúk ácsnak tanultak, Harriet fonni és szőni. Mind a három Hemings fiú játszott hegedűn, akárcsak Jefferson.[16]

1822-ben az ekkor huszonnégy éves Beverley megszökött Monticellóból, és nem üldözték. Ugyanabban az évben követte őt a huszonegy éves Harriet, valószínűleg Jefferson hallgatólagos beleegyezésével, aki egyes források szerint ötven dollárt adott neki, és elkísérte egy északra tartó postakocsihoz, hogy csatlakozzon a bátyjához.[25]

Jefferson életében csak két rabszolgáját szabadította fel hivatalosan, Sally Hemings bátyjait, Robertet és Jamest; az előbbinek meg kellett vásárolnia a szabadságát, az utóbbinak cserébe három évig kellett képeznie a testvérét, Petert. Végül, végakaratában, Jefferson felszabadította Hemings gyermekeit,[26] illetve öt további Hemings-férfirokont – ők voltak az egyetlenek Jefferson több száz rabszolgája közül, akiket felszabadított.[27]

Nincs hivatalos dokumentum, ami arra utalna, hogy Sally Hemingset is felszabadították. Jefferson lánya, Martha Jefferson Randolph informálisan felszabadította Hemingset,[28] aki élete utolsó kilenc évét két kisebbik fiával élte Charlottesville-ben. Itt halt meg 1835-ben.[24]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ https://www.monticello.org/thomas-jefferson/jefferson-slavery/thomas-jefferson-and-sally-hemings-a-brief-account/, 2019. november 25.
  2. ↑ https://www.washingtonpost.com/outlook/sally-hemings-wasnt-thomas-jeffersons-mistress-she-was-his-property/2017/07/06/db5844d4-625d-11e7-8adc-fea80e32bf47_story.html, 2019. november 25.
  3. ↑ Gordon-Reed, Annette. The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton, 51. o. (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  4. ↑ a b (2021. augusztus 5.) „Sally Hemings” (angol nyelven). Wikipedia.  
  5. ↑ Annette, Gordon-Reed. The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton, 59. o. (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  6. ↑ Annette, Gordon-Reed. The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton, 80. o. (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  7. ↑ The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton, 81. o. (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  8. ↑ a b c John Wayles « Thomas Jefferson’s Monticello. archive.ph, 2012. július 22. [2012. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  9. ↑ Gordon-Reed, Annette. The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton, 92. o. (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  10. ↑ Gordon-Reed, Annette. Thomas Jefferson and Sally Hemings: An American Controversy. University of Virginia Press, 160. o. (1998). ISBN 978-0-8139-1698-9 
  11. ↑ Brodie, Fawn M.. Thomas Jefferson: An Intimate History. W. W. Norton, 85. o. (1974). ISBN 0-393-33833-9 
  12. ↑ Lucy Jefferson (1782-1784) | Thomas Jefferson's Monticello. www.monticello.org. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  13. ↑ Gordon-Reed, Annette. The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton, 191-192, 194. o. (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  14. ↑ Sally Hemings | Life of Sally Hemings (angol nyelven). www.monticello.org. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  15. ↑ Jordan, Daniel P., szerk. (2000. január 26). "Report of the Research Committee on Thomas Jefferson and Sally Hemings"
  16. ↑ a b c Chronology - The Memoirs Of Madison Hemings (1873) | Jefferson's Blood | FRONTLINE | PBS. www.pbs.org. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  17. ↑ Randall, Willard S.. Thoas Jefferson: A Life. New York: Henry Holt & Co., 475. o. (1993) 
  18. ↑ Interviews - Annette Gordon-Reed | Jefferson's Blood | FRONTLINE | PBS. www.pbs.org. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  19. ↑ Gordon-Reed, Annette. The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  20. ↑ Schwabach, Aaron. "Thomas Jefferson, Slavery, and Slaves." Thomas Jefferson Law Review 33, no. 1 (Fall 2010): 1–60. Academic Search Complete, EBSCOhost
  21. ↑ Gordon-Reed, Annette. The Hemingses of Monticello: An American Family. W. W. Norton, 352, 374. o. (2008). ISBN 978-0-393-33776-1 
  22. ↑ a b c d e f g Thomas Jefferson and Sally Hemings: A Brief Account (angol nyelven). Monticello. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  23. ↑ Thomas Jefferson. New York: Macmillan, 75-77. o. (2003) 
  24. ↑ a b Report of the Research Committee on Thomas Jefferson and Sally Hemings - Appendix H: Sally Hemings and Her Children (angol nyelven). Monticello. (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.)
  25. ↑ Jefferson at Monticello: Recollections of a Monticello Slave and a Monticello Overseer. Szerkesztette: Bear, James Adam Jr., Charlottesville, Virginia: 1967
  26. ↑ Gordon-Reed, Annette. Thomas Jefferson and Sally Hemings: An American Controversy. University of Virginia Press, 52. o.. ISBN 978-0-8139-1833-4 
  27. ↑ Gordon-Reed, Annette. Thomas Jefferson and Sally Hemings: An American Controversy. University of Virginia Press, 210-223. o. (1997). ISBN 978-0-8139-1833-4 
  28. ↑ Morgan, Edmund S.. „Jefferson & Betrayal | by Edmund S. Morgan | The New York Review of Books” (Hozzáférés: 2021. augusztus 28.) (angol nyelvű) 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sally_Hemings&oldid=26997036”