Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-27-2
Démokritosz (görög betűkkel: Δημόκριτος) (Abdéra, i. e. 470 és i. e. 460 között – Abdéra, i. e. 370 körül), ókori görög atomista filozófus. Leukipposszal együtt az atomelmélet megalapítójaként szokták emlegetni. Valószínűleg Szókratész kortársa volt, de őt magát a preszókratikusok közé sorolják. Életéről nagyon kevés biztosat tudunk. A különböző ókori szerzők által neki tulajdonított rengeteg műből szinte semmi sem maradt fenn, és a fennmaradtak szerzősége, illetve léte is kétséges.
Ókori életrajzírói szerint nemcsak általános atomelméletről és kozmológiáról írt, hanem az érzéki észlelésről, a biológiáról, a zenéről és számos más témáról is. Etikai rendszere lényegében megegyezett a később Epikurosz által képviselt etikával. Atomelméletét szinte kizárólag Arisztotelész interpretációjában ismerjük; a neki tulajdonított etikai művek szerzője pedig egy Démokratész nevű filozófus, akit csak a tizenkilencedik században azonosítottak először Démokritosszal (bár nem bizonyosan tévesen).
Démokritosz (és Leukipposz) tanítása beteljesítette a ión materiális monizmus végcélját azzal, hogy szétvágta az eleai érvelés gordiuszi csomóját. Démokritosz filozófiájában sok mindent átvett elődeinek gondolkodásából, filozófiája mégsem nevezhető eklektikusnak. Atomokról szóló elmélete lendületet adott a modern atomelméletnek is, amelynek persze egészen más a természete és az indítékai. Gazdagítja ezt a képet Karl Marx doktori disszertációja, amelynek témája épp a démokritoszi és epikuroszi természetfilozófia különbsége, s tárgyalásában e különbségeket az erkölcsfilozófiáig követi nyomon.