Rézfácán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rézfácán
Syrmaticus soemmerringii ijimae
Syrmaticus soemmerringii ijimae
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Tyúkalakúak (Galliformes)
Család: Fácánfélék (Phasianidae)
Alcsalád: Fácánformák (Phasianinae)
Nemzetség: Phasianini
Nem: Syrmaticus
Faj: S. soemmerringii
Tudományos név
Syrmaticus soemmerringii
(Temminck, 1830)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Rézfácán témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rézfácán témájú médiaállományokat és Rézfácán témájú kategóriát.

A rézfácán (Syrmaticus soemmerringii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.

Tudományos nevét Samuel Thomas von Sömmerring német tudósról kapta.

Előfordulása[szerkesztés]

Japán mérsékelt övi erdejeinek lakója.

Alfajai[szerkesztés]

A rézfácánnak öt földrajzilag elkülönülő alfaja van. Az alfajok színezete északról délre haladva észrevehetően változik. Az északabbi alfajok jóval világosabbak és kontraszkosabban mintázottak, míg a délebbre élők jóval sötétebbek és kevésbé mintázottak.

  • Syrmaticus soemmerringii scintillans (Gould, 1866) - Honsú északi és középső részén él
  • Syrmaticus soemmerringii intermedius (Kuroda, 1919) - Honsú délnyugati részén és Sikoku szigetén fordul elő
  • Syrmaticus soemmerringii subrufus (Kuroda, 1919) - Honsú szigetének délkeleti felén él
  • Syrmaticus soemmerringii soemmerringii (Temminck, 1830) - Kjúsú szigetének északi és középső felén él
  • Syrmaticus soemmerringii ijimae (Dresser, 1902) - Kjúsú délkeleti felén fordul elő

Megjelenése[szerkesztés]

Stavenn Syrmaticus soemmerringii 00.jpg
Syrmaticus soemmerringii.JPG

A hímek testhossza 100-136 centiméter, farokhosszuk 65-98 centiméter. Szárnyfesztávolságuk 210 és 224 milliméter között mozog, testtömegük maximum 900 gramm. A tojók farka jóval rövidebb, 17,5 és 20 centiméter, szárnyfesztávolságuk 205-225 milliméter.

Mint a fácánoknál általában, ennél a fajnál is igen kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A kakas színe pompás rézszínű - erről kapta a faj a nevét - mely a háton aranybarna színbe megy át. Feje, nyaka is élénk fényű rézszínű feketés csíkozottsággal. A test többi részén barnásan csíkozott. Szeme körül vöröses csupasz folt látható. Csőre szaruszínű, lábai szürkék. A tojó egyszerű földbarna színű.

Életmódja[szerkesztés]

Erdei faj, tűlevelű és lombhullató erdőkben is megtalálható. Elsősorban hegyvidéken élő faj, a szubtrópusi övezetben a hegyekben 1500 méter magasságig fordul elő, egészen a köderdők szintjéig. Táplálkozás miatt olykor előfordul réteken és megművelt területeken is. Igen territoriális madár, revírjét még komoly teleken is csak ritkán hagyja el, nem szokott elvonulni onnan.

Szaporodása[szerkesztés]

Mint a fácánok általában ez is poligám faj. A szaporodási időszakban - mely április elejétől június végéig tart - a kakasok sokszor komoly harcokat is vívnak a tojók kegyiért. A párosodás után a tyúkok maguk építik meg lapos fészküket a növényzet védlemébe, ahová 6-12 tojást raknak. A fiókák 24 napos kotlás után bújnak ki a tojásokból.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozás[szerkesztés]