Sárgaszárnyú ara

Sárgaszárnyú ara
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Madarak (Aves);
Rend:	Papagájalakúak (Psittaciformes);
Öregcsalád:	Papagájszerűek (Psittacoidea);
Család:	Papagájfélék (Psittacidae);
Alcsalád:	Araformák (Arinae);
Nem:	Ara (Ara);
Faj:	Sárgaszárnyú ara (A. macao);
Tudományos név
	Ara macao; (Linnaeus, 1758)
Szinonimák
	Makaó
Elterjedés
Hivatkozások
	A Wikifajok tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sárgaszárnyú ara témájú médiaállományokat és Sárgaszárnyú ara témájú kategóriát.

A sárgaszárnyú ara vagy makaó vagy arakanga, más néven vörös ara (Ara macao) a madarak osztályának papagájalakúak (Psittaciformes) rendjébe és a papagájfélék (Psittacidae) családjába és az Ara nembe tartozó faj.^[1] Honduras nemzeti madara.^[2]

Előfordulása[szerkesztés]

Élőhelye Mexikótól Közép-Amerikán át Kolumbiáig, valamint Perun át Bolíviáig terjed.

Megjelenése[szerkesztés]

Hossza 80-90 centiméter. Alapszíne skarlátvörös, hátának alsó része és farcsíkja világoskék. Csupasz pofafoltja krémfehér, rajta egészen kicsiny, szőrszerű, vörös színű dísztollacskák ülnek. Vállán sárga örv húzódik. Szárnya 40 centiméter hosszú, középső és nagy szárnyfedői aranysárgák, zöld csúcsi résszel, az evezők külső zászlói kékek, alsó felületük, és az alsó szárnyfedők vörösek. A farkfedők halványkékek, farka 51 centiméter hosszú, felső felülete skarlátvörös, keskeny, kék csúccsal, alsó felülete vörös. Jellegzetességei a szárny, a farcsík és a faroktő ultramarinkék tollai.

Életmódja, élőhelye[szerkesztés]

Jobbára síkvidéki esőerdők és szavannák lakója. Nagy csapatokban él. Különböző magvakkal és gyümölcsökkel táplálkozik.

Szaporodása[szerkesztés]

Tavasszal költi ki 2-3 tojásból álló fészekalját, amelyet 28 napig védelmez.

Museum specimen

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.
↑ „Does Honduras have National flora and fauna?”. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. október 22.)

Források[szerkesztés]

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. január 17.)
Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 227.
Hivatalos magyar neve

További információk[szerkesztés]

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[“Olah2022”-1] Oláh György, Bankovics Attila (2022). „A papagájalakúak (Psittaciformes) rendjéhez tartozó fajok magyar nevei”. Állattani Közlemények 107 (1-2), 109–174. o. DOI:10.20331/AllKoz.2022.107.1-2.5.

[2] „Does Honduras have National flora and fauna?”. [2011. július 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2011. október 22.)

[1]

[2]