Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2018-23-1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Az űrruha tervezésénél nagy szerepet játszott a ruházatfiziológia
Az űrruha tervezésénél nagy szerepet játszott a ruházatfiziológia

A ruházatfiziológia tudománya a ruházat és az emberi életfunkciók összefüggéseinek kutatásával foglalkozik. A célja, hogy olyan ruházat tervezését tegye lehetővé, amely az ember mindenkori tevékenységének legmegfelelőbb mikroklímát tudja biztosítani és ezzel a tevékenységhez optimális viselési körülményeket teremt. A szorosan vett ruházatfiziológia elsősorban a ruházat hatása az emberi test hő- és nedvességháztartására, valamint a bőrre gyakorolt mechanikai hatásokra (puhaság, tapadás, a bőrt irritáló esetleges érdesség) korlátozódik, nem csak nap közben, hanem az alvás közben viselt ruházat esetében is.

A ruházatnak határozott funkciója van, és a viselési körülmények alapvetően meghatározzák, mikor milyen ruházat viselése optimális. Azon kívül, hogy szépnek, praktikusnak, kényelmesnek, egészségesnek, tisztán tarthatónak kell lennie, a ruházatnak az élettani követelményeknek is eleget kell tennie. A ruházat viselésének élettani hatásai bonyolult fizikai folyamatokra vezethetők vissza, ezekkel foglalkozik a ruházatfiziológia.

A ruházatnak az emberi testre gyakorolt hatását már az ókorban megfigyelték. Az i. e. 5. században élt Hippokratész A levegőről, a vizekről és a helyekről c. munkájában egyebek között az izzadás jelenségével foglalkozott. Kortársa, Empedoklész pedig a bőrlégzésre adott ma is érvényes magyarázatot. A 17. században Páduában élt Sanctorius a verejték kiválasztást és ennek a viselt ruházattal való összefüggését tanulmányozta. A 18. században angol, francia és német tudósok már kísérleti eredményekről számoltak be a ruházatfiziológia tárgykörébe sorolható kérdések kapcsán.

A ma ruházatfiziológiának nevezett tudományágat azonban a 20. század 30-as éveiben alapozták meg, amikor már nem csak orvosok, hanem fizikusok és textilipari szakemberek is bekapcsolódtak a problémakör elemzésébe. A második világháborút követően, a felgyorsult műszaki fejlődés hatására azután módszeresen, tudományos alapon kezdődtek meg a célirányos kutatások. Fontosságukat az űrutazások, valamint a munka- és sporttevékenységek teljesítményének növelésére irányuló törekvések nagy mértékben alátámasztották.