Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2014-38-2

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
< Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ezüst ötös Kossuth-címerrel
Ezüst ötös Kossuth-képpel
Az 1946-os
egyforintos

A magyar forint pénzérméi (és pénzjegyei) 1946. augusztus 1. óta hivatalos fizetőeszközök Magyarországon. Pénztörténetünk példátlan inflációja után született meg a jó forint. A XX. század második felének magyar történelmét jól tükröző forintérméket 1946 óta verik. A pénzérmék között vannak közforgalmi céllal vertek, forgalomba hozott emlékveretek és kifejezetten a gyűjtők számára vert, kereskedelmi forgalomban megvásárolható emlékérmék is. Ez utóbbiakat többnyire valamilyen évfordulóra (pl. híres személy születésnapja alkalmából) gyártják kis példányszámban, gyakran jó minőségű nemesfémből (ezüst, arany).

Jelen szócikk csak a forgalmi célra vert érméket és emlékvereteket mutatja be. A pénzérméket az Állami Pénzverő Nemzeti Vállalat, illetve annak jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank többségi tulajdonában lévő Magyar Pénzverő Zrt. készíti. Az előállítás költségeit forgalomba hozójuk, a Magyar Nemzeti Bank fedezi. Az érméket forint (Ft) és fillér (f) címletekben verték (1 Ft = 100 f). A forint forgalomba hozatalakor a kétfilléres volt a legkisebb forgalmi címlet és az ötforintos a legnagyobb; a folyamatos értékvesztés miatt 2014-ben az ötforintos a legkisebb érmecímlet és a kétszázas a legnagyobb. A legnagyobb pénzérme előlapján a legnagyobb magyar nevét viselő Széchenyi lánchíd, hátlapján a Magyar Nemzeti Bank székháza, majd 1994-től 1998-ig Deák Ferenc képe volt látható, jelenleg a hátlapon a Lánchíd. A legnagyob banjegy pedig a húszezer forintos, melynek hátlapján az egykori pesti Képviselőház látható és Deák Ferenc már ennek előlapján szerepel.

A magyar forint kiemelkedő fontosságát jelzi, hogy Magyarország alaptörvényébe is bele van foglalva, a nemzeti jelképek és nemzeti ünnepek mellett hivatalos fizetőeszközünk is ott szerepel.