Sávoly Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Sávoly Ferenc
Született 1870. április 29.
Elemér (település)
Elhunyt 1938. május 16. (68 évesen)
Budapest
Foglalkozása meteorológus
Sírhely Óbudai temető

Sávoly Ferenc (Alsóelemér, 1870. április 29.Budapest, 1938. május 16.) magyar meteorológus, egyetemi tanár, a magyarországi agrometeorológia megalapozója.

Életpályája[szerkesztés]

1906-tól a Meteorológiai Intézetben munkálkodott, megszerezve bölcsészeti oklevelét. 1919-ben megszületett ennek az intézetnek az agrometeorológiai osztálya, saját maga kezdeményezésére, amelynek a kezdetektől saját magát nevezték ki az osztály vezetőjévé. 1925-től kezdődően az éghajlat tanát adta elő a József Műegyetemen. 1927-től a Magyar Mezőgazdasági Múzeum igazgatóhelyettesévé vált, sőt, ezután 1936-tól igazgatója is volt, 1937-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig.

Síremléke az Óbudai temetőben (43/2-1-109).

Munkássága[szerkesztés]

Nagyon érdeklődött a biológia iránt is, ezért főképpen a növények betegségei és a meteorológia közötti összefüggések tanulmányozásáért és kutatásáért szerzett érdemeket és kitüntetéseket. Ezeken kívül még tanulmányozta a fásítás problémáit, és az Alföld és környékének szélviszonyaival is foglalkozott. Majd állandó munkatársává vált Az Időjárás című folyóiratnak, itt 1910–1927 között ő készítette el Magyarország havonta megjelenő jelentését a meteorológia témájában.

Művei, irodalom[szerkesztés]

Számos kötetet írt a meteorológiáról, ezek közül a legfontosabbak:

  • A levegőnedvesség higienikus jelentősége (Budapest, 1906)
  • Az Alföld fásításától és öntözésétől a mezőgazdaság terén várható bioklimatikus értéknövelésről (Budapest, 1920)
  • A magyar Alföld szélviszonyai (Budapest, 1921)

Irodalma is volt:

  • Róna Zsigmond: S. F. (Az Időjárás, Budapest, 1938)
  • Köztelek (1938., 1. szám)
  • Növényvédelem (1938., 6. szám)

Források[szerkesztés]