Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2010-7-2
Az olimpiai játékok egy nemzetközi, több sportágat magába foglaló eseménysorozat. Az újkori olimpiai játékok sora – az ókori olimpiák mintájára, 1503 év elteltével – 1896-ban Athénben kezdődött el, és minden olimpiád elején tartották meg. Az eseménysorozatot egészen 1920-ig csak nyáron rendezték meg, az első téli olimpiát 1924-ben Franciaország Chamonix nevű városa szervezte meg. A nyári és a téli olimpiai játékokat 1992-ig egy éven belül rendezték, de azóta a nyári játékok az olimpiád első, a téli játékok pedig az olimpiád harmadik évében vannak.
Az első ókori olimpiai játékokat az i. e. 776-ban tartották a görögországi Olümpiában, és egészen az i. sz. 393-ig rendezték meg, de ekkor Nagy Theodosius császár minden pogány rendezvényt betiltott, így az olimpiai játékokat is beszüntette – sok évszázados fényes múlt után. Az olimpiai játékok felélesztésének a gondolata Panajótisz Szúcosz görög költő és újságíró fejében fordult meg először 1833-ban.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre a francia Pierre de Frédy, Baron de Coubertin kezdeményezésére. A NOB lett az „olimpiai mozgalom” szíve, az egymás után alakuló nemzeti olimpiai szervezetek összefogója. Ahogy az olimpiai mozgalom nőtt, kialakult a szerkezete, összetettsége. Az olimpia hármas jelszava: Citius, altius fortius (Gyorsabban, magasabbra, erősebben) lett.