Ugrás a tartalomhoz

Rézfácán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rézfácán
Syrmaticus soemmerringii ijimae
Syrmaticus soemmerringii ijimae
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Phasianini
Nem: Syrmaticus
Faj: S. soemmerringii
Tudományos név
Syrmaticus soemmerringii
(Temminck, 1830)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rézfácán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rézfácán témájú médiaállományokat és Rézfácán témájú kategóriát.

A rézfácán (Syrmaticus soemmerringii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Samuel Thomas von Sömmerring német tudósról kapta.

Előfordulása

[szerkesztés]

Japán mérsékelt övi erdejeinek lakója.

Alfajai

[szerkesztés]

A rézfácánnak öt földrajzilag elkülönülő alfaja van. Az alfajok színezete északról délre haladva észrevehetően változik. Az északabbi alfajok jóval világosabbak és kontrasztosabban mintázottak, míg a délebbre élők jóval sötétebbek és kevésbé mintázottak.

  • Syrmaticus soemmerringii scintillans (Gould, 1866) - Honsú északi és középső részén él
  • Syrmaticus soemmerringii intermedius (Kuroda, 1919) - Honsú délnyugati részén és Sikoku szigetén fordul elő
  • Syrmaticus soemmerringii subrufus (Kuroda, 1919) - Honsú szigetének délkeleti felén él
  • Syrmaticus soemmerringii soemmerringii (Temminck, 1830) - Kjúsú szigetének északi és középső felén él
  • Syrmaticus soemmerringii ijimae (Dresser, 1902) - Kjúsú délkeleti felén fordul elő

Megjelenése

[szerkesztés]

A hímek testhossza 100-136 centiméter, farokhosszuk 65-98 centiméter. Szárnyfesztávolságuk 210 és 224 milliméter között mozog, testtömegük maximum 900 gramm. A tojók farka jóval rövidebb, 17,5 és 20 centiméter, szárnyfesztávolságuk 205-225 milliméter.

Mint a fácánoknál általában, ennél a fajnál is igen kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A kakas színe pompás rézszínű - erről kapta a faj a nevét - mely a háton aranybarna színbe megy át. Feje, nyaka is élénk fényű rézszínű feketés csíkozottsággal. A test többi részén barnásan csíkozott. Szeme körül vöröses csupasz folt látható. Csőre szaruszínű, lábai szürkék. A tojó egyszerű földbarna színű.

Életmódja

[szerkesztés]

Erdei faj, tűlevelű és lombhullató erdőkben is megtalálható. Elsősorban hegyvidéken élő faj, a szubtrópusi övezetben a hegyekben 1500 méter magasságig fordul elő, egészen a köderdők szintjéig. Táplálkozás miatt olykor előfordul réteken és megművelt területeken is. Igen territoriális madár, revírjét még komoly teleken is csak ritkán hagyja el, nem szokott elvonulni onnan.

Szaporodása

[szerkesztés]

Mint a fácánok általában ez is poligám faj. A szaporodási időszakban - mely április elejétől június végéig tart - a kakasok sokszor komoly harcokat is vívnak a tojók kegyiért. A párosodás után a tyúkok maguk építik meg lapos fészküket a növényzet védelmébe, ahová 6-12 tojást raknak. A fiókák 24 napos kotlás után bújnak ki a tojásokból.

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozás

[szerkesztés]