SERT–1

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
SERT–1
SERT-1 spacecraft.jpg

SERT–1 amerikai tudományos műhold.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kétféle ion-motor tesztelése mikrogravitációs környezetben.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tervezte, építette és üzemeltette a NASA Lewis Research Center.

Megnevezései: SERT–1; Space Electric Rocket Test (SERT–1).

1964. július 20-án a Wallops Islandból (Virginia), az LA–3A (LC–Launch Complex) jelű indítóállványról egy Scout X–4 (S124R) állították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Szuborbitális pályán 4002 kilométer magasságig az 50 perces repülési időből 31 percet és 16 másodpercet üzemelt. Az 5,3 kilogramm tömegű, 8 centiméteres higanygőzzel üzemelő elektrosztatikus hajtómű 0,6 kW leadásával 5,6 mN tolóerőt fejtett ki, többször ki-bekapcsolták. A céziummal működő második ion-motor elektromos rövidzárlat miatt nem indult el. A működéshez szükséges energiát kémiai akkumulátorok biztosították. Az első sikeres tesz ion-motor alkalmazásával.

1964. július 20-án belépett a légkörbe és megsemmisült.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • SERT–1. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. március 9.)

Elődje:
Kezdet

Ion-hajtómű
1964–1970

Utódja:
SERT–2