Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2017-27-2
A nemesgázok a periódusos rendszer VIII-as főcsoportjában (IUPAC szerinti 18-as csoportjában) található elemek: hélium (He), neon (Ne), argon (Ar), kripton (Kr), xenon (Xe) és radon (Rn). Egyes feltételezések szerint a hetedik periódusban relativisztikus hatások miatt a széncsoportbeli fleróvium mutat a nemesgázokra jellemző tulajdonságokat a VIII. főcsoportbeli oganeszon helyett.
A nemesgázok sok tulajdonsága hasonló. Standard hőmérsékleten és nyomáson színtelen, szagtalan, egyatomos gázok. Kémiailag közömbösek, reakcióba csak szélsőséges körülmények közt vihetők. Tulajdonságaik jól magyarázhatók az atomszerkezet modern elméleteivel: a legkülső elektronhéjuk telített (a héliumnál 1s2, a többi nemesgáznál ns2np6) és az így kialakult stabil elektronkonfiguráció miatt csekély a reakciókészségük. A gázatomok közt csak gyenge van der Waals-féle erők hatnak, ezért forráspontjuk az összes elem közül a legalacsonyabb. Olvadás- és forráspontjuk között mindössze néhány fok eltérés van, ezért folyadékként szűk hőmérséklet-tartományban léteznek.
A neont, argont, kriptont és xenont a levegőből nyerik ki cseppfolyósítás utáni frakcionált desztillálással. Mivel a földgáz héliumtartalma akár a 7%-ot is elérheti, ezt abból nyerik ki kriogén szétválasztó technikákkal, a radont pedig rendszerint oldott rádium-, tórium- vagy uránvegyületek radioaktív bomlástermékeiből különítik el. Közömbösségük miatt alkalmazhatók számos olyan területen, ahol a kémiai reakciókat szeretnék elkerülni. Az izzólámpákat gyakran töltik meg kriptongázzal, hogy megakadályozzák a volfrámszál eloxidálódását, a mélytengeri búvárok pedig héliumot használnak légzőberendezésükben az oxigén mellé keverve, hogy csökkentsék a nagy nyomáson, normál levegő használatával fellépő nitrogénnarkózis (a nitrogén nagy parciális nyomása okozta euforikus állapot), a keszonbetegség és az oxigéntoxicitás esélyét.
John William Strutt és William Ramsay kutatásaik során rájöttek, hogy egy teljes csoport hiányzott a periódusos rendszerből. Ramsay-nek az argonnal kapcsolatos kutatásai során elsőként sikerült héliumot előállítania a kleveit ásvány hevítésével. 1902-ben a héliumra és argonra vonatkozó bizonyítékokat elfogadva Mengyelejev a nemesgázokat 0. csoportként hozzáadta a táblázatához, amely később a periódusos rendszerré vált. A nemesgázok felfedezéséért pedig 1904-ben Strutt fizikai és Ramsay kémiai Nobel-díjban részesült.