Pyramimonadophyceae
 | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||
| ||||||||
| Ordines | ||||||||
| Hivatkozások | ||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pyramimonadophyceae témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pyramimonadophyceae témájú kategóriát. |
A Pyramimonadophyceae a valódi zöldmoszatok (Chlorophyta) törzsének egyik osztálya.[1]
Történet
[szerkesztés]A Halosphaeraceae családot Ernst Haeckel hozta létre 1894-ben, míg a Pyramimonadaceaet Korshikov 1938-ban.[2]:61 Nakayama et al. 1998-ban a Prasinophyceae I. kládjának nevezték.[3]
A Pyramimonast eredetileg a Prasinophyceaebe sorolták, melyről feltételezték, hogy fejlettebb zöldmoszatok őseit tartalmazza.[2]
2014-ben hozták létre a Pseudoscourfieldiales rendet a Pseudoscourfieldia marina felfedezésével annak prazinoxantintartalma miatt. Egyetlen ismert családja eredeti (1990) neve Pseudoscourfieldiaceae volt, ezt később Pcnococcaceaere módosították.[3]
Az osztályt 2019-ben írták le Daugbjerg et al. a Pyramimonas tatianaevel együtt, előbbi a prekambriumban jelent meg.[2]
Morfológia
[szerkesztés]Összetett sejtvázában csőrendszer van,[4] ősének feltehetően sejtfala, nagy sejtteste és a fagomixotróf táplálkozást lehetővé tevő összetett belső morfológiája volt.[4]
Transzverzális szakaszán van a sárgásmoszatokéhoz hasonló átmeneti hélixe és egy csillag alakú szerkezete, a Pyramimonas orientalis alapi hengere a Nephroselmiséhez hasonlóan kalapszerű, míg az alapi septumot a makk-V-szerkezethez a Chlamydomonasénál hosszabb és feltűnőbb fonál kapcsolja; ezzel szemben a Pyramimonas obovata alapi hengere nem kalapszerű, és feltehetően a disztális csillagos szerkezet rövidített változata, mivel vékony átmeneti lemeznél távolabbi, középen vastagabb, és közel van a sejtfelszínhez, így átmeneti zónája a többi zöld színtestű növényhez képest egyszerű I-es típusú átmeneti zóna. A P. orientalis központi septuma a Nephroselmisénél vastagabb, és elosztó felülettel rendelkezik laterálisan. A P. orientalis spirálrostja nem egyszerű spirál – lapos részei vannak, mint egy nyílt végű hasáb, így hasonlíthat a Biliphyta kilencszögű csövére, abban tér el, hogy 9 helyett 18 lapja, vagyis páronként 2 kapcsolója van. Ezzel szemben a P. obovata páronként 4 kapcsolóval rendelkezik, azaz geometriailag közelebb van a körhöz, mivel harminchatszög alakú. Ezek feltehetően a Biliphyta NT-jéből erednek.[5]
A Pyramimonas a pikkelyes sejtfalú valódi zöldmoszatok legfajgazdagabb nemzetsége. Felszíni pikkelyei többnyire ötszögletűek, alattuk 11 limuloid pikkelyekből álló sor van.[2]
A Pyramimonadales úszó sejtjei 4–16 ostorúak,[3] például a Pyramimonas tatianae 4 ostorral rendelkezik, de e rend tartalmaz mozgó sejtjeikkel szaporodó kokkoid fajokat is,[2] míg a Pseudoscourfieldiales kétostorú vagy ostor nélküli sejteket tartalmaz, mitokondriális membránjai pirenoidjaiba fúródnak.[3] Cisztát (fikóma) képezhetnek 1 vagy több nagy vakuólummal és hozzá tartozó rendszerekkel.[3]
Bögre alakú kloroplasztiszuk pirenoidokkal rendelkezik, egyes fajokban szemfolt található.[3]
Életmód
[szerkesztés]Fagomixotróf bakterivor fajok[4] mellett autotróf fajokat is tartalmaz.[6]
Genetika
[szerkesztés]Coq7 génnel rendelkezik.[7] Az Antarktiszi-félszigethez közeli Fildes-öbölben gyakrabban észlelhetők plasztisz-16S rRNS, mint magi 18S rRNS alapján.[6]
Filogenetika
[szerkesztés]Külső
[szerkesztés]Testvércsoportja a Mamiellophyceae.[8]
Belső
[szerkesztés]Két ismert élő rendje a Pyramimonadales és a Pseudoscourfieldiales, előbbibe tartozik két élő családja, a Pyramimonadaceae és a Halosphaeraceae. 4 fosszilis családban 57 nemzetsége van, a Tasmanites az élő Pachysphaera nemzetséghez hasonló, de azonos is lehet,[2]:61 míg a Pterospermella a Pterosperma rokona lehet.[8]
Genetika
[szerkesztés]A Pyramimonas parkeae és a Cymbomonas tetramitiformis mitokondriális genomját 2017-ben szekvenálták.[9]
4 ptDNS-szekvenciájuk ismert.[10]
Ökológia
[szerkesztés]A Mamiellophyceae mennyiségének csökkenése előnyös számára, és különösen erős UV-B-sugárzás mellett gyorsan tud nőni.[11]
Jelentőség
[szerkesztés]Az ostoros moszatok kloroplasztisza egy Pyramimonadophyceae-fajból a Lepidodiniumhoz vezető endoszimbiózis előtt alakult ki ptDNS-ük génkapcsolatai és az egyes gének hasonlósága alapján.[12]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!. AlgaeBase. National University of Ireland, Galway. World Register of Marine Species
- ↑ a b c d e f Daugbjerg N, Fassel NMD, Moestrup Ø (2019. augusztus 27.). „Microscopy and phylogeny of Pyramimonas tatianae sp. nov. (Pyramimonadales, Chlorophyta), a scaly quadriflagellate from Golden Horn Bay (eastern Russia) and formal description of Pyramimonadophyceae classis nova”. Eur J Phycol 55 (1), 49–63. o. DOI:10.1080/09670262.2019.1638524. (Hozzáférés: 2024. augusztus 22.)
