RBMK

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az RBMK (oroszul: РБМК – Реактор Большой Мощности Канальный, magyar átírásban: Reaktor Bolsoj Mosnosztyi Kanalnij, magyarul: Csatorna-típusú, nagy energiakimenetű reaktor) szovjet grafitmoderátoros atomreaktor, melynek hűtőközege nyomás alatti csövekben elgőzölgő könnyűvíz. Ma már – döntően biztonsági kockázatai miatt – elavult konstrukciónak számít, csupán Oroszországban üzemel a típus. Előnye, hogy természetes uránnal is működik, így nincs szükség drága dúsítóüzemekre. Ennél a típusnál nincs szükség zárt reaktortartályra, így elvileg igen nagyméretű reaktorok is építhetők, továbbá a hűtési rendszere miatt a fűtőelemkötegek működés közben is cserélhetők.

Története[szerkesztés]

Kifejlesztése az 1960-as évek közepén kezdődött el Nyikolaj Dollezsal vezetésével az NII–8 intézetben.

A reaktor működése[szerkesztés]

Az RBMK reaktorok hűtési rendszerének vázlata

A működési elve megegyezik a forralóvizes reaktoréval, azzal a különbséggel, hogy a neutronokat grafittal lassítják. Ennek van egy lényeges hátránya. Ha a reaktor teljesítménye hirtelen megnövekszik, a nyomottvizes reaktor esetében a hűtővízben buborékok keletkeznek. A vízgőz-buborékokban a neutronok nem lassulnak le a termikus sebességükre, a buborékok arányának növekedésével a hasadások száma tehát csökken. Ez egy negatív visszacsatolás. A forraltvizes reaktor így sokkal biztonságosabb. Természetesen az RBMK esetében más módszerekkel szabályozzák a reaktor teljesítményét (szabályzórudak, a vízbe kevert bórsav), de ott a láncreakció elszaladásakor a már említett negatív visszacsatolás - a víz anyagú moderátor hiányában - nem jelentkezik.

RBMK reaktorok alkalmazása[szerkesztés]

A legnagyobb teljesítményű RBMK-1500 reaktorok a litvániai Ignalina erőműben üzemeltek. Az összes többi RBMK kisebb, 1000 MW-os teljesítménnyel épült meg – az 1986-os csernobili atomkatasztrófa is egy ilyen típusú reaktorban történt. Ma már a csernobili reaktorokat leállították, és nagy nemzetközi nyomás nehezedik Oroszországra (ill. korábban Ukrajnára és Litvániára) az összes ilyen típusú atomerőmű leállítására. Litvániában az Ignalinai Atomerőmű 1-es blokkját 2004-ben, a 2-es blokkját (a tervezett üzemidő lejárta előtt) 2009-ben állították le. Ez viszont súlyos energiahiányt jelent az ország számára.

A csernobili baleset óta a működő RBMK reaktorokon számos biztonságnövelő intézkedést hajtottak végre, jelenleg (2017-ben) három oroszországi erőműben összesen 11 db RBMK-1000 blokk üzemel.

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz RBMK témájú médiaállományokat.