Robert Kocsarján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Robert Kocsarján
Robert Kocharyan, second President of Armenia, 2006 (02).JPG

Született 1954. augusztus 31. (64 éves)[1][2]
Sztepanakert[3]

Házastársa Bella Kocsarján
Foglalkozás
Iskolái
Vallás örmény apostoli ortodox egyház

Díjak
  • Fehér Sas-rend
  • Hero of Artsakh
  • Grand Cordon of the National Order of the Cedar‎
  • Francia Köztársaság Becsületrendjének nagykeresztje
  • Grand Cross of the order of the Redeemer
  • great-cross of the Order of Vytautas the Great

Robert Kocsarján aláírása
Robert Kocsarján aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Kocsarján témájú médiaállományokat.

Robert Kocsarján (Sztepanakert, 1954. augusztus 31. –) örmény politikus, 1994 és 1997 között a de facto állam, Hegyi-Karabah Köztársaság miniszterelnöke, 1997 és 1998 között Örményország kormányfője, 1998 és 2008 között Örményország köztársasági elnöke.

Élete[szerkesztés]

Apja vezető posztokat töltött be az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaság Hegyi-Karabah Autonóm Területében. Robert Kocsarján a szovjet hadseregben szolgált két évet, majd 1982-be Jerevánban szerzett diplomát. Ezt követően – apjához hasonlóan – maga is viselt tisztséget a kommunista pártban. A 80-as években a Hegyi-Karabah Azerbajdzsántól való elszakadásáét és Örményországhoz csatlakozásáért küzdő mozgalom, majd a régió egyik vezetője lett. Amikor a régió 1992-ben kikiáltotta függetlenségét és ez fegyveres konfliktushoz vezetett, Kocsarján a régió vezetőjeként irányította a harcot Azerbajdzsán ellen. 1994-ben a felek tűzszünetet kötöttek és Kocsarján a nemzetközileg el nem ismert de facto állam, a Hegyi-Karabah Köztársaság első miniszterelnöke lett.[4]

1997-ben lemondott Hegyi-Karabah miniszterelnöki tisztségéről, mert az Örmény Köztársaság miniszterelnöke lett, majd 1998-ban Örményország államfőjévé választották, annak ellenére, hogy hivatalosan csak azeri állampolgársággal rendelkezett. 1999-ben több fegyveres betört az örmény parlamentbe és megölte Vazgen Szargszján miniszterelnököt, Karen Demircsjánt a parlament elnökét, két miniszterelnök-helyettest és három parlamenti képviselőt. A támadás rossz fényt vetett Kocsarján elnökségére, ami ellen állandósultak a tüntetések. 2003-ban újraválasztották, noha a választással kapcsolatban csalás vádja merült fel. [5][4]

Elnökségének egyik belpolitikai eredménye volt egy 2005-ös alkotmánymódosítás, aminek keretében az elnöki hatalom egy részét átruházták az országgyűlésre, és erősítették az emberi jogi garanciákat az országban. Számos nemzetközi megállapodást kötött és törekedett a Hegyi-Karabah kérdés diplomáciai megoldására.[4]

Mandátumát kitöltötte. A soron következő, 2008 februári elnökválasztást az általa támogatott Szerzs Szargszján nyerte, ám az ellenzék szerint csalással. Ismét tüntetések kezdődtek. A rendőrség erőszakosan lépett föl a tömeggel szemben és tízen meghaltak. A még hivatalban lévő Kocsarján 20 napos rendkívül állapotot hirdetett. A gyanú és zavargások ellenére Szargszján áprilisban átvette az elnöki tisztséget Kocsarjántól.[4]

Szargszján 2018 nyarán bekövetkezett bukása után Kocsarjánt letartóztatták és perbe fogták hatalommal való visszaélés és az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérlet vádjával. A vád a 2008-as elnökváltás utáni erőszakos hatósági fellépésben játszott szerepére, illetve a rendkívüli állapot kihirdetésére vonatkozott.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 3.)
  2. Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  4. a b c d Encyclopædia Britannica
  5. Index, 2003.12.02.
  6. Reuters, 2018.08.13.

Források[szerkesztés]