Rácz Pál (plébános)
| Rácz Pál | |
| Életrajzi adatok | |
| Született | 1824. január 24. nem ismert |
| Elhunyt | 1900. január 7. (75 évesen) Nagybánya |
| Munkássága | |
| Vallás | római katolikus egyház |
| Tisztség | |
Rácz Pál (1824. január 24. – Nagybánya, 1900. január 21.[1]) római katolikus plébános, steinbachi címzetes prépost és szentszéki ülnök.
Élete[szerkesztés]
Bölcseleti és teológiai tanulmányait a szatmárnémeti papnevelő intézetben végezte, 1847-ben szentelték pappá. Segédlelkész volt 1847. április 3-tól Beregszászon, Tiszaújlakon, Szatmárt, ahol 1850-től gimnáziumi tanár, 1855-től adminisztrátor Józsefházán, 1858-ban Csomaközön, 1871-ben alesperes a nagykárolyi kerületben és plébános Fehérgyarmaton. 1876-tól szentszéki ülnök, 1882-től nagybányai plébános, 1888-ban steinbachi prépost, 1889-ban Nagybánya kerületi alesperes, 1891-ben zsinati vizsgáló.
Német imakönyvet adott ki 1872-ben névtelenül.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XI. (Popeszku–Rybay). Budapest: Hornyánszky. 1906.
- Magyar katolikus lexikon
További információk[szerkesztés]
- Tempfli Imre - Sipos Ferenc: A szatmári római katolikus egyházmegye író papjai. Szatmárnémeti, Szent-Györgyi Albert Társaság-EMKE Szatmár Megyei Szervezete, 2000.
- 1900 Felsőbányai Hírlap 5/2, 2.
- 1900 Nagybánya és Vidéke 26/4, 3.
