Rhédey Ádám

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Rhédey Ádám
Született 1768
Elhunyt 1849. január 27. (80-81 évesen)
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • politikus
  • jogász
Tisztség főispán (1806–1835, Doboka vármegye)

Rhédey Ádám (17681849. január 27.) főispán.

Rhédey Farkas fia. Bázelben és Göttingenben végzett jogi tanulmányokat. 1806-tól 1835-ig Doboka vármegye főispánja volt,[1] majd 1835-től a Királyi Tábla, majd a Kincstartóság elnöke. 1800-ban császári és királyi kamarási címet kapott, valóságos felső titkos tanácsos és a Szent István–rend középkeresztese lett. 1817-től haláláig a Kolozsvári Református Kollégium főgondnokaként és állandó mecénásaként ismerték. 1830-ban annak a bizottságnak az elnökéül választották, mely a magyar nyelvű oktatásra való áttérést készítette elő. Támogatta a könyvtár berendezését, a nyomda felújítását. Több iskolai alapítvány fűződik a nevéhez. A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellárnak a lányát, gróf Teleki Máriát vette feleségül. E házasságnak is köszönhetően Rhédey Ádám rövidesen Erdély leggazdagabb főura lett. Kelemen Lajos említi a vele kapcsolatos anekdotát: „midőn egy nagy debreceni vásáron nem kapott szállást, az első kényelmes eladó házat nyomban kifizette, csakhogy nyugodtan megszálhasson”.

Források[szerkesztés]

További információ[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]