Ugrás a tartalomhoz

Rövidhullám

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Rövidhullámnak nevezik az elektromágneses sugárzás 1,7…30 MHz (más besorolás szerint 3…30 MHz) frekvenciatartományba (10…[100]…180 m hullámhossztartományba) tartozó részét.

Angol rövidítése: SW (Short Wave), német rövidítése: KW (Kurzwelle). A frekvencia alapján jelölése HF, ami az angol High Frequency (am. magas frekvencia) kifejezés rövidítése.

A rövidhullámú sávba eső elektromágneses hullámokat elsősorban a rádiózásban használják (de például orvosi alkalmazásuk is van).

A rövidhullámú rádiójeleket az adó antenna útján sugározza ki és azokat a vevő antennája veszi.

A rövidhullámok kisebb távolságokra felületi hullámok, nagyobb távolságokra térhullámok útján jutnak el az adóantennától a vevőantennáig.

A felületi hullámok a Föld görbületét követve, fokozatosan csillapodva terjednek. Az alacsonyabb frekvenciájú (közép- és különösen a hosszúhullámú) adókkal az adó teljesítményétől függően nagy távolság hidalható át, azonban a frekvencia növekedtével, rövidhullámon a felületi hullámok gyorsan csillapodnak (amatőr adóval a 80 m-es sávban kb. 100 km, a 10 m-es sávban már csak kb. 15 km távolság hidalható át felületi hullámokkal).

Felületi (kékkel) és térhullámok (pirossal) terjedése

A rövidhullámok nagy távolságú terjedését a térhullámok teszik lehetővé. A Föld légkörének kb. 80 km magasság feletti rétegét – melynek a rádióhullámok terjedésében nagy szerepe van – ionoszférának nevezik. Nevét onnan kapta, hogy az itt található gázokat a Nap sugárzása erősen ionizálja. A töltött részecskék nagy koncentrációjának következtében az ionoszféra egyes rétegei elektromosan vezetővé válnak, és (egy frekvenciatartományban) az elektromágneses hullámokat képesek visszaverni, reflektálni. Az ionoszférába érkező elektromágneses hullámok terjedési iránya megtörik és – ha a feltételek ehhez megfelelőek – a hullámok a Föld felé visszaverődnek. Ezek a térhullámok. A kisugárzás helye és a visszaverődött hullámok vételi helye között ún. „holt zóna” alakul ki, ahol az adóállomás jelei nem vehetőek. A reflexió többszörös is lehet: a földre visszaérkezett hullámok ismét reflektálódnak, majd az ionoszférán verődnek vissza stb., így a jelek viszonylag kis adóteljesítmény mellett is megkerülhetik a Földet.

Az ionoszféra változásai miatt a holt zóna ill. a vételi lehetőség helyei is folyamatosan változnak, ez az oka annak, hogy rövidhullámú vétel esetén a vett jel ismétlődően erősödhet és gyengülhet (angol megnevezése fading [féjding]).

Rövidhullámú sávok beosztása

[szerkesztés]
Üzem Kezdő

frekvencia

(kHz)

Végfrekvencia

(kHz)

Közepes

hullámhossz

(m)

tengeri mozgó 2000 2300 139,5
légi mozgó 2850 3150 100
légi mozgó 3400 3500 86,9
tengeri mozgó 4063 4438 70,6
légi mozgó 5450 5730 53,5
tengeri mozgó 6200 6525 47,5
légi mozgó 6525 6765 45,1
tengeri mozgó 8195 8815 32,5
légi mozgó 8815 9040 33,6
légi mozgó 10005 10100 29,8
légi mozgó 11175 11400 26,5
tengeri mozgó 12330 13200 23,5
légi mozgó 13200 13360 22,5
tengeri mozgó 16460 17360 17,7
légi mozgó 17360 17550 17,2
légi mozgó 17900 18030 16,7
légi mozgó 21850 22000 13,7
tengeri mozgó 22000 22855 13,3
légi mozgó 23200 23350 12,88
tengeri mozgó 26100 26175 11,4

A tartományt egymást követő rendszerben váltakozóan műsorszóró és amatőr rádióforgalmazási sávokra osztották fel.[1][2]

Üzem Kezdő
frekvencia
(kHz)
Végfrekvencia
(kHz)
Név[3] Közepes
hullámhossz
(m)
amatőr 1800 2000 160 157,8
műsorszóró 2300 2495 120 125,0
időjeladó 2500 119,9
műsorszóró 3200 3400 90 90,8
időjeladó 3300 90,8
amatőr 3500 3800 80 78,9
műsorszóró 3850 4050 75 75,9
műsorszóró 4750 5100 60 60,9
időjeladó 5000 60,0
amatőr 5100 5405 60 57,1
műsorszóró 5900 6200 49 49,6
amatőr 7000 7300 40 41,9
műsorszóró 7100 7350 41 41,5
időjeladó 7850 38,2
műsorszóró 9400 9990 31 30,9
időjeladó 10 000 WWVH 30,0
amatőr 10 100 10 150 30 29,6
műsorszóró 11 600 12 100 25 25,3
műsorszóró 13 500 13 870 21 21,9
amatőr 14 000 14 350 20 21,1
időjeladó 14 670 20,4
időjeladó 15 000 WWV 20,0
műsorszóró 15 100 15 800 19 19,4
műsorszóró 17 480 17 900 17 16,9
amatőr 18 068 18 168 17 16,5
műsorszóró 18 900 19 020 15 15,8
időjeladó 20 000 15,0
amatőr 21 000 21 450 15 14,1
műsorszóró 21 450 21 750 13 13,9
amatőr 24 890 24 990 12 12,0
műsorszóró 25 600 26 100 11 11,6
CB rádió 26 965 27 405 11,1
amatőr 28 000 29 700 10 10,4
amatőr 50 000 53 900 6 5,8
amatőr 144 000 146 000 2 2,1
amatőr 432 000 438 000 0,7 0,7

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Shortwave Band Characteristics – Listening Times, Frequencies and Shortwave Bands Explained. hamuniverse.com, 2010. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  2. Considerate_Frequency_Operators_Guide_2007. gatorradio.org, 2010. (Hozzáférés: 2012. október 26.)
  3. A sávok neve a közepes hullámhosszukból adódik, például „30 méteres sáv”.

Források

[szerkesztés]