Radich Ákos
| Radich Ákos | |
 | |
| Marastoni József litográfiája 1867-ből | |
| Született | 1835. december 31.[1] Pest[1] |
| Elhunyt | 1916. szeptember (80 évesen)[1] Kolozsvár[1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | magyarországi parlamenti képviselő (1867. június 6. – 1868. december 9.) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radich Ákos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Radich Ákos (Pest, 1835. december 31. vagy Buda, 1835. november 27. – Kolozsvár,[2] 1916. szeptember?) mérnök, országgyűlési képviselő, vasúti főfelügyelő.
Életútja[szerkesztés]
Radich József orvos és Sziklássy Erzse fia. Horvátországi eredetű nemes családból származott, mely magyar címeres nemesi oklevelét 1791-ben II. Lipóttól nyerte. Radich középiskoláit Keszthelyen, Szombathelyen és Pesten végezte, majd előbb a pesti, azután a bécsi polytechnikum növendéke lett és 1857-ben mérnöki oklevelet szerzett. 1860-ban gróf Batthyány Gusztáv horvátországi terjedelmes uradalmait mint vállalkozó főmérnök átvette és azokat a nemzetgazdászat elve szerint értékesíteni törekedett, egyszersmind ott az úrbéri viszonyokat gyümölcsözőleg rendezte. 1865-től állandó lakása Fiuméban volt, ahol bő alkalma nyílt azon érdekeket tanulmányozni, melyek Fiuméra és Magyarországra nézve azonosak, így a pest- és alföld-fiumei vasutat, a tengerészetet. Fiume minden közhasznú vállalatában részt vett. Az 1865-68. évi országgyűlésen Fiume város és kerületének képviselője volt.
Bécsben tartózkodása alkalmával több lapnak levelezője volt és értesítette a lapokat az 1856. évi bécsi kiállításról; az 1860-as évek elején a Honba, az Országházba és egyéb lapokba írt politikai, vasúti, csatornaügyi, úrbérrendezési és egyéb nemzetgazdasági cikkeket. Ez időben a Pesti Naplóban közölt horvátországi levelezései és egyéb cikkei jelentek meg; a Hazánk és Külföldnek is munkatársa volt. Cikke a Magyarország Anyagi Érdekeiben (1865. A suezi földszoros átmetszése).
Szerkesztette az orvosok és természetvizsgálók XIV. nagygyűlésének Napi Közleményeit 1869. szeptember 6-tól 11-ig Fiuméban.
Országgyűlési beszédei a Naplókban vannak.
Arcképe: kőnyomat, rajzolta Marastoni József 1867-ben nyomt. Reiffenstein és Rösch Bécsben, (a Hajnal-Albumban).
Családja[szerkesztés]
1863 szeptemberében, Fiuméban vette feleségül Matkovich Ludovikát, Matkovich Máté főszolgabíró lányát.[3][4] Felesége 1915. július 8-án hunyt el Budapesten, 74 éves korában.[5] Gyermekeik: Gyula, Ákos és Géza.
Műve[szerkesztés]
- Fiume közjogi helyzete. Budapest, 1882.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái IX. (Mircse–Oszvaldt). Budapest: Hornyánszky. 1903.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Nagy Iván, Magyarország Családai IX. 555., 556. l.
- Hajnal-Album. Szerk. Sarkady István. Bécs, 1867. arckép
- Hazánk és a Külföld 1868. 22. sz. arckép
- Magyarország és a Nagyvilág 1868. 47. sz. arckép
- Magyarország Vármegyéi és Városai. Fiume és tengermellék. Budapest, (1897), arckép
- Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973