Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-36-1
A miskolci Városház tér a város közigazgatási központja, itt áll a Városháza és a Megyeháza. A hagyományos értelmezés szerint a hajdani Piac utca nyugat felé tölcsérszerűen kiöblösödő és a régi Mészár utca észak felé szűkülő része alig tekinthető igazi térnek. Keletről a Széchenyi utca, nyugatról a Hunyadi utca, délről a Szent István tér, északról a Kis-Hunyad/Palóczy László utca határolja. A második világháború előtt Horthy Miklós nevét viselte, a tanácsi rendszer idején pedig Tanácsház tér volt.
Miskolc történelmi magja a Sötétkapu és a Városház tér között alakult ki, de nem tudni, mikor. Régészeti feltárására a szoros beépítés miatt alig van lehetőség. 1955-ben lebontották a második világháborúban súlyosan megsérült, cím szerint Rákóczi utca 1. alatti, de a Széchenyi utcára néző házat. Az újbóli beépítése előtti ásatás több 11. századi ház maradványait tárta fel. A település szerkezetéről először 14. századi írásokban olvashatunk. Egy 1376-ban kiadott oklevél szerint Miskolc királyi város volt, névvel jelölt utcákkal. Ezekre először latinul hivatkoztak; az első két magyar név a Malom (Molomwcza) és a Piac (Pyach) utcáé. A középkori utcaszerkezet kialakulásában döntő szerepe volt a Szinvának. A város fő utcája, a Piac utca a Szinvával párhuzamosan futott, a kisebbek ebből ágaztak ki. Az első utcák (ilyen volt a Malom utca is) a Szinva felé vittek, az északra futók közül az egyik első, a Mészár utca (ahol a város mészárszékei álltak), a Piac utca északnyugati kiöblösödéséből indult.
A Városház tér a Piac utca nyugati szakaszából és a Mészár utcából alakult ki. A Mészár utca nyugati oldalán épült fel a 17. század közepén a város első hivatalos épülete, majd a helyén a 18. század közepén egy újabb, amit már Városházának hívtak. A ma is álló, történelmi Városháza 1870–71 között épült. Vele szemben a vármegye első háza 1727-re épült fel, a végleges épület pedig a 19. század első felében.