Ugrás a tartalomhoz

Síknegyed

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egy Descartes-féle koordináta-rendszer síknegyedei

Egy síknegyed vagy kvadráns a koordinátageometriában egy Descartes-féle koordináta-rendszerrel koordinátázott sík két koordinátatengely által határolt része. Maguk a koordinátatengelyek nem részei egyik síknegyednek sem.

A szokásos konvenciók szerint az első kvadráns a jobb felső kvadráns (ahol mindkét koordináta pozitív). Innen elindulva az óramutató járásával szembeni forgásirányban növekvő számokat kapják a síknegyedek. A jelöléshez használhatnak római, vagy arab számokat is, így a számozás rendre I, II, III, IV; illetve 1, 2, 3, 4.

KvadránsIIIIIIIV
x koordinátapozitívnegatívnegatívpozitív
y koordinátapozitívpozitívnegatívnegatív

Előfordulhatnak más számozások is.

Kapcsolat a trigonometriával

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A trigonometriában a szögfüggvények (szinusz, koszinusz, tangens, kotangens, szekáns, koszekáns) előjele attól függ, hogy a szög melyik síknegyedbe esik.

Kvadránstáblázat
 αsin⁡αcos⁡αtg⁡αctg⁡α
1. kvadráns0–90°++++
2. kvadráns90–180°+−−−
3. kvadráns180–270°−−++
4. kvadráns270–360°−+−−

Egy teljes fordulat alatt egy-egy szögfüggvény két síknegyedben is ugyanazt az előjelet veszi fel. Például, ha sin⁡α<0, akkor α lehet a harmadik vagy a negyedik negyedben. Tehát π < α < 2 · π illetve 180° < α < 360°

A hajózásban és a geodéziában gyakran van szükség kvadránstáblára, illetve kvadránsalkalmazásra, hogy meghatározzanak egy irányt két pont koordinátái alapján.

A fenti táblázat kibővítve a féltengelyekkel:

Kvadránstáblázat
 αsin⁡αcos⁡αtg⁡αctg⁡α
+x-tengely0010±∞
1. kvadráns(0, π/2)++++
+y-tengelyπ/210±∞0
2. kvadráns(π/2, π)+−−−
−x-tengelyπ0−10±∞
3. kvadráns(π, 3π/2)−−++
−y-tengely3π/2−10±∞0
4. kvadráns(3π/2, 2π)−+−−
FDI-fogséma

A fogászatban egy kvadráns egy állkapocsfél. Így a teljes fogazat négy kvadránsból áll. A számozás a síknegyedek számozását követi a páciens nézőpontjából: az első negyed a jobb felső állkapocs; a második a bal felső állkapocs; a harmadik a bal alsó állkapocs; a negyedik a jobb alsó állkapocs. Az FDI-fogsémában egy fogat a kvadráns száma és az utána írt azonosító jelöl.[1]

  • Hans-Jochen Bartsch (2011). Taschenbuch mathematischer Formeln für Ingenieure und Naturwissenschaftler (22. ed.). Carl Hanser Verlag GmbH & Co. KG. ISBN 978-3-446-42785-3.
  • Werner Tiki Küstenmacher, Heinz Partoll, Irmgard Wagner (2003). Mathe macchiato (1. ed.). München: Pearson Studium. ISBN 3-8273-7061-2.{{cite book}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
  • Weisstein, Eric W. "Quadrant" (angol nyelven). Wolfram MathWorld.
  • Quadrant a PlanetMath.org oldalon.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Quadrant című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. ↑ Ekkehard Finkeissen (2002. augusztus). Zahnmedizinische Entscheidungsfindung. BoD – Books on Demand. 251. o. ISBN 978-3-8311-4198-2.