- ↑ a b c d e f Adl SM, Bass D, Lane CE, Lukeš J, Schoch CL, Smirnov A, Agatha S, Berney C, Brown MW, Burki F, Cárdenas P, Čepička I, Chistyakova L, Del Campo J, Dunthorn M, Edvardsen B, Eglit Y, Guillou L, Hampl V, Heiss AA, Hoppenrath M, James TY, Karnkowska A, Karpov S, Kim E, Kolisko M, Kudryavtsev A, Lahr DJG, Lara E, Le Gall L, Lynn DH, Mann DG, Massana R, Mitchell EAD, Morrow C, Park JS, Pawlowski JW, Powell MJ, Richter DJ, Rueckert S, Shadwick L, Shimano S, Spiegel FW, Torruella G, Youssef N, Zlatogursky V, Zhang Q (2019. január). „Revisions to the Classification, Nomenclature, and Diversity of Eukaryotes”. J Eukaryot Microbiol 66 (1), 4–119. o. DOI:10.1111/jeu.12691. PMID 30257078. PMC 6492006.
- ↑ a b c Bock NA, Charvet S, Burns J, Gyaltshen Y, Rozenberg A, Duhamel S, Kim E (2021. március 2.). „Experimental identification and in silico prediction of bacterivory in green algae”. ISME J 15 (7), 1987–2000. o. DOI:10.1038/s41396-021-00899-w. PMID 33649548. PMC 8245530.
- ↑ Cavalier-Smith T (2022. május). „Ciliary transition zone evolution and the root of the eukaryote tree: implications for opisthokont origin and classification of kingdoms Protozoa, Plantae, and Fungi”. Protoplasma 259 (3), 487–593. o. DOI:10.1007/s00709-021-01665-7. PMID 34940909. PMC 9010356.
- ↑ a b Trefault N, De la Iglesia R, Moreno-Pino M, Lopes Dos Santos A, Gérikas Ribeiro C, Parada-Pozo G, Cristi A, Marie D, Vaulot D (2021. január 14.). „Annual phytoplankton dynamics in coastal waters from Fildes Bay, Western Antarctic Peninsula”. Sci Rep 11. DOI:10.1038/s41598-020-80568-8. PMID 33446791. PMC 7809266.
- ↑ Xu JJ, Zhang XF, Jiang Y, Fan H, Li JX, Li CY, Zhao Q, Yang L, Hu YH, Martin C, Chen XY (2021. december 10.). „A unique flavoenzyme operates in ubiquinone biosynthesis in photosynthesis-related eukaryotes”. Sci Adv 7 (50), eabl3594. o. DOI:10.1126/sciadv.abl3594. PMID 34878842. PMC 8654299.
- ↑ a b Yang Z, Ma X, Wang Q, Tian X, Sun J, Zhang Z, Xiao S, De Clerck O, Leliaert F, Zhong B (2023. szeptember 11.). „Phylotranscriptomics unveil a Paleoproterozoic-Mesoproterozoic origin and deep relationships of the Viridiplantae”. Nat Commun 14. DOI:10.1038/s41467-023-41137-5. PMID 37696791. PMC 10495350.
- ↑ Turmel M, Otis C, de Cambiaire JC, Lemieux C (2020. január 8.). „Complete mitogenomes of the chlorophyte green algae Scherffelia dubia and Tetraselmis sp. CCMP 881 (Chlorodendrophyceae)”. Mitochondrial DNA B Resour 5, 138–139. o. DOI:10.1080/23802359.2019.1698349. PMID 33366457. PMC 7721006.
- ↑ Maciszewski K, Fells A, Karnkowska A (2022. december 5.). „Challenging the Importance of Plastid Genome Structure Conservation: New Insights From Euglenophytes”. Mol Biol Evol 39 (12), msac255. o. DOI:10.1093/molbev/msac255. PMID 36403966. PMC 9728796.
- ↑ Domaizon I, Lepère C, Debroas D, Bouvy M, Ghiglione JF, Jacquet S, Bettarel Y, Bouvier C, Torréton JP, Vidussi F, Mostajir B, Kirkham A, Lefloc'h E, Fouilland E, Montanié H, Bouvier T (2012. szeptember 11.). „Short-term responses of unicellular planktonic eukaryotes to increases in temperature and UVB radiation”. BMC Microbiol 12. DOI:10.1186/1471-2180-12-202. PMID 22966751. PMC 3478981.
- ↑ Jackson C, Knoll AH, Chan CX, Verbruggen H (2018. január 24.). „Plastid phylogenomics with broad taxon sampling further elucidates the distinct evolutionary origins and timing of secondary green plastids”. Sci Rep 8. DOI:10.1038/s41598-017-18805-w. PMID 29367699. PMC 5784168.
