Ugrás a tartalomhoz

Rodriguezi seregély

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rodriguezi seregély
A faj rekonstruált képe
A faj rekonstruált képe
Természetvédelmi státusz
Kihalt
Kihalás ideje: valamikor a 18. század során
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Család: Seregélyfélék (Sturnidae)
Alcsalád: Seregélyformák (Sturninae)
Nemzetség: Sturninae
Nem: Necropsar
(Slater, 1879)
Faj: N. rodericanus
Tudományos név
Necropsar rodericanus
(Slater, A. Günther & A. Newton, 1879)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rodriguezi seregély témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rodriguezi seregély témájú kategóriát.

A rodriguezi seregély (Necropsar rodericanus) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a seregélyfélék (Sturnidae) családjába tartozó Necropsar nem egyetlen faja. Mára kihalt faj, melynek létéről viták alakultak ki az utóbbi évtizedekben.

Felfedezése, kipusztulása és rendszerezésének problémái

[szerkesztés]

A fajról nagyon kevés információ áll a tudomány számára. Néhány régi útleírás és egypár szubfosszilizálódott csontmaradvány utal a faj korábbi létezésére. A fajról fennmaradt legfontosabb bizonyítékról, az egyetlen múzeumi példányról a közelmúltban kiderült, hogy hamisítvány. Ez a még jelenleg is élő martinique-i csúfolórigó egy albínó példányaként lett beazonosítva.

A faj tudományos története 1726-ban kezdődött, amikor Julien Tafforet francia utazó és természettudós tudósított először a madárról. Ő „Testudophaga bicolor” néven nevezte a fajt és a következőket írta róla útinaplójába : „Elterjedési területe a Rodriguez-sziget melletti Ilet au Mát szigetre korlátozódik. Nagyságra kora, mint egy rigó, tollazata fehér, farka fekete, szárnyai sötétek, lábai sárgák és lefelé hajló csőre is sárga. Tápláléka minden bizonnyal a szigeten költő tengeri teknősök tojásaiból áll.”

1874-ben Henry Horrocks Slater szubfosszilis állapotban fennmaradt csontokat talált Rodriguez szigetén. Ezek alapján 1879-ben írta le a fajt Albert Günther és Alfred Newton. Ők a fajt a Réunion szigetén élő - ám akkora már feltehetően szintén kihalt - búbos seregély (Fregilupus varius) közeli rokonának vélték és a Fregiliupus nembe sorolták, mint a második oda tartozó fajt.

Végül rábukkantak a liverpooli World Museum-ban egy múzeumi egyedre is. Ezt 1898-ban Henry Ogg Forbes Necropsar leguati néven írta le. A múzeumi egyedről festményt készített John Gerrard Keulemans, híres korabeli állatillusztrátor is. Ezt az egyedet 1850-ben Edward Smith Stanley,(wd) Derby 13. grófja Jules Verreaux-tól kapta és azóta a liverpooli múzeumban látható.

2000 áprilisában a múzeumi példányból vett mintákat DNS elemzésre bocsátották és bebizonyosodott, hogy ez az egyed a martinique-i csúfolórigó (Cinclocerthia gutturalis) egy albínó példánya. Mindezek hatására Storrs Lovejoy Olson amerikai palenetológus a faj létezést kétségbe vonta. Szerinte a rodriguezi seregély sosem létezett, a faj feltételezett léte rossz meghatározáson alapul.[1]

Olson véleményével ellentétben a Természetvédelmi Világszövetség továbbra is korábban létező, mára kihalt fajként tartja nyilván a rodriguezi seregélyt. A szervezet véleménye szerint a korábbi útleírások és a Slater által talált csontok elég bizonyossággal szolgálnak, hogy a szigeten korábban élt egy seregélyfaj, mely az első európaik megérkezését követően halt ki végleg.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Rodrigues-Star című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]