STS–38

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
STS–38
Sts-38-patch.png
Sts-38 crew.jpg
Hátsó sor (B–J): Gemar, Springer, Meade
Első sor (B–J): Culbertson, Covey
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Űrrepülőgép Atlantis
A repülés paraméterei
Start 1990. november 15. 23:48:15 UTC
Starthely Cape Canaveral
LC39-A
Keringések száma 79
Leszállás
ideje 1990. november 20. 21:42:42 UTC
helye Kennedy Űrközpont
Időtartam 4 nap 21 óra 54 perc 27 mp
Megtett távolság 3 267 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–41
STS–35

Az STS-38 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 37., az Atlantis űrrepülőgép 7. repülése.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A négynapos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése. Az Amerikai Védelmi Minisztérium, Department of Defense (DoD) megbízásából 7. alkalommal indított Space Shuttle repülés.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eredetileg 1990. június 29-én indult volna, de technikai és meteorológiai (jégverés éret) okok miatt november 15-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 89,79 perces, 28,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 260 kilométer, az apogeuma 269 kilométer volt. Leszálló tömeg 86 677 kilogramm. Szállított hasznos teher 21 000 kilogramm

Hasznos teher[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Több technikai és egyéb, meghatározott kutatási, kísérleti programot hajtottak végre.

Műhold[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tehertérben rögzített kommunikációs műholdat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen nyújtott ellipszis pályába emelte.

USA 67[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyártotta a TRW (USA) . Szolgáltatásait felhasználta a Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO), a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA), valamint az US Air Force (USAF).

Amatőr (hivatásos) megfigyelők véleménye szerint nem a Magnum ELINT (ELectronic INTtelligence) rendszer eleme, hanem az SDS műholdsorozat tagja. A Satellite Data System (SDS) egy katonai kommunikációs műhold. Hasznos működéséhez tovább kettő kommunikációs műhold szükséges. Az alacsonyan repülő felderítő műholdak, a Lacrosse rendszer relé állomásaként szolgált. Infravörös érzékelőivel a korai riasztás szerves részét képezte.

Az objektum megnevezései: USA–67 (1990-097B); SDS–BF–2 (Satellite Data System); SDS–2; SDS–B. Három generációja ismert: 1976-1987 SDS–1; 1989-1996 SDS–2; 1998-tól napjainkig SDS–3. Megnevezések: USA–40 (DoD); SDS–2 1 (Satellite Data System); DS–2 (Data System); SDS–B F–1 (Satellite Data System Flight 1). Kódjele: SSC 20963. Várható élettartama 7-8 év,

Spin- stabilizált (mechanikus) műhold, típusa HS–389. Az orbitális egység pályája 720 perces (12 órás), 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 368 kilométer, az apogeuma 39 700 kilométer volt. Hasznos tömege 4000 kilogramm. Formája hengeres, átmérője 3,6 méter, hossza 11,8 méter. Kettő kommunikációs (átmérője 4,5, illetve 2 méter) és egy telemtriai (kapcsolattartás) antennával (átmérője 2 méter) ellátott. Az űreszköz hengeres felületét napelemek borították (1238 Watt), éjszakai (földárnyék) energiaellátását 3 darab NiCd (kémiai) akkumulátorrok biztosították.

Előző műhold (SDS–2 sorozatból) USA 40 (1989 - 061B ), következő műhold USA 89 (1992-086B).

Negyedik nap[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1990. november 15-én, több mint öt év után a Kennedy Űrközpontban (KSC), kiinduló bázisára szállt le. Összesen 4 napot, 21 órát, 54 percet és 27 másodpercet töltött a világűrben. 3 267 000 kilométert (2 045 056 mérföldet) repült, 79 alkalommal kerülte meg a Földet.

Személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

(zárójelben a repülések száma az STS-38 jelű küldetéssel együtt)

Visszatérő személyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Richard Oswalt Covey (3), parancsnok
  • Frank Culbertson (1), pilóta
  • Robert Clyde Springer (2), küldetésfelelős
  • Carl Meade (1), küldetésfelelős
  • Charles Gemar (1), küldetésfelelős

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–38 témájú médiaállományokat.
  • STS–38. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  • STS–38. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  • STS–38. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 8.)
  • STS–38. nss.org. (Hozzáférés: 2013. október 8.)