Reneszánsz várkastély (Vágsellye)
| Reneszánsz várkastély (Renesančný kaštieľ v Šali) | |
 | |
| Ország |  Szlovákia |
| Település | Vágsellye |
| Stílus |
|
| Elhelyezkedése | |
 Reneszánsz várkastély
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 09′ 02″, k. h. 17° 52′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 02″, k. h. 17° 52′ 10″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Reneszánsz várkastély témájú médiaállományokat. | |
A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. A jezsuita kollégium 1604-ig működött a városban, amelyet a Bocskai-felkelés szüntetett itt meg.
Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16. században a milánói Syroth Kilián tervei alapján, a Thurzó család nagybiccsei kastélyának mintájára reneszánsz várkastély épült. Jelentősége Esztergom eleste után nőtt meg, amikor a környékbeli végvárrendszerbe tagozódott be. Vágsellye Pázmány Péter érsek kedvelt tartózkodási helye volt, ő fejezte be a kastély építését. 1663-ban Érsekújvár eleste után a kastély is török kézre került egészen 1686-ig. Az 1661. és 1663. évi török pusztítás után a város 300 házából mindössze 30 maradt meg. 1692-ben a település vásártartási jogot kapott. A kastély mai formáját a barokk stílus uralja.
1963-tól Nemzeti Műemlék (NKP).[1] 1972-ben megkezdték a kastély felújítását. Az épület külső felújítását 1999-ben végezték.[2] 2007-ben kezdték meg a levéltár (kastély) újbóli felújítását.
Jelenleg a Szlovák Belügyminisztérium Pozsonyi Állami Levéltárának a fióklevéltára található az épületben. Az 1952-ben alapított intézmény kezdetben Vágsellyei Járási Levéltárként működött, amely 1960-tól a Galántai járás, 1964-től a Dunaszerdahelyi járás levéltára is lett. Megközelítőleg 5080 iratfolyóméter levéltári anyagot őriz. Gyűjteményének legkorábbi oklevele, Károly Róbert egyik 1340-ben kiadott adománylevele.[3]
A római katolikus templom előtt található Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobra. Mindkét szobor alkotója ismeretlen, az előbbi a 19. században készülhetett és 1997-ben restaurálták, míg az utóbbi a 18. századból származik. Műemlékvédelmi okokból az eredetiket a kastélyba helyezték át és a templom előtt egy-egy másolatot helyeztek el.
Galéria[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ ÚZPF 405-52
- ↑ Az Új Szó 2002. április 4-i lapszáma
- ↑ Novák Veronika A Vágsellyei Levéltár című írása a Terra Hírújság 2011. márciusi lapszámában.
Források[szerkesztés]
- Izsóf József - Bukovszky László - Gál Margit - Nagy Hildegarda: Vágsellye 1002–2002. Zsolna. ISBN 8089032214
További információk[szerkesztés]
|
Ez az épületről vagy más építményről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a Szlovákiáról szóló vagy Szlovákiával kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a magyar történelemről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |