Rézfácán
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Syrmaticus soemmerringii ijimae
| ||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Mérsékelten fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Syrmaticus soemmerringii (Temminck, 1830) | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rézfácán témájú médiaállományokat és Rézfácán témájú kategóriát. |
A rézfácán (Syrmaticus soemmerringii) a madarak osztályának tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Tudományos nevét Samuel Thomas von Sömmerring német tudósról kapta.
Előfordulása[szerkesztés]
Japán mérsékelt övi erdejeinek lakója.
Alfajai[szerkesztés]
A rézfácánnak öt földrajzilag elkülönülő alfaja van. Az alfajok színezete északról délre haladva észrevehetően változik. Az északabbi alfajok jóval világosabbak és kontrasztosabban mintázottak, míg a délebbre élők jóval sötétebbek és kevésbé mintázottak.
- Syrmaticus soemmerringii scintillans (Gould, 1866) - Honsú északi és középső részén él
- Syrmaticus soemmerringii intermedius (Kuroda, 1919) - Honsú délnyugati részén és Sikoku szigetén fordul elő
- Syrmaticus soemmerringii subrufus (Kuroda, 1919) - Honsú szigetének délkeleti felén él
- Syrmaticus soemmerringii soemmerringii (Temminck, 1830) - Kjúsú szigetének északi és középső felén él
- Syrmaticus soemmerringii ijimae (Dresser, 1902) - Kjúsú délkeleti felén fordul elő
Megjelenése[szerkesztés]
 |
 |
A hímek testhossza 100-136 centiméter, farokhosszuk 65-98 centiméter. Szárnyfesztávolságuk 210 és 224 milliméter között mozog, testtömegük maximum 900 gramm. A tojók farka jóval rövidebb, 17,5 és 20 centiméter, szárnyfesztávolságuk 205-225 milliméter.
Mint a fácánoknál általában, ennél a fajnál is igen kifejezett ivari dimorfizmus figyelhető meg. A kakas színe pompás rézszínű - erről kapta a faj a nevét - mely a háton aranybarna színbe megy át. Feje, nyaka is élénk fényű rézszínű feketés csíkozottsággal. A test többi részén barnásan csíkozott. Szeme körül vöröses csupasz folt látható. Csőre szaruszínű, lábai szürkék. A tojó egyszerű földbarna színű.
Életmódja[szerkesztés]
Erdei faj, tűlevelű és lombhullató erdőkben is megtalálható. Elsősorban hegyvidéken élő faj, a szubtrópusi övezetben a hegyekben 1500 méter magasságig fordul elő, egészen a köderdők szintjéig. Táplálkozás miatt olykor előfordul réteken és megművelt területeken is. Igen territoriális madár, revírjét még komoly teleken is csak ritkán hagyja el, nem szokott elvonulni onnan.
Szaporodása[szerkesztés]
Mint a fácánok általában ez is poligám faj. A szaporodási időszakban - mely április elejétől június végéig tart - a kakasok sokszor komoly harcokat is vívnak a tojók kegyiért. A párosodás után a tyúkok maguk építik meg lapos fészküket a növényzet védelmébe, ahová 6-12 tojást raknak. A fiókák 24 napos kotlás után bújnak ki a tojásokból.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
- Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
- A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2010. október 25.)
