Sági István
| Sági István | |
| Született | 1882. december 12.[1] Cegléd |
| Elhunyt | 1950. december 2. (67 évesen)[1] Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Sági Ilona (h. 1909–1950) |
| Szülei | Sági Pál Petrás Borbála |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Budapesti Tudományegyetem (–1907) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Sági István (Cegléd, 1882. december 12. – Budapest,[2] 1950. december 2.)[3] magyar nyelvész, 1949-ig az MTA tagja.
Életpályája[szerkesztés]
Sági Pál földműves és Petrás Borbála fia. 1907-ben a budapesti egyetemen magyar-latin szakos tanári oklevelet szerzett. 1921–49-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság pénztárnoka volt. 1908-tól a makói, 1912-26-ban a Budapest VII. kerületi (István úti) állami gimnáziumban tanított, közben 1914–18-ban az első világháború különböző frontjain teljesített harctéri szolgálatot. 1926–1943 között gyakorló gimnáziumi tanár, 1935-től címzetes igazgató, 1939-től címzetes tanügyi főtanácsos és címzetes igazgató volt. A budapesti középiskolai tanárképző intézetben tanított. Egyidejűleg 1922–28-ban a budapesti Erzsébet Nőiskola polgári iskolai tanárképző intézetében a magyar nyelvtudomány megbízott előadójaként dolgozott. Főként a magyar nyelvtanok és szótárak történetével, kiemelkedő nyelvtudósaink munkásságával, valamint nyelvhelyességi és helyesírási kérdésekkel foglalkozott. Egyetemista korától részt vett az MTA Nagyszótára gyűjtési munkálataiban, amely 1925–43-ban vezetésével folyt. Halálát szervi szívbaj okozta.
Felesége Sági Ilona volt, akit 1909. szeptember 18-án Budapesten, a Józsefvárosban vett nőül.[4]
A Magyar Tudományos Akadémia tagjaként[szerkesztés]
Az MTA tanácskozó tagja lett 1938. május 6-án. 1949. október 31-én eltávolították az Akadémiáról. Tagságát 1989. május 9-én helyreállították.
1949. szeptember 24-én naplója utolsó mondataként ezt írta: "Sok viharra van még kilátás a közeli jövőben, de remélni kell, hogy vezető tudósaink nem fogják Széchenyi nagy alkotását játékszerül átengedni politikai célú, vagy legalábbis politikai köpenybe burkolózó törtetők kezébe."
Művei[szerkesztés]
- A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete (Budapest, 1922; reprint kiadás: 1970.)
- Kétjegyű mássalhangzóink betűrendi helye (M. Nyelv, 1937)
- A magyar kiejtésről. Laziczius Gyulával, Nagy J. Bélával (M. Nyelv, 1938.)
- Czuczor és Fogarasi nyelvtudományi elvei (Melich-Emlékkönyv. Budapest, 1942.)
- Székfoglaló: Czuczor Gergely és Fogarasi János nyelvtudományi elvei. Elhangzott: 1942. június 1.
Irodalom[szerkesztés]
- Melich János: S.I. hatvanéves (M.Nyelv, 1943)
- Nagy J. Béla: S.I. (M. Nyelv 1952)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b BnF források (francia nyelven)
- ↑ http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13296.htm
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XI. ker. állami halotti akv. 649/1950. folyószáma alatt.
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 1087/1909. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. november 3.)
Források[szerkesztés]
- A Magyar Tudományos Akadémia tagjai III. kötet Budapest, 2003. MTA Társadalomkutató Központ - Tudománytár
