STS–38
| STS–38 | |||||
| Hátsó sor (B–J): Gemar, Springer, Meade Első sor (B–J): Culbertson, Covey | |||||
| Repülésadatok | |||||
| Űrügynökség | NASA | ||||
| Űrrepülőgép | Atlantis | ||||
| A repülés paraméterei | |||||
| Start | 1990. november 15. 23:48:15 UTC | ||||
| Starthely | Cape Canaveral LC39-A | ||||
| Keringések száma | 79 | ||||
| Leszállás | |||||
| ideje | 1990. november 20. 21:42:42 UTC | ||||
| helye | Kennedy Űrközpont | ||||
| Időtartam | 4 nap 21 óra 54 perc 27 mp | ||||
| Megtett távolság | 3 267 000 km | ||||
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–38 témájú médiaállományokat. | |||||
Az STS–38 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 37., az Atlantis űrrepülőgép 7. repülése.
Küldetés
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Amerikai Védelmi Minisztérium (Department of Defense – DoD) megbízásából 7. alkalommal indított Space Shuttle repülés.
Jellemzői
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátorkar 50 méter kinyúlást biztosított műholdak indítása/elfogása, külső munkák (kutatás, szerelés), hővédőpajzs külső ellenőrzése teljesítéséhez.
Első nap
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Eredetileg 1990. június 29-én indult volna, de technikai és meteorológiai okok miatt (jégverés érte) november 15-én szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster (SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Orbitális pályája 89,79 perces, 28,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 260 kilométer, apogeuma 269 kilométer volt. Leszálló tömeg 86 677 kilogramm. Szállított hasznos teher 21 000 kilogramm.
Műhold
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A tehertérben rögzített kommunikációs műholdat a Canadarm (RMS) manipulátorkar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen nyújtott ellipszis pályára emelte.
USA 67
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gyártotta a TRW (USA). Szolgáltatásait felhasználta a Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje (USAF).
Amatőr (hivatásos) megfigyelők véleménye szerint nem a Magnum ELINT (ELectronic INTtelligence) rendszer eleme, hanem az SDS műholdsorozat tagja. A Satellite Data System (SDS) egy katonai kommunikációs műhold. Hasznos működéséhez tovább két kommunikációs műhold szükséges. Az alacsonyan repülő felderítő műholdak, a Lacrosse rendszer reléállomásaként szolgáltak. Infravörös érzékelőivel a korai riasztás szerves részét képezte.
Az objektum megnevezései: USA–67 (1990-097B); SDS–BF–2 (Satellite Data System); SDS–2; SDS–B. Három generációja ismert: 1976-1987 SDS–1; 1989-1996 SDS–2; 1998-tól napjainkig SDS–3. Megnevezések: USA–40 (DoD); SDS–2 1 (Satellite Data System); DS–2 (Data System); SDS–B F–1 (Satellite Data System Flight 1). Kódjele: SSC 20963. Várható élettartama 7-8 év.
Forgás-stabilizált (mechanikus) műhold, típusa HS–389. Az orbitális egység pályája 720 perces (12 órás), 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya-perigeuma 368 kilométer, apogeuma 39 700 kilométer volt. Hasznos tömege 4000 kilogramm. Formája hengeres, átmérője 3,6 méter, hossza 11,8 méter. Két kommunikációs (átmérője 4,5, illetve 2 méter) és egy telemetriai antennával (átmérője 2 méter) rendelkezett. Az űreszköz hengeres felületét napelemek borították (1238 watt), éjszakai (földárnyék) energiaellátását 3 darab NiCd (kémiai) akkumulátor biztosította.
Előző műhold (SDS–2 sorozatból): USA 40 (1989–061B ), következő műhold: USA 89 (1992-086B).
Negyedik nap
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1990. november 15-én, több mint öt nap után a Kennedy Űrközpontban (KSC), a kiinduló bázisára szállt le. Összesen 4 napot, 21 órát, 54 percet töltött a világűrben. 3 267 000 kilométert repült, 79 alkalommal kerülte meg a Földet.
Személyzet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése](zárójelben a repülések száma az STS-38 jelű küldetéssel együtt)
- Richard Covey (3), parancsnok
- Frank Culbertson (1), pilóta
- Robert Springer (2), küldetésfelelős
- Carl Meade (1), küldetésfelelős
- Charles Gemar (1), küldetésfelelős
Visszatérő személyzet
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Richard Oswalt Covey (3), parancsnok
- Frank Culbertson (1), pilóta
- Robert Clyde Springer (2), küldetésfelelős
- Carl Meade (1), küldetésfelelős
- Charles Gemar (1), küldetésfelelős
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "STS–38". spacefacts.de. Hozzáférés: 2013. október 8.
- "STS–38". lib.cas.cz. 2013. október 13. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 8.
- "STS–38". astronautix.com. Hozzáférés: 2013. október 8.
- "STS–38". nss.org. 2014. július 15. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. október 8.