Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2023-42-1
Giorgione, alias Giorgio Barbarelli da Castelfranco (Castelfranco Veneto, 1477/1478 – Velence, 1510 októbere) olasz festő, a reneszánsz egyik vezető velencei mestere, aki életművét mindössze alig több mint tíz év alatt alkotta meg. Mestere Giovanni Bellini volt. Számos festményének olyan nehezen megfogható, rejtélyes, talányos jelentést és tartalmat tulajdonítanak, ami állandó elfoglaltságot ad az ikonográfiával foglalkozó kutatóknak. Életéről viszonylag keveset tudunk, Vasari nevezetes művéből (Le Vite) és közvetett információk alapján lehet következtetni élettörténetére. Alakja köré az idők folyamán ellenőrizhetetlen forrásokból származó legenda fonódott, ugyanakkor számos epigon, vagy inkább tudatos hamisító rontotta a hírnevét. Mindössze a 19. század vége felé, Giovanni Battista Cavalcaselle és Giovanni Morelli művészettörténészek kutatómunkája nyomán nyerte vissza hitelességét. Néhány művének eredetét a művészettörténet még ma is vizsgálja, Giorgione ugyanis – egyetlen kivételtől eltekintve – nem szignálta a képeit. Általános vélemény szerint legszebb alkotása az Alvó Vénusz, amely gyakorlatilag példaképe lett a velencei iskola valamennyi fekvő Vénuszának. Kutatók valószínűsítik, hogy Dávid című képén önmagát ábrázolta.
Giorgione megismerése vers írására ihlette Juhász Gyulát, aki párhuzamot vélt felfedezni kettőjük művészete között.