Romanyiv

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Romanyiv (Романів)
Az egykori Ilinszkih Palota
Az egykori Ilinszkih Palota
Közigazgatás
Ország Ukrajna
TerületZsitomiri terület
Járás Romanyivi járás
Rang városi jellegű település
Alapítás éve1471
Polgármester Vaszil Vasziljovics Bilinec
Irányítószám 13001-13005
Körzethívószám +380 4146
Népesség
Teljes népesség7558 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség105,4 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság238 m
Terület74 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Romanyiv (Ukrajna)
Romanyiv
Romanyiv
Pozíció Ukrajna térképén
é. sz. 50°, k. h. 27°Koordináták: é. sz. 50°, k. h. 27°
Romanyiv weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Romanyiv témájú médiaállományokat.
Az egykori Ilinszkih Palota nagyszalonja

Romanyiv (ukránul: Романів, lengyelül: Romanów, 1933-2003 között Dzerzsinszk (Дзержинськ)) városi jellegű település Ukrajna északkeleti részén, a Zsitomiri területen, a Romanyivi járás székhelye.

Elnevezése[szerkesztés]

A település első elnevezése Kolukovo (Колуково) volt, mely a város közelében fekvő egykori római településre utal. A Romanov (Romanyiv) nevet Dániel kijevi nagyfejedelem, galíciai (halicsi) és volhíniai herceg adta (1205 után) édesapja I. Roman novgorodi nagyfejedelem, galíciai és volhíniai herceg tiszteletére. A szovjet érában, 1933-ban, Dzerzsinszkre nevezték át, hogy ne emlékeztessen a régi uralkodó családokra, a Rurikidákra és Romanovokra. Csak 2003-ban kapta vissza korábbi nevét.

Fekvése[szerkesztés]

Romanyiv Ukrajna északnyugati részén, a Zsitomiri területen található, a terület székhelyétől Zsitomirtől 60 km-re nyugatra. Egykor a Lengyelországhoz tartozó Volhínia régió része volt. A település a Szlucs folyó vízgyűjtő területén fekszik.

Története[szerkesztés]

A terület ősidők óta lakott. Az ókorban római település állt a területen, majd a derevljan (szláv népcsoport) törzs lakta. Az első írásos említése XV. századból való, egy litván oklevélből, mely a Zsitomiri vár hűbérbirtokaként említi, feljegyezve a falu lakosait és az általuk fizetett adót. A várost hivatalosan 1471-ben alapították. 1505-ben adományozta Jagelló Sándor litván herceg Dmitro Olekszandrovics zsitomiri kormányzónak. A város története sokáig egybeforrt a lengyel eredetű Ilinszkih (Ilinszkij, Iliński) és Szteckih (Szteckij, Stecky) nemesi családokkal. 1817-ben magdeburgi jogokat kapott, mely által felszabadult a feudális hűbérúri függés alól.

Demográfia[szerkesztés]

A népesség alakulása (1925-2011)
1925 1939 1945 1974 1990 2001 2008 2011
2901 7127 4000 7930 8385 8262 8126 7800

Oktatás[szerkesztés]

  • Romanyivi Gimnázium (Романівська гімназія)
  • Romanyivi Líceum (Романівський ліцей)
  • Romanyivi Művészeti Iskola
  • Gyermek-Ifjúsági Sportiskola (Дитячо-юнацька спортивна школа)

Kultúra[szerkesztés]

  • Romanyivi Járási Helytörténeti Múzeum (Романівський Pайонний Краєзнавчий Mузей)
  • Romanyivi Üveggyár Múzeuma (Музей Cкловиробів)

Látnivalók[szerkesztés]

  • Szobacsij Zub (Собачий Зуб) - botanikai rezervátum
  • Dovhij Brid (Довгий Брід) - zoológiai rezervátum

Ipar[szerkesztés]

Híres romanyiviek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Ukrán Statisztikai Hivatal: Чисельність наявного населення України на 1 січня 2018 року (ukrán nyelven). Ukrán Statisztikai Hivatal, 2018. június 11. (Hozzáférés: 2019. június 17.)
  2. Ukrán Állami Statisztikai Bizottság: Ukrajna lakossága 2011. január 1. (ukrán nyelven) (doc). [2012. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 24.)

Fordítás[szerkesztés]

Források[szerkesztés]