Rolf Maximilian Sievert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rolf Maximilian Sievert
Rolf Sievert 1896-1966.jpg
Életrajzi adatok
Született 1896. május 6.
Stockholm, Svédország
Elhunyt 1966. október 3. (70 évesen)
Stockholm
Nemzetiség SWE svéd
Iskolái
  • Uppsala University
  • Karolinska Intézet
  • Royal Institute of Technology
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
Karolinska Institutet,
Kungliga Tekniska högskolan (Stockholm),
Uppsala universitet
Pályafutása
Szakterület fizikus
Kutatási terület ionizáló sugárzás biológiai hatásai
Tudományos fokozat professzor (1941-től),
egyetemi docens (1919-től)
Jelentős munkái Sievert kamra,
Sievert integrál
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rolf Maximilian Sievert témájú médiaállományokat.

Rolf Maximilian Sievert (ˈrɔlf maksɪmˈiːlɪan ˈsiːvəʈ; Stockholm, 1896. május 6.– 1966. október 3.) svéd orvosi fizikus. Jelentősen hozzájárult az ionizáló sugárzás emberi szervezetre gyakorolt hatásainak megismeréséhez, a sugárvédelem úttörője volt. Sievert számos sugárdózis mérő műszert talált fel, a legszélesebb körben ismert ezek közül a Sievert kamra. Munkásságának elismeréseképpen az 1979-es 16. Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia róla nevezte el a dózisegyenérték SI mértékegységét (sievert, jele: Sv).

Élete és munkássága[szerkesztés]

Rolf Sievert svédországban, Stockholmban született, a vállalkozó Max Sievert fiaként. 1914-ben az érettségit követően a Karolinska Institutetben folytatta tanulmányait, majd 1915-től 1916-ig a Kungliga Tekniska högskolan hallgatója volt. 1919-ben az Uppsalai Egyetemen megszerezte a Master of Science (MSc) fokozatot. Ugyanebben az évben egyetemi docens a Stockholmi Egyetemen. Sievert felvette a kapcsolatot a radiológusokkal, és felajánlotta nekik az együttműködését, annak érdekében, hogy megoldják a sugár-diagnosztikával és kezeléssel kapcsolatban felmerült fizikai problémákat.

1924 és 1937 között a svédországi Radiumhemmet fizika laboratóriumának vezetője volt; majd 1937-től a Karolinska Institutet sugárfizikai részlegének tanszékvezetője. 1941-től a sugárfizika professzora. Úttörő szerepet játszott a sugárdózis mérésének területén, különösen annak diagnosztikai, illetve rák-kezelési felhasználását illetően. A későbbi éveiben figyelmét az alacsony dózisú, ismételten bekövetkező sugárzás biológiai hatásainak kutatására összpontosította. 1964-ben megalapította a Nemzetközi Sugárvédelmi Társaságot, melynek egy ideig elnöke is volt.

1965-ös nyugdíjba vonulásától, 1966-ban bekövetkezett haláláig nagyon aktív szerepet vállalt az érdeklődési területének - sugárdózis mérés és sugárvédelem - nemzeti és a nemzetközi együttműködésében, melynek úttörője volt.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rolf Maximilian Sievert című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rolf Sievert című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Rolf Maximilian Sievert témájú médiaállományokat.